2010. május 24., hétfő

Marat

1743-ban ezen a napon született Jean-Paul Marat, a francia forradalom hírhedt alakja. Orvos, természettudós és filozófus is volt egy személyben. Meggyilkolása a francia történelem egyik legfelkapottabb témája.

1743. május 24-én a svájci Boudry-ban született Jean-Paul Marat. Tizenhat évesen került Franciaországba. 1789-ig filozófiai, politikai tanulmányokat publikált és háziorvosként is dolgozott. Az önmagát nem kímélő munkatempó miatt többször idegkimerültségben szenvedett. Betegsége súlyosbodott amikor a Francia Akadémia több ízben visszautasította kérelmét, hogy kutatásai révén csatlakozhasson a tagok közé. 1789-ben újságíróként dolgozott és így került egyre közelebb az események sűrűjéhez. Tevékenysége a forradalom előrehaladtával egyre inkább kiszélesedett. Kétszer száműzték és többször betiltották lapját. Katakombákba kényszerült bujdosni egy ideig és itt szerezte bőrbetegségét.

1792-ben a királyság bukásakor tért vissza és a Konvent tagjává választották. Robespierre-rel és Dantonnal együtt elérte, hogy XVI. Lajost halálra ítéljék. Beszédeiben kifejtette a diktatúra szükségességét, bár a jakobinusok hatalomkerülése környékén háttérbe húzódott. Ebben szerepet játszott súlyosbodó bőrbetegsége is, melyhez epilepsziás rohamok is társultak.



Victor Hugo így emlékezett meg Marat-ról az 1793 című művében: „A ’törpe’ egy sárga arcú kis ember volt, aki ha ült, szinte torznak látszott; fejét hátravetette; szeme véraláfutásos volt, beteges foltok mutatkoztak az arcán. Zsíros, lapos haját egy zsebkendővel kötötte le; homloka alig látszott, arcán nagy és félelmes szája uralkodott. Hosszú nadrágot viselt, papucsot, mellényt, mely valamikor fehér szatén lehetett, és e mellény fölé egy övfélét tekert, melyben egy helyen kemény, egyenes kitüremkedés egy odadugott tőrt sejtetett.”



1793 nyarától gyógyvizes kádjában töltötte napjait, ott dolgozott újságján és írt leveleket a Konventnek. Július 13-án két üzenetet kapott egy ismeretlen nőtől, aki egy összeesküvésről írt és segítséget kért tőle. Marat felesége először nem engedte be a hölgyet, viszont amikor este újra megjelent, a beteg kérésére beengedte. Charlotte Corday egyenes Marat kádja felé vette az irányt. Mialatt Marat a Corday által írt levéből másolta a neveket, a nő egy konyhakéssel szíven szúrta és szinte azonnal meghalt. Corday már régóta tervezte, hogy megöli ellenségét, így nagyon büszke volt tettére, még dicsekedett is vele. „Egy embert öltem meg, de ezzel százezer életet mentettem meg” – mondta. Corday meggondolatlanul járt el, mivel az orvosok szerint Marat bőrbetegsége annyira súlyos volt, hogy csupán pár hónappal élhetett volna tovább. Corday elhamarkodott lépése viszont a terror elszabadulását jelentette és őt is kivégezték Marat temetése napján, 1793. július 17-én.


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates