2010. szeptember 25., szombat

2012 (2009)

2012 címmel több film is napvilágot látott: eme bejegyzés a 2009-ben bemutatott, Roland Emmerich-féle amerika szuperprodukcióról szól. Mit is várhatnánk egy olyan katasztrófafilmtől, amelyet A függetlenség napja, a Godzilla vagy a Holnapután rendezője készített? Természetesen mindenképpen valami nagyszabásút, valami olyasmit, amit eddig még mi sem tudtunk volna elképzelni. És tényleg, valami ilyesmi lett ebből a világvégét bemutató, elképzelhetetlen mértékű katasztrófát megelevenítő alkotásból.


Kicsit elfogult vagyok a katasztrófafilmekkel, számomra úgymond szakmai ártalom 1-1 ilyen jellegű alkotás megtekintése. Ugyanis kommunikáció szakon pontosan egy éve, pontosan ilyen témáról írtam a szakdolgozatomat - vagyis nem konkrétan a katasztrófafilmekről, de természeti katasztrófák reprezentálásról szólt, külön egy egységet szentelve a mozgóképes ábrázolásnak. Tulajdonképpen meg is vagyok lepve, hogy a 2012 eddig kimaradt nekem: vmi nem lehetett rendben a kampányával, hogy hozzám nem jutott el a létezés - vagy akkoriban én voltam kissé eltávolodva a mozik világától, ez is lehetséges. De a lényeg, hogy végül mégis megnéztem. :) A történet mélysége kb. annyiban merül ki, hogy a maják naptára 2012-re jósolja a világvégét, amit pár geológus is megerősít és titokban a világ vezetői elkezdenek készülni a túlélésre - eltitkolva a pórnép elől a közelgő veszélyt. Viszont van nekünk egy nagyon szimpatikus sci-fi író főhősünk, akit John Cusack alakít (itt érdekesség gyanánt megjegyezném, hogy őt már más filmben is láttam sci-fi írót játszani, úgy látszik szegény erre van kárhoztatva) és egy véletlen folytán kiszimatolja az igazságot és családja megmentéséért bármire képesnek bizonyul.


Ezenkívül több szálon is fut a cselekmény, az amerikai vezetés emberei közül is megismerhetünk szimpatikus és kevésbé pozitív jellemeket - de mindenkiben az a közös vonás, hogy túl akarják élni a természet pusztító csapásait. Szoktak lenni a tévében földrengéses, vulkános, cunamis, saras, forgószeles, szuperviharos filmek: itt mindezt egyetlen alkotás keretében megtekinthetjük. A néző szeme előtt válik egyenlővé a semmivel Kalifornia, a Szent Péter Bazilika, a riói Jézus szobor, elmozdulnak a kontinensek, egy pillanat alatt szupervulkán növekszik szemünk előtt a Yellowstone Nemzeti Parkban, főhőseinket pedig Kínában is utoléri a cunami és egyenesen a Mount Everestnek akarja sodorni majdnem minden eshetőségre felkészült hajójukat - hogy mi lesz a végkifejlet, azt mindenki képzeletére bízom. :P Annyit viszont elárulnék, hogy a Jóreménység foka elnevezés új jelentéssel bír ezután az emberiség számára.


Őszintén be kell vallanom, hogy ennyire látványos és összetett katasztrófafilmmel még nem volt dolgom. :P Itt annyiféle természeti borzalom támadja meg az emberiséget, hogy a néző csak kapkodja a fejét egyik látványos jelenettől a következőig. És a 2 és fél órás terjedelem bizony sok-sok ilyen elemet tartalmaz. Kicsit tartottam tőle, hogy nagyon gagyi és hollywoodi lesz, de azt kell mondanom, hogy szerencsére nem volt csöpögős (mint mondjuk az Armageddon), nem is volt annyira elpoénkodva (mint A függetlenség napja) és még a Godzillában látottaknál is sokkal-sokkal látványosabb méretű pusztítást mutattak be. Szerintem a katasztrófafilmek műfaját tekintve ez valóban egy csúcsalkotás - viszont filmtörténeti jelentőségét nézve nem valami nagy dobás, a tartalmi dolgokról nem is beszélve. De a katasztrófafilmeket nem is ezért csinálják, kifejezetten a szórakoztatás a céljuk - én már csak tudom szakmai előismereteim kapcsán. :D


Tehát, aki egy rettentően látványos katasztrófafilmre vágyik, amelyben minden képzeletet felülmúló pusztítás látható a legkülönfélébb természeti erőket összegyúrva, annak tökéletes választás az Emmerich-féle 2012, szerintem semmiképpen sem fog csalódást okozni. Amúgy meg elég szórakoztató, sok benne az izgalom és bizony elkerekedik a néző szeme biztosan 1-1 jelenetnél. Ez ám az entertainment! Aki meg nem értekeli az ilyen filmeket, szerintem ő is jót fog röhögni rajta, hogy tudtak ennyi hülyeséget összegyúrni egyetlen filmbe. Tipikusan az a film, amikor a néző többször is el tud képedni, hogy "ilyen már tényleg nincsen".

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates