2009. augusztus 24., hétfő

A Vezúv fenyegetése

Mivel blogunk címe a Világ és egyéb katasztrófák címet viseli, jöjjön egy hús-vér katasztrófáról szóló ismeretterjesztő iromány, melynek ma van az évfordulója!


79. augusztus 24-én pusztult el Pompeii, Herculaneum és több kisebb település a Vezúv kitörése végett. A vulkán még napjainkban is aktív, a tudósok számolnak egy nemsokára bekövetkező újabb katasztrófával.

A Vezúv Olaszországban található, Nápolytól kilenc kilométerre. Ez az európai kontinens egyetlen ma is működő vulkánja, mivel a többi szigeteken helyezkedik el. Napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mert közvetlen közelében több mint három millióan laknak. Legismertebb kitörése is igen emlékezetes maradt.

Kr. u. 62-ben egy földrengés már jelezte a tizenkét évvel későbbi tragédiát, de ez nem volt ritka jelenség, így a lakosság nem esett pánikba. Újra felhúzták a leomlott falakat és élték tovább mindennapi életüket. Tudták ugyan, hogy a Vezúv tűzhányó, de nem hozták összefüggésbe a föld mozgással, mivel a vulkán már évszázadok óta nem működött.

Ám 79. augusztus 24-én a Vezúv hirtelen életre kelt és bekövetkezett a történelem egyik legemlékezetesebb kitörése, amely két napig tartott. A láva, a vulkanikus iszap és a hamu teljesen betemette a környéket. Plinius, (a császár magasrangú tisztviselőjének unokaöccse) levelezésében részletesen beszámolt a katasztrófáról. Ezek a levelek igen fontos források. ”...A hegy fölött furcsa nagy felhőt lehetett látni, amely nőttön-nőtt. Több ezer méter magas füstoszloppá magasodott majd, szétterült. Olyan volt, mint egy nagy lombos fa. Éjszakára már a Vezúvius hegyéből több helyen széles lángnyelvek és magas tűzoszlopok csaptak fel. A gyakori földrengéstől a házak meginogtak. A szabad ég alatt pedig a tajtékkövek hullásától kellett tartani. Másnap sötétebb és sűrűbb volt az éj, mint bármikor. A hamu egyre sűrűbben hullott, beborított mindent. Ez az eleven lázálom így tartott órák hosszat. Végül füstté, köddé finomulva eloszlott...” Pilnius írásaiból tudjuk, hogy a vulkánkitörést követő földrengések miatt a tengervíz előbb visszahúzódott, majd erős hullámzással visszatért. Ezt a jelenséget ma cunaminak hívjuk.

A Vezúv kitörése óriási változásokat eredményezett. Pompeii városa teljesen eltűnt a három méternél vastagabb kőlepel alatt, a lakosság nagy része elpusztult. Pompeii és Herculaneum polgárainak számáról csak becslések vannak, így nem ismert pontosan a kitörésben életüket vesztett emberek száma. A pompeii lakosok 38 százaléka vulkáni hamu lerakódása következtében halt meg: a hamu súlya alatt a tetők beszakadtak, maguk alá temetve a lakásokban menedéket keresőket. A lakosság nagy része a hömpölygő lávától pusztult el, valamint a mérgező gázfelhőben és vulkáni anyag záporában.

Pompeii maradványaira egy vízvezeték ásásakor bukkantak rá 1595-ben. Az ásatások során különleges üregeket találtak, melyeket híg gipszpéppel kiöntve döbbenetes formákat kaptak. Testet öltöttek a katasztrófa áldozatai. A Vezúv kitöréskor a sűrűn hulló hamu gyorsan betemette az áldozatokat. A kitörést követő eső hatására a kissé megduzzadt hamu kemény masszaként vonta be a testeket, mintegy természetes öntőformát készített róluk. Pompeiiben 1150 holttestre (pontosabban azok a hamu által megőrzött nyomaira) bukkantak, Herculaneumban 350 emberi csontvázat hoztak a felszínre. Ezen számok azonban nem tükrözik a teljes létszámot, az egész vidéken jóval többen estek áldozatául a kitörésnek.

Olasz szakértők szerint 2100-ig újabb kitörés várható, melynek hevessége a 79-eshez lesz fogható. A Vezúv körüli hét kilométeres sugarú körben csaknem hatszázezren élnek. Nagyerejű kitörés esetén az itt élők kimenekítésére kevesebb mint 24 óra áll majd rendelkezésre, így a lakók jelentős hányadának megmentésére kicsi az esély. A Vezúv azonban ennél távolabbról is szedi majd áldozatait: mintegy kétszázezer embernek kell a vulkáni por és hamu káros hatásával számolnia. Elemzések szerint nagyerejű kitörés esetén még a vulkántól 12 kilométer távolságra is 200-600 Celsius fokos hőmérséklet lehet. Az olasz hatóságok sokat tesznek a veszélyzónában élők számának csökkentése illetve a veszélyhelyzetre való felkészülés érdekében: minden város rendelkezik evakuálási tervvel, a veszélyzónába nem adnak építési engedélyeket, büntetik az itt építőket, valamint anyagilag támogatnak mindenkit, aki hajlandó a zónán kívülre, biztonságosabb helyre költözni. Eddig néhány ezer család döntött a költözés mellett.

2 megjegyzés:

KissAnna írta...

Ez aztán valami :D Értem én a célzást, hogy ez a katasztrófa, nem pedig a Top 5 cikis cikk XD Amúgy meg annak a névtelennek nincs igaza, aki beírta, hogy "a förmedvényed nem ITT jelenne meg, ha lennél vki" mert ha az az okos körbenézett volna, láthatná, hogy csomó színvonalas bejegyzés van itt, amin látszik hogy sokat dolgoztál Te is, meg a többiek is. Úgyhogy ne vedd a szívedre a negatív kritikát, sztem a hülyék megnyugtatására csinálhatnál ilyen top 5 cikiset világsztárokról is, aztán szent a béke XD

Névtelen írta...

Igaza van KissAnnának,de ez aztán a nagy vulkán-kitörés katasztrófa....Nem gondoltam volna hogy ilyen nagy károkat tud okozi akár 12 km arrébb is.(12km arrébb is:200-600 Celsius fokot tud mérni bárki)

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates