2009. július 17., péntek

Vámpírok bálja

Nagy reményekkel ültem be az előadásra, mivel hónapok óta azt hallgattam egy barátnőmtől, hogy ilyen jót ő még nem látott. Gondoltam, egye fene, most befizetek rá, hogy túl vagyok az első sokkhatáson a jegyárak miatt. 5900 Ft-os jegyet vettem, ami a 3. "legolcsóbb" kategória, mivel 3900-9900 között mozognak az árak. Emelet hátulja felé szólt a jegyünk középre.

A darabról annyit kell tudni, hogy Roman Polanski azonos című filmje alapján készült, a történet is ugyanaz nagyjából. Egy professzor suta segédjével vámpírok után kutat, megszáll egy fogadóban, ahonnan nem messze található a vámpírok kastélya. A fogadós lányába beleszeret a vámpír gróf, magának akarja és odacsalja a lányt a kastélyba. A segéd (Alfred) szerelmes a lányba, ezért a professzorral két legyet akarnak ütni egy csapásra, megmenteni a lányt és vámpírokat tanulmányozni. A darab végére a lányból sőt Alfredból is vámpír lesz és a Professzor marad az egyetlen ember.

A szereposztás elméletileg a lehető legjobb: Egyházi Géza, Andrádi Zsanett, Sánta László. Bár én szívesebben láttam volna Nagy Sanyival, mert hozzá még nem volt szerencsém, de majd máskor. Géza teljesen pozitív meglepetés volt, mivel Páriszként teljesen kiakadtam tőle májusban, de vámpírnak szuper volt. Gyönyörű hangja van, öröm volt hallgatni, amikor kieresztette. Bár a barátnőm szerint nagyon hallatszott rajta, hogy beteg, én nem vettem észre. Andrádi Zsanett hangja nem tetszett annyira, főleg amikor a fogadós leány egyetlen dallal teljesen leénekelte. Sánta László Alfred-je nagyon tetszett, imádnivaló volt. Ő tipikus karakter színész, nem tudnám elképzelni egy vad macsó szerepében. Főleg ilyen hanggal.


A darab összességében nekem egy nagy össze-visszaság volt. A történet nagyon nehezen bontakozott ki, nem is volt minden egyértelmű miért történik. A dalok is nagyon vegyesek voltak, hol vad rock betét, hol érzelmes szinte csöpögő lírai dal. Nekem úgy tűnt, hogy ez egy vicces darabnak készült, de akkor fogalmam sincs hogy kerülhettek bele olyan szerelmes dalok mint Alfred Őérte-je, vagy olyan drámai feszültséggel bírók mint a Gróf El nem múló vágya. Ezekben semmi nyomát nem találtam ironiának, poénnak és végképp nem értem hogy fértek bele a poénosabbnál poénosabb jelenetek közé. A másik véglet pedig a meleg vámpír karaktere. Nem értem miért volt rá szükség. Ha jól emlékszem a filmben nem volt benne és jelenlétét itt is teljesen feleslegesnek éreztem azonkívül, hogy a nézőket jól meg lehet röhögtetni vele. De ez elég silány feladat, mit ne mondjak...

A történet fonalát pedig ott vesztettem el, amikor a Gróf vámpírrá tette Sarah-t és később a tükörben még is látszott. Akkor ő most olyan vámpír, akinek van tükörképe, vagy mi? Mert valahogy megcsinátlák, (fogalmam sincs hogyan) hogy a vámpírok ne látszódjanak tükörben, de Sarah mégis ott volt. Máig nem értem, hogy is volt ez.

Nekem az a véleményem, hogy a látvány mögött elsikkad a tartalom. Ilyen lenyűgöző díszleteket eddig egy darabban sem láttam, de ennyire semmitmondó történetet sem. Ez egy olyan musical amire beül az ember és jól érzi magát rajta, de intellektuálisan nem nyújt semmi pluszt. És ezek után nagyon meg vagyok lepődve, hogy mindenki dícséri, hogy így jó, úgy jó, annyiszor újra nézném stb. Rám azt se lehet mondani, hogy azért vélekedem így, mert nem szeretem a vámpírokat. Ez abszolút nem lenne igaz. Kifejezetten szeretem őket, egyik kedvenc filmem az Interjú a vámpírral és nagyon érdekesnek találom ezeket a lényeket. Biztos bennem van a hiba, hogy nem tetszett a darab. Jobbat vártam az 5900 Ft-os "olcsónak számító" jegyemért. Legalább annyit, hogy normálisan elférjen a lábam és ne zsibbadjon el 10 perc után, mert már nem tudtam hogy mozdítani, annyira kevés hely van.

A másik meg, hogy akartam venni egy műsorfüzetet, mert mindig szoktam. Gondoltam 1000 Ft biztos elég (annyi volt nálam), még az Operettszínházban is 600 Ft volt a legdrágább, ez sem látszott különbnek azoknál. Erre benyögi kedvesen a hölgy, hogy 1500 Ft-ot kérek. Én meg, hogy köszönöm, akkor nem kérem. Azért már álljon meg a menet! Mire föl ez a nagy sznobizmus? Mert megértem én, hogy azt is meg kell fizetni, hogy akár ismert ember üljön a másik oldalamon, mivel sok híresség nézi meg. A mi esténken az emeleten csak Kautzky Armandot ismertem fel, aki láthatóan közel nem élvezte annyira az estét mint a kedves felesége, aki elsőnek ugrott fel, tapsrendnél, hogy állva ünnepelje a darabot. De akkor is. A Magyar Színház egy szocreál épület, a körútnál 4 utcával beljebb, kicsi színpad, kényelmetlen nézőtér és a színészek se olyan nagy nevűek, hogy ennyiért lehessen megnézni őket, a darab értelméről nem is beszélve.

Mindemellett a sok-sok kritika mellett volt olyan része az estének ami tetszett. Főként azok a megoldások, amikor a vámpírok molesztálták a sor szélén ülő nézőket. A kripta tánc, amikor éledtek a vámpírok. Zenék mint pl. Őérte, Teljes a sötét, Meghalni oly morbid, a könyvtáros hadarós dal. De mindezt mégis kevésnek érzem a jegyárak mellett. Ha belegondolok, ennyiért kétszer nézhettem volna jó helyről az Operaház Fantomját, háromszor az Édeskettes hármasbant, hétszer vehettem volna operajegyet a legfelső szintre. Nem tudom megbántam-e. Ha nem mentem volna el, majd megölne a kíváncsiság milyen lehet, most meg már nem. Azt hiszem túl teszem magam ezen a majdnem 6000 Ft-os veszteségemen és visszatérek a Madách Színházba valamelyik általam már bevált darabhoz...

7 megjegyzés:

Névtelen írta...

csak annyit, hogy maga a film is egy vámpírparódia, a klasszikus vámpíros klisék kifordítása, és a filmben is benne van a meleg vámpír karaktere, ami nyilván egy plusz gagforrás. Sarah pedig azért látszik a tükörben, mert még nem szívott vért és nem változott teljesen át, másrészt meg míg klasszikus vámpírfilmben a vámpír lepleződik le azáltal, hogy nincs tükörképe, itt ez is ki van fordítva és az embert leplezi le, azáltal, hogy van neki.
A jegyárak tényleg brutálisak, szerintem sem éri meg feltétlenül az árát.

tasiorsi írta...

Sajnálom, hogy a színészekről nem írtál bővebben. Hat évig volt bérletem a kecskeméti színháznál és ott nem egyszer láttam szerepelni Andrádi Zsanettet, de soha nem volt rá senkinek panasza, sem a hangjára, sem a játékára.

És igen, bár ebben a darabban nem láttam, Páriszként nem nyújtott maradandó élményt a másik főszereplő. :D

Bernadette írta...

Nem tudom, nekem ez a darab teljesen elveszett a díszletekben, meg a színészekről sem tudok valami sokat mondani, mert nem tett rám egyik sem olyan nagy benyomást. Meg így majdnem másfél év távlatából már nem is emlékszem mindenre :)

Névtelen írta...

:)
Nagyon egyet értek Veled. Elsőre én is pont így éreztem. Az elős felvonás konkrézan dög unalom, míg csak meg nem érkeznek a professzorék a kastélyhoz. Innentől lendül be a cselekmény és lesz érdekes a történet. A meleg vámpír nekem rendben van, az más kérdés, hogy túl van játszva. Mintha azon igyekezne a színész, hogy a viccességével lemossa a porondról a grófot. A tükérképet már elmodnták a többiek. Zeneileg inkább egy poprock koncerten érzem magam én is, mint musicalen, de ez meg a szerző sajátossága. Gézával szintén így voltam, hogy előbb láttam Parisnak, mint Krolocknak. Előbbiben borzasztó, utóbbiban brilliáns. Zsanett teljesen jelentéktelen számomra, szépecske, jócska, aranyoska, semmicske. Aztán volt lehetőségem tényleg olcsó jeggyel még1x megnézni és lassan elkezdtem élvezni a darabot. De a jegyárak valóban nem érik meg az árukat.

frizzy írta...

Hallgasd meg Sánta Lacitól a Surprise-t (Chorus line)...nincs benne semmi "macsós" ? :)
Egyébként nem értek egyet a kritikáddal, bár ugye -ízlések és pofonok-...
Ha Zsaki( Andrádi Zsanett ) nem tetszett, akkor hallgasd meg Kovács Lottival...na Ő tényleg nem jó.
Herbert benne volt a filmben is. Ugyanilyen meleg vámpír. Kár lett volna kihagyni a darabból:)
Engem lenyűgözött. Többször is láttam,több szereposztásban, és még remélem megtehetem, hogy megyek még:)

Névtelen írta...

Egy kis magyarázattal szolgálnék az egyik észrevételedhez: úgy "csinálták meg", hogy a vámpírok ne látszódjana a tükörben, pontosabban szólva, hogy az emberek látszódjanak, hogy Alfrédnak, a profnak és Sarahnak egy-egy "táncos-alteregoja" állt az üveg mögött (az eredeti szereposztásban Tihanyi Ákos-prof, Baranya Dávid-Alfréd és Taródi Szilvi-Sarah), ahogyan a Herbert-valcerben is, a koreográfia ugyanaz, csupán a tükörképét táncolják el. Akkor jó, ha az ember tényleg vakarja a fejét, és nem érti, hogyan machinálhatták meg a tükröt, ez (is) jelzi a táncosok profizmusát. :)

Névtelen írta...

- Az első felvonás tök uncsi.
- Az einstein - Chapin keverék prof. idegesitő.
- A hangositás rettenetesen rossz, a szövegek érthetetlenek.
- A diszlet grandiozus.
- A sztori gagyi, operalisztikus.
- A karakterek kidolgozatlanok, sekélyesek.
- A jegy ára brutáls.

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates