2010. augusztus 6., péntek

Az első lombikbébi

Harminckét éve látta meg a napvilágot Louise Brown, az első mesterséges megtermékenyítés során fogant egészséges gyermek.

Lesley és John Brown már kilenc éve szerettek volna közös utódot, de az asszony petevezeték elzáródása miatt úgy tűnt, hogy ez nem lehetséges. Ám Lesley jelentkezett Robert Geoffrey Edward pszichológus és Patrick Steptoe nőgyógyász vezette „kémcső” programba és 1977. november 10-én mesterségesen megtermékenyített petesejt beültetést hajtottak végre. 1978. július 25-én 23 óra 47 perckor az angliai Oldhamban császármetszéssel világra jött a 2600 grammos Louise Brown. Az egészséges kislány születése új távlatokat nyitott meg a meddő házaspárok életében.



Louise Brownnak teljesen hétköznapi gyermekkora volt. A szülei az előtt beszéltek neki különös fogantatásáról, hogy iskolába ment: „apa és anya megmutatták a születésemről készült videót, és megpróbáltak mindent elmagyarázni, ahogyan azt egy hétévesnek lehet.” Louise semmiképpen sem számított nagyon különös egyednek a családban, mivel négy évvel fiatalabb húga, Natalie szintén lombikbébiként fogant (ő volt a világon a negyedik). Továbbá Natalie azzal is világrekorder lett, hogy ő volt az első olyan lombikbébi, aki természetes úton esett teherbe és egészséges gyermeket szült.

A Brown család pár éve újra címlapokra került, mivel Louise is követte húga példáját és 2006-ban életet adott Cameron nevű fiának mindenféle komplikáció nélkül. A boldog apa, Wesley Mullinder így nyilatkozott: „Túláradó boldogság tölt el minket, és tudom, hogy Louise-ból kiváló anya lesz.”



Louise Brown születése óta jelentős fejlődésen ment keresztül a lombikbébi program anyák millióinak adva reményt. Hazánkban először 1993. júliusában, a budapesti Szent János Kórházban született meg az első lombikbébi, aki a Veronika nevet kapta.

Nem is olyan régen, nagyjából harminc éve a lombikbébi fogalma futurisztikus álom volt csupán, s nem kisebb vádakkal támadták az első mestersége megtermékenyítést végző orvosokat, mint az erkölcstelenség és etikátlanság. A szakértők többsége már az első lombikbébi születésekor is elfogadta a gyermektelen házaspárok számára nyílt páratlan lehetőséget, viszont etikailag komoly fenntartásokkal álltak a testen kívüli megtermékenyítés továbbfejlesztése előtt.



A problémák alapvetően túlmutattak azon a filozófiai kérdésen, hogy az ember játszhat-e istent, s beavatkozhat-e a „teremtés” folyamatába. Olyan kérdések elé állította a tudomány az orvosokat, biológusokat és jogászokat, melyek gyakorlatiasságuk ellenére komoly erkölcsi vonatkozással bírtak. Például mi legyen a sorsa azoknak az embrióknak, melyek nem kerültek beültetésre, jogilag elfogadható-e a „felesleges” megtermékenyített petesejtek megsemmisítése, az azokon való kutatás, nem kisebb problémaként jelent meg az új technikával együtt, mint a béranyaság, donor-apaság kérdései.

Üveghengerben fejlődő magzatok központi köldökzsinórra csatlakozva, felnőtt klónok a fölébredés pillanatára várva, apa és anya nélküli születés. Ezek a képek ma még csak fantasztikus filmekben létezhetnek, a tudomány rohamos fejlődése azonban egyáltalán nem zárja ki, hogy egyszer majd a valóság részei lehetnek ezek a ma még erkölcsileg is kérdéses beavatkozások.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates