Világ és egyéb katasztrófák

Hazánkba is megérkezett az a film, amelyről a kritikusok szuperlatívuszokban beszélnek és nem kisebb jelzőkkel illetik, mint „az évszázad sci-fije”. Lássuk csak, miért is érdemes megnéznünk a Gravitációt!

A televíziós reklámokból és a rövid tartalomismertetőkből kiderül, hogy a film arról szól, hogy két űrhajós magára marad a világűrben és a túlélésért küzd. Bizonyos szempontból ez elég rossz kampány, mert a néző már a film első másodpercétől azt várhatja, hogy miként történik majd az űr-katasztrófa, de mindenképpen nem hat rá a meglepetés erejével, amikor az megtörténik. Másrészt, azzal is csalódást okozhatnak a nézőknek, akiket George Clooney vagy Sandra Bullock neve vonzott, hogy egyikük csak egy mellékszereplő, az arcát is pár perc erejéig láthatjuk. Azonban ez a kritika leginkább a Gravitáció marketing-stratégiáját illeti, aki beül a filmre és elkezdi nézni, pár pillanat alatt magába szippantja a történet és a nem mindennapi látvány.

A Gravitáció első képkockája megadja a film alaphangulatát. Egyszerű fekete háttéren a következő sorok olvashatjuk fehér betűkkel szedve: „372 mérfölddel a Föld felett nem terjed a hang, nincs légnyomás, nincs oxigén.” A Gravitáció közben számtalan olyan alapvetés kerül elő, amelyeket mindenki megtanult az iskolában, viszont most a saját szemünkkel láthatjuk, mit is jelent mindez az emberi szervezetre nézve. A film lerombol minden olyan álomképet, miszerint csodálatos dolog a világűrben lebegni. A látvány természetesen ámulatba ejtő, de az utazás többi része a legsötétebb a horrorfilmeknél is ijesztőbb. Ráadásul ez az eddigi legrealistább alkotás, ami az űrhajózásról és űrállomásokról készült, a megkérdezett szakértők is alátámasztották a bemutatott felszerelésekkel, élettani hatásokkal és űrbeli illetve légköri reakciókkal kapcsolatban is.

Amellett pedig, hogy kapunk egy iszonyatosan látványos filmet, melynek hátteréül állandó jelleggel a Föld bolygó szolgál, az emberi természettel kapcsolatban rendkívül mély gondolatokat sugároz a film. Szemtanúi lehetünk a főszereplő jellemfejlődésének, aki egy múltbeli traumát próbál feldolgozni és megbékélni önmagával. Illetve visszaköszön az az alapigazság is, amelyet Ernest Hemingway a következőképp fogalmazott meg: „De hát az ember nem arra született, hogy legyőzzék – mondta. – Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.” Az pedig különösen izgalmas a Gravitációban, hogy az abszolút főhős egy nő.

Tehát innentől nem titok, hogy a film főszereplője Sandra Bullock (és nem George Clooney – habár a karakterének jelentősége megkérdőjelezhetetlen). Az Oscar-díjas Sandra Bullockról tudjuk, hogy akármennyi akciófilm és vígjáték főszerepet játsszon is el, mégis benne van az a vitathatatlan egyediség és jellegzetesség, amiért hosszú évek óta Hollywood egyik legismertebb és legsikeresebb színésznője. Amikor nagy ritkán jelentkezik egy-egy drámával, akkora elismerést kap a kritikusoktól, hogy szinte érthetetlen, miért is a Beépített szépség jut mindenkinek eszébe vele kapcsolatban. A Gravitáció főszerepében pályafutása egyik legjobb alakítását nyújtja. George Clooney-t sem kell azért sajnálni, igaz, hogy ezúttal ő húzta a rövidebbet, viszont talán még sosem játszott ennyire szerethető és emlékezetes figurát.

Az, hogy a Gravitáció „az évszázad sci-fije” lenne-e vitatható, hiszen még csak 2013-at írunk, hol van ettől az évszázad vége… Az viszont kétségtelen, hogy az utóbbi évek legnagyszerűbb sci-fijével állunk szemben, ilyen látványvilág még sosem került a mozivásznakra és ennyire magába szippantó, elgondolkodtató alkotás is ritka, mint a fehér holló. Nehéz megmondani, hogy mivel tud ennyire az ember belsejére hatni, de az mindenképpen kijelenthető, hogy a Gravitáció a mintapéldája annak, hogyan kell hatásos filmet készíteni – hatásvadász helyett. Tehát, irány a mozi, aki még nem látta volna!

Gravitáció (Gravity, 2013)

amerikai sci-fi, 90 perc

Főszereplők: Sandra Bullock, George Clooney

Rendező: Alfonso Cuarón

Forgalmazó: InterCom

Forrás

Miért zárták dobozba Sandra Bullockot, és minek a súlytalansághoz bicikli? Mit utál a filmben George Clooney, és mit nem csinál soha többé Alfonso Cuarón? Hogyan folytatta a rendező fia a történetet, és mi volt Bullock kívánsága a forgatáson? Egy csomó érdekesség a Gravitációról.

Angelina Jolie és Robert Downey Jr. ment volna az űrbe

Majdnem öt évbe telt, mire Alfonso Cuarón összehozta aGravitáció-t, és menet közben többször is változott a szereposztás. 2010 tavaszán jött az első hír a filmről, e szerint a férfi főszerepet Robert Downey Jr. alakította volna. A laza, jópofáskodó űrhajós figuráját Cuarón kifejezetten rá írta, de hiába: Downey Jr. a Bosszúállókforgatása miatt kénytelen volt visszamondani a felkérést.

Szerencsére ez a stílus George Clooney-nak is jól áll, és 2010 decemberében ő szerződött le Downey Jr. helyére. A női főszereplő megtalálása még nehezebb volt. Angelina Jolie-ra hosszan vadászott a Warner Bros., de nem sikerült megszerezniük, felmerült Blake Lively és Rachel Weisz neve is, de a legkomolyabb jelölt Natalie Portman volt, akinek a Fekete hattyú sikere után Cuarón meghallgatás nélkül felkínálta a szerepet, a színésznő azonban a terhessége miatt nem tudta vállalni. Így landolt végül Sandra Bullocknál a feladat.

Clooney utálja a 3D-t

Most, hogy a film anyagi és kritikai siker lett, persze már nem hangoztatja ezt, de Clooney a forgatást követően, 2011 végén még úgy nyilatkozott a USA Today-nek, hogy "ez volt az első alkalom, hogy 3D-s filmet csináltam, és remélhetőleg egyben az utolsó is". Valószínűleg Clooney nemcsak a 3D-re gondolt, hanem a Gravitáció forgatásának egész, a színészek számára iszonyatosan kényelmetlen módszerére, amiért érthetően nem lelkesedett, azt pedig ekkor még nem tudhatta, hogy Cuarón milyen zseniális látványt hozott ki a kínzásokból. Amúgy a rendező maga is leszögezte, hogy "továbbra is szívesen felmennék az űrbe, de soha többet nem fogok űrben játszódó filmet forgatni".

Szóval hogyan készült a film?

Részben azért tartott olyan sokáig a Gravitációmegvalósítása, mert Cuarónnak és operatőrének, Emmanuel Lubezkinek a trükkcsapattal együtt teljesen új módszereket kellett kidolgozniuk ahhoz, hogy az általuk elképzelt látványt megvalósíthassák. A legfőbb újítás az volt, hogy építettek egy dobozt, amelynek a teljes belső felületét LED-ek borították, a színészek minden űrjelenetben ebben a dobozban voltak, és a LED-ek biztosították a megfelelő hátteret, a folyton változó fényeket, amelyeknek éppen meg kellett világítaniuk a színészek arcát, vagy tükröződniük kellett az arcukon.

A doboz nyitott oldalán nyúlt be a speciális állványra szerelt kamera, amit távirányítással mozgattak. Szóval amikor Bullock és Clooney az űrben sodródnak, valójában nem ők mozognak, hanem a kamera, illetve a vetített táj forog körülöttük. Ezekben a jelenetekben egyébként csak a két színész arcát használták fel, minden más számítógépes grafikával készült. A színészeknek memorizálniuk kellett, hogy pontosan melyik pillanatban hogyan és merre mozdulnak majd, hogy szinkronban maradjanak az előre beprogramozott, bonyolult kamera- és fénymozgásokkal. A hosszú snittek miatt ez meglehetősen nagy feladat volt.

És amikor zárt térben vannak?

Néhány díszlet azért készült a filmhez, például a nemzetközi és a kínai űrállomás, de Bullocknak ezekben sem volt könnyebb dolga, mint a dobozban: számos dróttal függesztették fel, amelyeket bábosok húzogattak-mozgattak a súlytalanság állapotában történő mozgást szimulálva. A LED-dobozban és a díszletben való mozgást Bullock négy hónapon keresztül gyakorolta a forgatás előtt.

A legnehezebb jelenet

Első hallásra talán meglepő módon nem valamelyik bombasztikus űrjelenetet volt a legnehezebb megcsinálni, hanem azt, amikor Bullock bejut a Nemzetközi Űrállomásra, leveszi a szkafanderét, és magzatpózban lebeg - és mindezt vágás nélkül. David Heyman producer elmesélte, hogy Bullock valójában egy biciklin ült a jelenet felvétele közben, úgy, hogy az egyik lábát odakötözték a bringához, és tizenkét drót volt rászerelve, amelyekkel a bábosok mozgatták kívülről.

Bullockot agyoncsaphatta volna az áram

A filmhez szükséges eszközök az utolsó pillanatban lettek készen: egy héttel a forgatás előtt még azon dolgozott a csapat, hogy a LED-boxot biztonságossá tegye, addig ugyanis, ha valaki belemászott, megrázta az áram.

A főhős mindig is nő volt

Cuarón és a fia, Jonás együtt írták a film forgatókönyvét, amelyben kezdettől nő volt a főhős, fel sem merült soha, hogy férfi legyen, mivel: "A film egyik témája, hogy a figurának vissza kell szereznie az anyaságra való képességét. Az újjászületésről és a termékenységről szól. ... Nőnek kellett lennie, nem egy bénázó macsónak."

Bullock depressziós lett a forgatáson

Bullock nem különösebben élvezte, hogy a forgatás jelentős részében egyedül kellett játszania, és nagyon örült, amikor Clooney három hétre beugrott. "Sosem voltam még olyan depressziós, mint amikor elment. Dühös voltam, rá sem akartam nézni" - mesélte az élményről. Ráadásul sokszor fizikailag is rosszul volt, mert, amikor hosszan kellett produkálnia a filmben hallható ijedt lihegést, elszédült, és elsötétült előtte a világ.

Kiderül, kivel beszélgetett Ryan

A Gravitáció-nak van egy kísérőfilmje, a Jonás Cuarón rendezte, hétperces Aningaaq, ami rajta lesz majd aGravitáció DVD- és Blu-ray-kiadásán. A kisfilm arról a Grönlandon élő eszkimó férfiról szól, akivel Ryan (Bullock) véletlenül felveszi a kapcsolatot az űrből. Megismerjük a feleségét, a kisgyerekét és a kutyáit, akiket a Gravitáció-ban csak hallhattunk, és a végén az ő szemszögéből látunk valamit, amit már a nagyfilmben is láttunk. Akik már megnézték, azt mondják, iszonyú megható.

Bullocknak volt egy feltétele

A forgatás idején Sandra Bullock örökbefogadott kisfia még alig múlt egyéves, és a színésznő előre figyelmeztette Cuarónt, hogy "ha hiányozni fog nekem, nem veszed hasznomat". Így aztán biztosították, hogy Louis nevű kisfia ott lehessen a forgatáson, és jól érezze magát.

Régen volt alcím is

A Gravitáció teljes címe eredetileg az volt, hogy Gravity: A Space Suspense in 3-D. "Ez még akkoriban volt, amikor a 3D menőnek számított" - magyarázta a rendező.

Ha arra vagy kíváncsi, tudományos szempontból mennyire hiteles a film, kattints ide!

Forrás