2010. szeptember 28., kedd

Mozart portré

Wolfgang Amadeus Mozart, az európai komolyzene történetének egyik legnagyobb alkotója. Szinte minden műfajban kipróbálta magát: írt szonátákat, szimfóniákat, operákat, zongoraversenyeket, vonósnégyeseket, egyházi és kamarazenéket. Halálának körülményeiről a mai napig legendák keringenek.

1756. január 25-én született Salzburgban Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart. Utolsó utónevét görögről a latin Amadeusra változtatta és magát a későbbiekben leggyakrabban Wolfgang Amadé Mozartnak hívta. Édesapja, Leopold Mozart kora egyik legkiválóbb zenepedagógusa volt. Lánya, Maria Anna (Nannerl) számára már állított össze zenei gyakorlatokat, így legkisebb fiát korábbi tapasztalatai alapján kifinomultabb oktatásban részesítette. Mozart már 3-4 éves korában tudott zongorázni és hegedülni. Legelső művei az édesapja kézírásával maradtak fent 1761-ből, így nem teljesen bizonyos, hogy teljes egészében a kis Amadé műveiről van szó.



Mozartot csodagyereknek tartották. Édesapja felismerte, hogy jelentős anyagi bevételre tehet szert, ha közszemlére teszi fia tehetségét. Amadé bekötött szemmel vagy letakart kézzel zongorázott nővérével és gyerekkorukat fellépésekkel töltötték. Beutazták egész Európát. A legenda szerint Rómában a Sixtus-kápolnában meghallgatták Gregorio Allegri kilenc szólamú Misereréjét, amely csak ezen a helyszínen hangozhatott el, kottáját nem másolhatták. A kis Amadé pedig egyszeri hallás után, emlékezetből lejegyezte a művet.

Mozart 1772-ben visszatért szülővárosába egy időre és Hieronymus Colloredo salzburgi hercegérsek szolgálatába lépett koncertmesterként és udvari orgonistaként. Leopold Mozart számára nem volt elég rangos fia munkája ezért fejébe vette, hogy megkísérli vele a császári udvar meghódítását is. Elsőre nem sikerült, de jó kapcsolatba került a bécsi zenei élet szereplőivel. Mozart koncertkörútjai során beleszeretett Aloisia Weberbe, egy tizenhat éves énekesnőbe. Édesapja ellenezte a kapcsolatot és Aloisia sem találta udvarlóját megfelelőnek, így kosarat adott neki. A zeneszerző pedig visszatért szülővárosába és nem csüggedt, hiszen ekkoriban keletkezett egyik legismertebb zongoraszonátája, a Törökinduló.



Mozart az 1770-es évek végére már több mint háromszáz zeneművet alkotott. 1781-ben komoly vitába keveredett munkaadójával, a salzburgi hercegérsekkel és felmondott neki. Ezután Bécsbe költözött. Következő évben apja akarata ellenére feleségül vette Constanze Webert, Aloisia húgát. Házasságukból hat gyermek született, viszont csak ketten érték meg a felnőtt kort. Mozart megkísérelte, hogy szabadon élő zeneszerző legyen, művei tiszteletdíjából, koncertezésből és tanításból éljen meg. A császárváros kiemelkedő művészegyéniségévé vált, de anyagi helyzete élete végéig nem stabilizálódott, mivel többet költött, mint amennyit keresett. Constanze nehezen viselte férje zseniségéből fakadó habitusát és utazásokra szórta el keresetét. Hitel problémáik miatt gyakran kellett költözniük.



A bécsi évek alatt született a Kis éji zene és három operája, a Szöktetés a szerájból, a Figaro házassága és a Don Giovanni. Felemás fogadtatásban részesültek művei, mindezek ellenére Emanuel Schikaneder színigazgató felkérte egy látványos, fantasztikus mesejáték komponálására, amely a külvárosi színház közönségét vonzaná. Ebből a koncepcióból jött létre A varázsfuvola.



Mozart a Requiem írása közben halt meg higanymérgezés vagy reumatikus láz miatt 1791. december 5-én harmincöt éves korában. Később egy tanítványa, Franz Xavier Süssmayr fejezte be utolsó művét. A legenda szerint Mozart saját magának írta a gyászmisét: riválisa, Antonio Salieri mérgezte meg és ő a Requiem titkos megrendelője. Ennek ellent mond, hogy Salieri valójában a zeneszerző nagy rajongója volt és halálos ágyán is rosszindulatú rágalomnak nevezte, hogy ő lenne a gyilkos. Mindenesetre családja és barátai számára megdöbbentő hirtelenséggel halt meg a zeneszerző. Egyes feltételezések szerint a szabadkőművesek végeztek vele, mert A varázsfuvolában túl sok titkot árult el. Az viszont tény, hogy rendes temetés nélkül egy közsírban helyezték végső nyugalomra. Ma jelképes emlékmű áll Bécs egyik temetőjében a világ egyik legnagyobb zeneszerzője, Wolfgang Amadeus Mozart tiszteletére.


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates