2010. június 1., kedd

Vörösmarty Mihály - íróportré

"Mi dolgunk a világon? Küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért." Csaknem 200 éve született e sorok szerzője, Vörösmarty Mihály. A magyar irodalom egyik klasszikus alakjának olyan műveket köszönhetünk, mint a Szózat, a Csongor és Tünde vagy A vén cigány.



Vörösmarty Mihály 1800. december 1-jén született Pusztanyéken, mai nevén Kápolnásnyéken. Szegény családból származott. Tizenhét éves volt édesapja halálakor, ami nehéz anyagi helyzetbe sodorta a költőt. Kénytelen volt állást vállalni: a Perczel családhoz szegődött nevelőnek a Bonyhád melletti Börzsönypusztára. Az itt töltött évek alatt reménytelenül szerelmes volt Perczel Adélba (Etelkába). A nagy társadalmi különbség miatt nem jöhetett létre semmilyen komolyabb kapcsolat kettejük között.

1826-ig foglalkozott a Perczel gyerekek nevelésével, utána már csak az irodalomnak élt. A kor legjelentősebb tudományos folyóiratainak, mint a Tudományos Gyűjtemény, melléklapja, a Koszorú és az Athenaeum szerkesztője volt. A Magyar Tudományos Akadémia alakuló ülésén, 1830. november 17-én tagjává választotta. 1843-ban nősült meg, a nála huszonhat évvel fiatalabb Csajághy Laurát vette feleségül, négy gyermekük született. 1855. november 18-án több évnyi betegeskedés után Pesten halt meg.

Vörösmarty már egész fiatalkora óta írt verseket. Első költeményei fő témáját a család, diákélet és barátság alkotta, későbbiekben pedig a szerelem és a hazafias érzés. 1823-25-ig dolgozott honfoglalási eposzán, a Zalán futásán, amivel első irodalmi sikerét érte el. Ennek hatására döntötte el, hogy életét az írásnak szenteli.

A Tünde keresztnév megalkotása is Vörösmarty érdeme.1830-ban jelent meg Csongor és Tünde című legjelentősebb drámai költeménye. A tündéries mesejáték a kor népszerű műfaja volt. Vörösmarty igyekezett ezt a keretet filozofikus tartalmakkal megtölteni: a boldogságkeresés a mű elsődleges témája. Kortársai tetszését nem nyerte el a Csongor és Tünde. Kölcsey Ferenc úgy nyilatkozott, hogy harmadik olvasás után értette meg. Mindenestre az utókor Vörösmartyt igazolta, a Csongor és Tünde a mai napig kötelező olvasmány a középiskolákban.


Az 1830-as években a költő irodalmi tevékenységét politikai színezet is gazdagítani kezdte. A reformmozgalmak mélypontja, az 1832-36-os országgyűlés feloszlatása ihlette második nemzeti énekünket, a Szózatot. Nemcsak esztétikai megformáltsága, hanem erkölcsi tartalma, a hazaszeretet, hűség, összetartozás gondolata, a múlt vállalása, a jelen és jövő alakítására való buzdítás tette örökérvényűvé a Szózatot.

Lírai alkata lévén Vörösmarty életművéből a szerelmes versek sem maradhattak ki. A Késő vágy című elégiáját Etelka ihlette 1839-ben. A vers keletkezése egy halványulni látszó szerelem újraizzását mutatja be. Az 1843-as Ábránd című költemény feleségéhez íródott. Egy irodalomkritikus azt mondta róla hogy „az Ábránd a világirodalom alighanem egyik legszebb romantikus szerelmi költeménye.” A Laura-szerelem másik ismert verse A merengőhöz. Ebben a költeményben hangzik a szállóigévé vált mondat: „ábrándozás az élet megrontója”.

Vörösmarty mindemellett bordalokat is írt. Az egyik legismertebb a Keserű pohár. Az operarajongóknak biztos ismerősen cseng, „ha férfi lelkedet egy hölgyre feltevéd”. Kevesen tudják, hogy Erkel Ferenc Bánk bán című operájának Keserű bordala Vörösmarty verse..

A költő utolsó befejezett költeménye A vén cigány. A „Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal” refrén bordal-keretet ad a költeménynek, de tulajdonképpen rapszódia a műfaja. A vén cigány talán a költő legtöbbféleképpen értelmezett műve. Kortársa, Gyulai Pál szerint a „megrendült agyú költő” nem egészen világos alkotása. Vörösmarty ezzel a versével meghaladta korát, csak a 20. században vált értelmezhetővé.

Életműve alapján Vörösmarty Mihály méltán tartozik a legnagyobb magyar irodalmárok közé. Költészetének sokszínűsége vitathatatlan. Drámák, eposzok, epigrammák, elégiák, elbeszélő költemények, ódák, bordalok, rapszódiák egyaránt szerepelnek művei között. Méltatását talán a Gondolatok egy könyvtárból utolsó sorával lehetne lezárni: „ez jó mulatság, férfi munka volt”.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates