2009. július 18., szombat

A Szépség és a Szörnyeteg

Az alábbi képet nagyon szeretem, ezért is került ide. A Szépség és a Szörnyeteg premierjének Belle-jei és Szörnyei: Homonnay Zsolt, Szinetár Dóra, Kékkovács Mara és Szabó P. Szilveszter.

Először is az én szereposztásról: Szörny – Szabó P. Szilveszter, Belle – Vágó Bernadett és aki még számomra fontos volt Lángőr – Bálint Ádám és Gaston – Imre Sebastian.

A darabot nagyon jól kitalálták, szuper módon állították színpadra. A jelmezek is eszméletlenek voltak, főleg a bútorok. A Szörny jelmez nem volt valami nagy dobás, de végül is az is megállta a helyét. Mint várható volt, iszonyú látványos volt és nem csoda, hogy korhatáros, mivel 1-2 rész elég félelmetesre sikeredett. (pl. mikor először megjelentek a farkasok vagy mikor a Szörny dühöngött). Mi a 2. sorban ültünk és innen minden dupla olyan hatásos volt mint hátrébbról, mert tényleg egy karnyújtásnyira volt a színpad, a színészek minden rezdülését láttuk. És ami a Rómeó és Júliánál annyira nem volt látható a 10. sorból, itt annál inkább látni lehetett: a színészek arcjátéka. Óriási élmény ilyen közelről látni őket!


Akkor most beszélnék a karakterekről, színészekről. Először is jöjjön Belle, Vágó Bernadett. Bernit még színpadon nem láttam szerepelni, de nagyon tetszett. Belle karakterét tipikusan neki találták ki, nagyon hiteles volt ebben az abszolút naiv szerepben. Meg ahogy emlékszem rá még régebbről ő az életben is ilyen kedves, mosolygós, mindenféle számítás meg rosszindulat nélkül. És amit még nem hallottam, gyönyörű hangja van!

Aztán aki még újdonság volt számomra: Imre Sebastian, Gaston. Hát hihetetlen jól formálta meg Gastont, nagyszerű színész. A karaktere tele volt tipikus macsós dumákkal meg beállásokkal és szuperül oldotta meg. Jaj istenem, annyit röhögtem rajta! Eszméletlen volt! És hát az ő hangja is oltári.

Nos aki még színházban újdonság nekem, ő Bálint Ádám! Lángőr szerepében sziporkázott, (ha lehet ilyet pasira mondani.) Abszolút könnyeden játszott, mókázott a színpadon. Meg ez amúgy is neki való volt szerep, mert csomó francia kifejezést kellett használnia. Egyetlen hamis hangja se volt, élvezet volt őt is nézni. (Még azt is elnéztem neki, hogy levert egy díszletet, amit tuti nem kellett volna!) És eszméletlen jól nézett ki miután visszaváltozott emberré a darab végén. Egy zöld múlt századbeli öltönyszerűség volt rajta és nagyon-nagyon jól állt neki.

És végül, de nem utolsósorban beszélnék Szilveszterről. Abszolút nem lepett meg, hogy milyen jól játszott, mivel már a Rómeó után megállapítottam, hogy talán ő a színház legjobb színésze. Azt sajnáltam, (bár ezt nem lehetett volna máshogy megoldani,) hogy nem látszott az arca a Szörny jelmezben. Meg amikor beszélt, akkor el volt változtatva a hangja. Erről hallottam amúgy, hogy valamilyen gépet használtak hogy ilyen morgós hangja legyen. De hál’ istennek mikor énekelt, akkor már nem morgott! Nagyszerűen énekelt is. Van a Szörnynek egy szólója az 1. felvonás végén, ami a rajzfilmben nem volt. (Szeretnem kell őt a címe és azután énekli, hogy Belle-t elüldözte a kastélyból miután a tiltott Nyugati Szárnyba ment.) Én már korábbról ismertem a dalt, de élőben leírhatatlan élmény volt!

Visszatérve a Szörny karakterére néha elég vicces volt, ahogy a lépcső tetejéről vetődött mérgében a földre. Engem valami oroszlánra vagy tigrisre emlékeztetett. Meg az se volt semmi mikor próbált udvarolni Belle-nek és Lángőr odasúgta neki „Mondjon neki valamit a ruhájáról!” és erre jött a válasz: „Rózsaszín” J.

Aztán végülis egy hátránya volt, hogy olyan elöl ültünk: nem láttuk rendesen az átváltozást, mert az a színpad legelején középen és magasan történt. Mikor Belle kimondta, hogy szereti a Szörnyet, akkor valami daruszerűség alulról nyomta felfelé és közbe dobálta le a ruháit. Még műhasa is volt! De mi ezt csak így oldalról láttuk, szemből tuti látványosabb lehetett. Az viszont abszolút nem tetszett, mikor átváltozott és ezt énekelte, hogy „Belle nézz rám, én vagyok, szememben könny ragyog! A Szörny kit megszerettél újra ember!” és nem nézett Belle-re. sztem ez így elég hülyén jött ki, mert milyen izé hogy kéri a csajtól, hogy nézzen rá, ő még néz a nagy semmibe. Na de visszatérve a műhasra! Így már érthető, hogy miért tudott akkorákat vetődni a kastélya lépcsőjéről, mivel mindig hasra esett. Gondolom jó puha lehetett. J Viszont azt nem tudom, hogy meddig gyakorolhatták, mikor a Szörny Gastonnal harcol és Gaston hátrafelé bukfencezett le a lépcsőről és szegény még úgy csattant is a padlóra. Azt kifigyeltük unokatesómmal, hogy amikor Gaston lezuhan a kastély tetejéről és meghal, akkor a magasból a díszlet mögötti szivacsra esik. (Kilógott a szivacs széle egy picit) De ennél a hátrafelé lépcsőn le bukfencnél nem volt semmi trükk.

Aztán ami még említésre méltó, az a tapsrend. Ugye mint színházban szokás, egyesével jöttek ki és hajoltak meg. Mikor Bálint Ádám kijött, hülye kiscsajok elkezdtek visítani, mintha Megasztár koncerten lennének. És az volt az egészben a leggázabb, hogy Szil és Berni abszolút nem kaptak ilyen ovációt. Mert tényleg jó volt Ádám is, meg szép meg minden, de itt ő akkor is csak egy mellékszereplő és azt az ovációt nem ő érdemelné. Unokatesóm totál kiakadt, hogy ez milyen igazságtalan és megbeszéltük, hogy a következő meghajlásánál mi Sziléknek visítani fogunk! Szerencsére nemcsak mi gondoltuk így, úgyhogy nemcsak ketten sikítoztunk Szilnek. Aztán amin szintén nem lepődtem meg, hogy a tapsrendnél végig ha sikítottunk neki, ha nem, Szil ugyanolyan fapofával állt.

Kép hozzáadásaIlyen se volt még, elvittem anyukámat színházba. Kérdeztem tőle, mit szeretne nézni és ezt választotta. Pedig én nem erre tippeltem volna, de nem bántam, mert én is újra akartam látni.
Nagy kő esett le a szívemről mikor Szabó P. Szilveszter nevét pillantottam meg Szörnyetegként. Szeretjük Homonnay Zsoltot is (de még mennyire), csak nem Szörnynek. Viszont Szinetár Dóra Belle-je nem tűnt annyira kecsegtetőnek. Aztán két hét múlva átjavították a neten Mahó Andreává. Gondoltam hála az égnek, imáim meghallgatásra találtak! Aztán mikor beléptünk a színházba már Vágó Bernadett neve csücsült a táblán. Sebaj, Bernit is szívesen megnézem másodszorra, gondoltam. Anyum meg kifejezetten örült neki, mert még nem látta játszani, és kíváncsi volt rá, mert szüleit személyesen ismeri. Szóval jó estének indult. És az is maradt. Persze a jó hangulat már eleve garantált volt az első sorba szóló jegyekkel, amikért nem kevesebb, mint 4 órát álltam sorba. De megérte.

Hát az előadás nem zajlott zökkenőmentesen. Szegény Berninek elromlott a mikroportja és az első negyed órás jelenetet mikrofonnal a kezében csinálta végig. Aztán hál istennek kicserélték neki. Ugyanolyan kedvesen, szeretnivalóan formálta meg Belle karakterét, ahogy először láttam.


Szilveszter se változott semmit. Továbbra is vicces Szörny volt, rengeteget röhögtünk rajta. Aztán amikor lekerült róla a Szörny csuha már nem volt olyan vicces hangulata. Mint aki citromba harapott. De hát ez tipikusan ő, csak annak furcsa aki először látja.

Gaston új volt számomra, Németh Attila. Első Rómeómon ő játszotta Verona Hercegét. Hát mit mondjak, nem tudom ő tetszik-e jobban vagy Imre Sebastian Gastonnak. Jaj szegényt annyira sajnáltam utolsó jelenetében. Mint már korábban írtam, egy szikla tetején verekedtek a Szörnnyel, végül a Szörny lelöki, és ő leesik hátra egy szivacsra. Nos Attila úgy esett a szivacsra, hogy egyből le is pattant róla és kigurult a színpadra. Az előtérben meg haldoklott a Szörny. Hát több volt mint morbid. De Attila addig meg sem mozdult amíg ki nem forgott a színpadról.

Gaston Lefou-ja Mészáros Árpi volt. Itt mindenféle ripacskodás hivatalosan is megengedett volt neki és én is komáltam. Anyukámmal könnyesre nevettük a szemünket tőle és Gastontól is. És az volt a poén, hogy ezt ők is észrevehették, hogy mi mennyit nevetünk, mert tapsrendnél végig ránk mosolyogtak. Bár anyukám szerint lehet hogy a környezetünkből kirívó korunknak köszönhető, mert szinte mindenhol kisgyerekek ültek. Mindenesetre jó volt őket nézni ahogy hülyültek. Látszott, hogy élvezik ezt, ők meg látták hogy mi is.

Amúgy azon is nagyon jól szórakoztunk mikor megjelentek a farkasok, ugyanis az egyik a kisgyerekekre vicsorított, akik elkezdtek mellettünk sikítozni. Mi meg csak nevettünk. Aztán Lángőrt Csonka András alakította anyum nagy örömére. Hát rajta nem állt olyan jól az a zöld öltöny mint Ádámon, de ezenkívül nem lehet rá semmi panaszom.

A többi szereplő nem volt új számomra: Teamama – Nádasi Veronika, Nagykomód - Siménfalvy Ágota, Belle apja – Csuha Lajos. Ők is jók voltak újfent.
Így másodszorra látva is az az érzésem, hogy ezt a darabot szeretik játszani a színészek. Nem az a nagy dráma, könnyed de mégis örökérvényű értékeket hordoz, amikben kicsik és nagyok egyaránt megtalálják a rájuk illőt. Ezt nem untam meg. Bármikor szívesen látnám újra.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

én még sajna nem láttam, de ha tényleg ilyen, akkor már holnap megnézném.
Disney filmként ez volt a kedvencem, ugyanakkor az operettszínházat is imádom, vagyis akkor király lehet a musical :D:D:D

Névtelen írta...

MIKOR LESZ ÚJRA LÁTHATÓ A SZÉPSÉG ÉS A SZÖRNYETEG?
LESZ MÉG EGYÁLTALÁN ELŐADÁS?GYEREKEK NAGYON SZOMORÚAN VETTÉK HOGY MÁR NEM LÁTHATÓ.

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates