2010. szeptember 5., vasárnap

Veronika meg akar halni - film

Szerintem mindenki Coelhot olvas - legalábbis az emberek 70 százaléka minden bizonnyal. Még az a barátnőm, aki a kötelezőket sem olvasta el sosem, a szememre vetette, hogy "mi az hogy nem ismered Az alkimistát?" Ha tömegközlekedésen utazom tuti, hogy észreveszek valakit, akinek Coelho-könyv van a kezében. Ennek ellenére sokáig ellenálltam neki, vagyis úgy mondanám inkább, hogy nem érdekelt. Aztán valahogy rámjött, hogy mégis olvasni kellene legalább egy valamit tőle - "nézzük csak meg a Google-ben miket is írt ez a jóember". Elsőre kiszúrtam ezt a figyelemfelkeltő címet: Veronika meg akar halni. Igen hamar azt is megtudtam, hogy film is van belőle, méghozzá Sarah Michelle Gellar főszereplésével 2009-ből. Így ezzel kezdtem - egy film mégsem vesz el annyit az ember idejéből mint egy könyv, illetve zsákbamacska hogy tetszik-e vagy sem.


Veronika meg akar halni (Veronika Decides to Die - in english) - régen találkoztam ennyire jó címmel. Ki ez a Veronika és miért akar meghalni? Szerintem aki találkozik e címmel, mindenképpen felteszi ezeket a kérdéseket. Már akkor érdekessé vált az egész történet, amikor jóformán semmi mást nem tudtam róla. Szóval nagy reményekkel vágtam neki a filmnek. Ebből megtudtam, hogy Veronika szlovén származású, karrierista lány egyedül a nagyvárosban (asszem New Yorkban), akinek teljesen kiüresedett az élete és úgy érzi a legjobbnak, ha véget vet neki. Ám nem jár sikerrel, inkább félsikerrel: egy eldugott szanatóriumban tér magához, ahol szembesítik, hogy olyan károsodásokat szenvedett a szervezete, hogy pár nap múlva meg fog halni.


Itt, ezen a ponton mondanám el, hogy kezdett gyanússá válni a dolog. Lehet, hogy túl sok Grace Klinikát vagy Vészhelyzetet néztem, de ilyen betegségről még sosem hallottam, amit leírtak Veronikának az orvosok. A film végén pedig teljesen igazoltnak láttam orvosi ismereteimet: Veronika ráeszmél utolsó napjaiban az élet szépségeire és végül kiderül, hogy éppen ez volt a terápia - valójában semmi szervi betegsége sincsen. Veronika élete pedig úgy tűnik, hogy rendbe jött, pontosan ott találta meg a boldogságot, ahol sosem hitte volna, legyőzte sajátmagát, segített másokon és társra lelt. Értelme lett a létezésének.


A legjobban az atmoszférája fogott meg a filmnek. Nem is nagyon lehet ezt itt leírni: inkább nézze meg (vagy olvassa el) mindenki. Különös hangulata volt az egész szanatóriumnak, érdekes embereket ismerhettünk meg úgy igazán és anélkül, hogy pörgősnek lehetne nevezni a cselekményt, hihetetlen feszültség uralta az egész filmet - egyetlen percét sem untam.
Sarah Michelle Gellar engem is meglepett a tinifilmek, a Buffy-sorozat meg a Scooby Doo filmek után, hogy mennyire jól tud játszani. Teljesen átadta magát Veronika szerepének, élvezet volt nézni, hogy mit művel. Olvastam olyan véleményeket a film kapcsán, melyek szerint ő viszi a hátán az egészet - én azért ezt nem állítanám, viszont azt mindenképpen, hogy rendkívül szuggesztív és erőteljes alakítást nyújtott.


Ezek után nem meglepő, hogy kezembe vettem a könyvet (erről a következő bejegyzésben olvashattok). Így utólag azt mondhatom, hogy jó adaptáció, de természetesen akadnak benne különbségek, méghozzá néhány olyan is, ami nekem érthetetlennek bizonyult. De a filmre visszatérve: valahogy magába szippantja a nézőt az egész - elkezdtem nézni és szinte csak úgy tapadtam a képernyőre, mást nem láttam, nem hallottam közben. Nagyon tetszett, érdemes megnézni.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia... nem tudod véletlenül hol lehet ezt a filmet letölteni? Mindenhol kerestem, de nem találom. Moziban sem vetítik, még Dvd-t sem láttam róla.

Névtelen írta...

Ez a csaj még a Kegyetlen játékokban alakit nagyot :)

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates