2013. április 16., kedd
A hétvégén osztották ki az MTV Movie Awards díjakat. A Vogue Facebook-os oldalán találtam egy képösszeállítást az estélyről, melyeket itt is megosztok.
Brad Pitt díjátadó volt, kicsit meglepő külsővel, talán némi súlyfelesleggel.
Bradley Cooper két díjat is hazavitt: a legjobb férfiszínész lett a Napos oldalban nyújtott alakítása kapcsán, illetve Jennifer Lawrence-szel közösen nekik ítélték a legjobb csók díját is. Jennifer nem jelent meg a gálán, de Bradley elmondta, hogy sajnálja, hogy nincs itt, nagyszerűen csókol. A lenti kép az eredményhirdetés pillanatát kapta el.
Eddie Redmayne a képek tanulsága szerint nagyon pörgött az este, mindenhol ott volt.
Emma Watsonnak (akivel együtt játszott tavaly az Egy hét Marilynnel-ben) ő adta át az év felfedezettje díjat.
A gála legfiatalabb jelöltjével is pózolt (a leírhatatlan nevű kislánnyal aki A messzi dél vadjaiban játszott)
Taylor Lautner (alias vérfarkas Jake) pocakot növesztett
Amanda Seyfried pedig combot villantott.
2010. augusztus 19., csütörtök
Ezúttal egy nagy hiányosságomat pótolnám: már július 23-án megtörtént, hogy moziban megtekintettem az Alkonyat – Napfogyatkozást, a híres vámpíros sikerszéria 3. darabját. Mivel tudtam, hogy mire számítsak – hiszen olvastam a könyvet, ami nem lett a kedvencem a négy kötet közül – nem rohantam a bemutató táján moziba, sőt megtekintése után csak egy hónappal írok róla. Pedig nem volt ám ennyire rossz, ahogy ezek az adatok mutatják, vagy amennyire a kritikusok lehúzzák.
A második résznek valahol ott lett vége, hogy Bella választott Edward és Jake közül, nagy happy end volt – és mindenki sejtette, hogy biztosan lesznek még a későbbiekben bonyodalmak. A harmadik részből kiderül, hogy Bella döntése mégsem áll annyira biztos lábakon – hiszen két csók is elcsattan a farkasgyerekkel – illetve feltűnik egy régi ismerős Victoria személyében. Továbbá több vámpírt és több vérfarkast is megismerhetünk, kicsit jobban elmélyül a sztori az eddig nem túl sok vizet zavaró pár mellékszereplő előéletében. Mindez két óra leforgása alatt…
Szerintem a könyvet nagyon jól visszaadja a film: ami hibát felróttak a kritikusok a filmnek, az csakis a könyvnek tudható be. Szóval, ami a következőkben olvasható lesz a sztori döccenőivel kapcsolatban, azt már a könyv olvasása után is megmondtam, moziban már nem is húztam fel magam rajta. Tehát: az volt az érzésem, hogy dramaturgiailag a 3. rész eseményeinek már a másodikban meg kellett volna történnie.
Victoriának már akkor meg kellett volna halnia, Jake-nek már akkor meg kellett volna csókolnia Bellát – mindez egy elnyújtott, kiszenvedett történet, amiről a Napfogyatkozás szól. A legrosszabb pedig, hogy végig szereplőink felett lebeg a nagy csata, mindenki fél tőle, csak erről beszélnek – maga az összecsapás meg tényleg összecsapott lett: nagyon sokára jött és nem tartott sokáig.
Azok tévednek, akik Edward meg Bella kapcsolatát a 3. részben unalmasnak találják (ezt nemcsak kritikusok, hanem nézők is kifogásolták): már nem is tudom hol hallottam, hogy a boldogság megjelenése már nem annyira izgalmas a képernyőn (vagy könyvben), mint a bonyodalmak. Edward és Bella pedig szerelmes egymásba, mindig is azok voltak – most miért kellene nem a néző tudtára adni, hogy kapcsolatuk rendben van és szeretik egymást? Bella karakterében mindössze annyi nem stimmel, hogy Jake megzavarja nyomulásával – mivel Bella eddig barátjának hitte, ő pedig már döntött egy férfi mellett, ezért nem nagyon tud mit kezdeni az új helyzettel. Én ilyen elmezavarnak tudom be azt a bizonyos csókot, ott a hegyekben.
Ezzel az egész dologgal mindössze az a bajom, hogyha Bella már döntött, még az Újhold végén Jake tudtára adta választását, akkor miért kell még egy teljes részen át ezen lovagolni? Szerintem teljesen felesleges, mindössze időhúzás, oldalkitöltés volt. Akárcsak a nagy vámpír & vérfarkas vs. ifi vámpír összecsapás felvezetése.
Mindennek ellenére szerettem a filmet – igen, ezt magam is furcsálltam. Jót szórakoztam, mikor Bella úgy pofonvágta Jake-et, hogy kis híján eltörte a kezét, nem unatkoztam a vérfarkas történelem ismertetésén – amit a könyvben szépen átlapoztam egy idő után, aztán újfent megállapítottam, hogy e mezőnyből magasan Robert Pattinson a legjobb színész továbbra is. Taylor Lautner is pozitív meglepetés volt az Újholdhoz képest: nem arra épült a film, hogy a meztelen felsőtestét mutogatja és szerintem egyértelműen jobban játszik, sokat fejlődött egy év alatt.
A Napfogyatkozás közben egyszer sem néztem az órámra, nem unatkoztam egy pillanatra sem, teljes mértékben lekötött. Azt is pozitívumnak értékeltem, hogy a Riley vámpírt megtestesítő fiúka igencsak könnyedén megkedvelhető arcberendezéssel van megáldva – már ha szabad ilyen komoly kritikába 23 éves fejjel ennyire tinis, és kizárólag külsőségekre hagyatkozó megjegyzést beszúrnom: „helyesebb Robertnél” XD
Ami egyedül nem tetszett, az Kristen Stewart parókája. Szerintem nagyon feltűnő volt, hogy nem a saját haja volt a fején, még a megszokott hajvakarása is olyan természetellenesnek tűnt. Amúgy Kristennel most nem volt komolyabb bajom, csak azt kaptuk tőle, amit eddig megszokhattunk Bella-ként (az előző, The Runaways kritikából kiderül, mit is). Amúgy azt hiszem éppen az előbb említett film miatt kellett Bellaként parókát kapnia, mivel Joan Jett-ért levágatta és befestette a haját.
Alkonyat – Napfogyatkozás: igen, ez a rész valóban az Alkonyat széria ötlettárának fogyatkozására utal. Szerintem arra épül, hogy aki eddig elolvasta a könyveket, megnézte a filmeket, biztosan kíváncsi lesz a következőre is, így muszáj valami mondva-csinált csavarokat is beletenni a történetbe – hogy az kívülről tökéletesnek tűnjön. Leginkább azoknak ajánlanám e filmet, akik látták az első két részt is. Azt is meglehet, hogy nem éri őket csalódás – ahogy engem sem – mivel filmen szerintem sokkal jobb a harmadik rész, mint könyvben. Látványos, nekem nem volt sem unalmas, sem vontatott, a színészek a megszokottak (kivéve az új Victoriát, de szerintem külsőleg ő is hasonlít elődjére, amúgy meg nem sok teret kap, hogy bemutassa színészileg mennyire különbözik tőle).
Továbbra is tartom azt az álláspontot, hogy az első rész a legjobb, utána folyamatosan romlik a Twilight-saga színvonala: az Újhold még mindig jobb a Napfogyatkozásnál, de nem közelíti meg az Alkonyatot. Mindenesetre én biztosan ott leszek a moziban a Hajnalhasadás mindkét részén is – ha már könyvben sikerült kiszenvednem. :P
2010. június 26., szombat
Hol is kezdjem el?? Ugyanis van egy pár hírem az MTV Movie Awards-szal és az Alkonyattal kapcsolatban, amit össze kívánnék gyúrni egy postba. Szóval, talán elsőként még a díjátadó promójával kezdeném, amelyben Les Grossman és Robert Pattinson érintett. :)
Tom Cruise megtiltotta Robert Pattinsonnak a hajmosást
A két színész az MTV Movie Awards számára készített egy promo videót, írja a Daily Mail. Tom Cruise a Trópusi viharban alakított producernek öltözött be, és Les Grossmanként megtiltotta a színésznek, hogy megmossa a haját. „A zsíros hajad tett sztárrá. A zsíros hajad küldte el a kövér kölykömet négyszer az Űrtáborba” - magyarázta Grossmanként Cruise, majd kijelentette: „egyetlen hajmosás, és Robert Pattinson lehúzhatja a kibaszott karrierjét a vécén”. Azt nem is akarjuk tudni, mit mondott volna, amikor meglátta a színészt, aki nemrég levágatta a védjegyének számító hajtincseit.
Hát igen, rendkívül viccesnak tartottam e jelenetet és jókat derültem rajta. :) És igen, éppen az a legpoénosabb, hogy Rob pár hete levágatta a haját - de arról már nem szól a fáma, hogy megmosta-e. :P Szóval ezek után meg kifejezetten vicces az alábbi képsor, ahol már a jelmez-nélküli Tom Cruise gratulál a Twilight-csapatnak - mindjárt jön a következő hír is, hogy mire fel. :)
.jpg)
Sandra Bullockot és az Alkonyatot ünnepelték az MTV mozis díjátadóján
Állva ünnepelte a közönség Sandra Bullockot az MTV Movie Awards díjátadó ceremóniáján, amelyen a tavalyihoz hasonlóan megint az Alkonyat-széria aktuális filmje gyűjtötte be a legtöbb trófeát.
Az Alkonyat - Újhold című, kamaszoknak szánt vámpírrománc nem csak a legjobb film díját zsebelte be, főszereplői, Kristen Stewart és Robert Pattinson a legjobb női és legjobb férfi színész díját is megkapták, övék lett a legjobb csók díja, és Pattinson elnyerte a globális szupersztárnak járó elismerést is.
A zenetévé közönségszavazás alapján odaítélt mozis elismeréseit vasárnap adták át Los Angelesben. A csillogó fekete ruhában színpadra lépő Bullock hatalmas tapsot kapott, amikor átvette a Generation Award elnevezésű díjat. A 45 esztendős színésznő, aki idén Oscar-díjat is kapott A szív bajnokai című filmjéért, először jelent meg egyenes közvetítésben egy nyilvános műsorban, amióta kiderült, hogy férje megcsalta, és útjaik szétváltak.
Az egyenes beszédet kedvelő sztár az alkalmat felhasználva cáfolta a róla terjesztett pletykákat, és kijelentette, hogy nem adja fel karrierjét, és esze ágában sincs elbujdosni. "Akármit láttak, hallottak vagy olvastak az utóbbi időben, szeretem, amit csinálok, és nem megyek sehova" - szögezte le Bullock, akinek Bradley Cooper, Betty White és - meglepetésre - Scarlett Johannson adta át a generáció kiválóságának járó díjat. Eredetileg Ryan Reynolds, Johannson férje kapta ezt a feladatot, mivel együtt játszott Bullockkal a Nászajánlat című filmben, de a "beugró" így akarta kifejezni együttérzését kolléganőjével.
Az MTV mozis gálán Anna Kendrick az Egek urában nyújtott játékával érdemelte ki a legátütőbb alakítás díját, Zach Galifianakis a Másnaposokért kapta meg a legjobb vígjátéki alakításért járó elismerést, Tom Feltont pedig a Harry Potter és a félvér herceg című filmért jutalmazták a "legjobb gonosz" díjával.
A díjátadók között szerepelt Tom Cruise is, aki Trópusi viharbeli szerepét hozva, Les Grossmannak öltözve fergeteges tánccal szórakoztatta a közönséget Jennifer Lopezzel együtt.
Mindemellett pedig tökéletesnek látom a helyet és az alkalmat annak megemlítésére, hogy június 30-tól a mozikban a Twilight-saga 3. filmje, az Eclipse - Napfogyatkozás. Személy szerint én nem fogok azonnal rohanni, mivel olvastam a könyvet és nem ülök tűkön, hogy mi lesz a folytatásban - de mindenképpen még júliusban megnézem.
Kígyózó sorok várják az Alkonyat harmadik részének bemutatóját
Megkezdődött a visszaszámlálás az Alkonyat című film harmadik, Napfogyatkozás című részének bemutatója előtt: a rajongók már most hosszú sorokban várakoznak a helyi idő szerint csütörtök esti premier helyszíne előtt Los Angelesben.
A Los Angeles-i Nokia Theatre bejáratánál rajongók százai táboroztak le: egyesek már vasárnap befészkelték magukat sátrakkal, összecsukható székekkel és napernyőkkel. A szervezők ezernyi belépőjegyet osztanak majd ki a legvágyottabb helyekre, vagyis a vörös szőnyeg mellé. Itt vonulnak fel a vámpírfilm sztárjai: Robert Pattinson, Taylor Lautner és Kristen Stewart is.
Stephanie Meyer amerikai szerző történetében a vámpír Edward és ellenfele, Jacob, a farkasember küzdenek a szép diáklány, Bella kegyeiért. A vámpír-saga negyedik, Hajnalhasadás című kötetének megfilmesítését két részben tervezik. A forgatási munkálatokat már ősszel megkezdik, a tervek szerint 2011 novemberében mutatják be az első részt az amerikai mozikban. A második részre 2012-ig kell várniuk a rajongóknak. A Napfogyatkozást június 30-án mutatják be a magyar mozikban. (MTI-hír)
2010. február 25., csütörtök
Sosem szerettem a Valentin-napot. Erről írtam már korábban is. Viszont valamilyen különös oknál fogva minden évben megnézem az aktuális hollywoodi filmajánlatot, amit kifejezetten február 14-re, valakivel kéz a kézben terveztek... Akárcsak tavaly a Nem kellesz eléggé-re, idén a Valentin napra is legkedvesebb mozizós barátnémmel mentem el - persze nem pont február 14-én, mivel aznap mindketten otthon kuksoltunk és msn-en gyűlölködtünk mindenki miatt, aki ma ünnepel... Nem azért, mert savanyú a szőlő, hanem mert legalább ennyiben abszolút felnőttnek érezzük magunkat, hogy jogot formáljunk ama véleményünkre: "Vesszen Valentin-nap!"
Sosem merült fel a kérdés egyikünkben sem, hogy kihagyjuk ezt a nagyszerű filmet, mivel barátném hihetetlen mértékben Taylor Lautner fanatikus, én pedig a romantikus filmekért vadulok meg, főleg ha Patrick Dempsey vagy Bradley Cooper is játszik benne - utóbbi miatt hajba kapnánk egymással. Illetve közösen megbeszéltük, hogy Ashton Kutchert és Eric Dane-t is szeretjük, Jamie Foxx-ot és a nagy öregeket tiszteljük, a csajok közül pedig Anne Hathawayt fogadnánk barátnőnknek, Queen Latifah-t és Julia Roberts-et jó színésznőnek tartjuk, a két Jessica (Alba és Biel) jó ruhákat szokott hordani a Cosmo szerint - Jennifer Garner meg Taylor Swift pedig az ellenségünk, de reméljük jól megkapják a filmben. :) Oh, és azt még nem is mondtam, hogy a kedvenc Micsoda nőnk és Neveletlen hercegnőnk rendezőjének számlájára írható a Valentin nap - ami szintén tökéletes ajánló levél.
Szóval az elvárásokkal nem volt probléma: legalább féléve, hanem több ideje készültünk eme szuper sztárparádét felmutató alkotásra. Ahogy elképzeltük lelki szemeinek előtt, valami nagyon szirupos, ömlengős, sok-sok virágot, szívet és plüssmacit felvonultató vicces szituációkban bővelkedő, irigylésre méltó szerelmáspárokat felvonultató romantikus komédiára tippeltünk. Nagyjából félig-meddig lett igazunk, mivel egy olyan február 14. eseményeit láthattuk, ami (nem túlzottan meglepő) fordulatokat, (kissé mesterkélt) izgalmakat tartalmaz - de van történet, mondanivaló és abszolút jól sikerült, ahogy a sok-sok nagy színész kapcsolatai összefonódtak - mármint itt nemcsak szerelmire kell gondolni, hanem hogy ki-kinek-kicsodája.
Tehát egyetlen nap eseménye és sok ember, aki valamilyen formában ismeri egymást - a film végére minden letisztul. Van, akinél eljegyzésre kerül a sor, másik szakít, harmadik nagyon szerelmes, negyedik a szüzességét készül elveszíteni és emellett a szingliket is megjelenítik, akik természetesen utálják ezt a napot - és még sorolhatnám. Sok szereplő, bonyolultnak tűnő kapcsolatok és február 14. - erről szól ez a film, nem zeng dicshimnuszt a Valentin napról, az emberekre helyezi a hangsúlyt és az őszinte és tiszta viszonyokat részesíti előnyben. Nincsenek benne rendkívüli mélységek, talán nem is kell. Viszont kellemes kikapcsolódásnak tökéletes, még azoknak is tetszeni fog, akik velem egyetemben, ki nem állhatják febr. 14-et. És beszéljünk a színészekről és szerepeikről is!
Anne Hathaway neve egybeforrt a Neveletlen hercegnőjével, mindenhol ezt említik elsőként legismertebb szerepeként, pedig már régóta próbálkozik a kitöréssel - szerintem nagyon jól. A Rachel esküvőjében nyújtott alakításáért Oscar-díjra is felterjesztették, amit ugyan nem kapott meg, de ajánlólevélnek tökéletes. A Becoming Jane-ben az írónő, Jane Austen megformálásakor kapaszkodott fel kedvenc színésznőim sorába és igaz, hogy volt egy-két felejthető filmje azóta, mint A csajok háborúja vagy a 109. utas, de már Az ördög Pradát viselben megmutatta, hogy igencsak kinőtt a csacska Mia hercegnő szerepéből és ígéretes jövő áll előtte. Egyértelműen a jól sikerült filmei sorát erősíti a Valentin napban játszott karaktere, ahol ő egy -hogy is mondták?- táv-erotikus-előadóművész, azaz telefonszex-szel foglalkozik és ennek a dolognak a kiszivárgása mérföldkövet jelent frissen kialakuló kapcsolatában. Anne nagyon jól komédiázik, talán az ő jeleneteikor dőlt legjobban a röhögéskor a mozi közönsége.
Ashton Kutcher párja Jessica Alba. Nyugi, nem cserélte le Demi Moore-t, csak e filmben játszanak menyasszonyt és vőlegényt - ők szolgáltatják a térdre borulós leánykérős jelenetet, de aztán a kezdeti álomba illő kapcsolat érdekes fordulatot vesz. Ashton egy virágbolt vezetője és mondhatni ő a film kulcsfigurája, ő áll kapcsolatban a legtöbb szereplővel, szerintem idő szerint is ő látható a legtöbbet a vásznon. Szimpatikus, kellemes karakter, lelkiismeretességével mindenki szívébe zárja. És többek között legjobb barátja Jennifer Garnernek.
Jennifer Garner nagyon szerelmes, úgy érzi bekopogtatott hozzá a nagy ő egy sebész, azaz Patrick Dempsey személyében (igen, ő ezúttal is sármos orvos játszik). Viszont ez a kapcsolat is azok sorát erősíti, amelyeknél úgy tűnik tökéletes az összhang, aztán valami mégis elrontódik, amit vagy helyre lehet még hozni, vagy nem - a film végére kiderül. Nem is tudom, miért nem szeretem Jennifer Garnert, de ez az alakítása sem bizonyította be az ellenkezőjét. Van benne valami erőltetett és ellenszenves is. De azt el kell mondanom, hogy a baseball-ütős jelenetében megtestesült minden Valentin-nappal kapcsolatos elfojtott vágyam. :) Szóval ott azért szerettem.
Jennifer Garner barátnőjét a szingli Jessica Biel játszotta, aki a kiöregedő sportoló, Eric Dane sajtósa is egyben - de ők nem egy pár, csak üzleti kapcsolatban állnak egymással. Jessica Biel nem nagyon tudtam eddig hová tenni, többet olvastam a ruháiról mint a színésznői tevékenységéről, de ezúttal kifejezetten szimpatikusnak találtam. Kicsit idióta és eltúlzott karaktert játszott, de megértettem miért van ez így - e karikatúra sugallja a nézőnek, hogy bizony mégiscsak jobb párkapcsolatban élni.
Eric Dane pedig karrierje vége felé járó sportolót alakít, aki úgy dönt, hogy bejelent valami fontosat a nagyvilágnak. Gondolkodik a visszavonulásán, családot szeretne - és neki van a legtöbb olyan jelenete a filmben, amikor félmeztelen és a csajok megsóhajtoznak a látványától. Egyik barátosném kérdezte miután megnézte a filmet, hogy "a Sloannak (így hívják a Grace Klinikában) ki a csaja?" Mondtam neki a nevetéstől előtörni akaró könnyeimmel küzdködve, hogy "nézd meg a filmet, és emlékezz vissza erre a kérdésedre". Ugyanis Eric Dane nevéhez fűződik az a jelenet, amitől se a mozizós barátnőm, se én nem tértünk napirendre a mindmáig szakadunk a röhögéstől rágondolva - azt tudom mondani, ha csak ez az egy jelenet fogott volna meg a filmben, már ezért is érdemes lett volna megnézni - régen nevettem ilyen jóízűt, mint amikor lelepleződött, hogy ki a párja.
Eric Dane pedig karrierje vége felé járó sportolót alakít, aki úgy dönt, hogy bejelent valami fontosat a nagyvilágnak. Gondolkodik a visszavonulásán, családot szeretne - és neki van a legtöbb olyan jelenete a filmben, amikor félmeztelen és a csajok megsóhajtoznak a látványától. Egyik barátosném kérdezte miután megnézte a filmet, hogy "a Sloannak (így hívják a Grace Klinikában) ki a csaja?" Mondtam neki a nevetéstől előtörni akaró könnyeimmel küzdködve, hogy "nézd meg a filmet, és emlékezz vissza erre a kérdésedre". Ugyanis Eric Dane nevéhez fűződik az a jelenet, amitől se a mozizós barátnőm, se én nem tértünk napirendre a mindmáig szakadunk a röhögéstől rágondolva - azt tudom mondani, ha csak ez az egy jelenet fogott volna meg a filmben, már ezért is érdemes lett volna megnézni - régen nevettem ilyen jóízűt, mint amikor lelepleződött, hogy ki a párja.
Bradley Cooper és Julia Roberts repülőznek és beszélgetnek - talán ha 10 percet szerepelnek a filmben, ezzel is sokat mondok. Már első ránézésre is fura párosításnak tűnnek, nézz csak rájuk itt alant! Szerepük szerint nem nagyon érthető, hogy ők hogyan kapcsolódnak az eseménysorba, kihez tartoznak, de a film végére ők is a helyükre kerülnek, abszolút nem lógnak ki a történet sodrából. Julia egy férfiért egy napra hazautazó katonanőt játszik, Bradley pedig a tőle megszokott sármőr szerepben tetszeleg, aki éppen túl van egy szakításon.
A Valentin nap a fiatalabb korosztályt is meg szeretné hódítani, ezért két tinipárt is felsorakoztat. Az első egy első szexre készülő párocska, akinek az egész suli drukkol, hogy jól sikerüljön az akció. Természetesen a helyzet komikumokban ezúttal sincs hiány és kissé népnevelő szándék is észrevehető a szereplők sorsát tekintve.
A másik tinipár Taylor és Taylor (Swift és Lautner) a suli menő párocskája, az az eset, amikor a legmenőbb csaj és pasi együtt vannak - ugye mindenki emlékszik még erre a középsuliból? Szóval két népszerű tini imádja egymást és még a televízióban is megmutatják a világnak, hogy mekkora is az ő szerelmük. Nos, Taylor Swift szerintem maradjon csak az éneklésnél, mert elég csapnivaló színésznő - az egyetlen értékelhető egyedül a magyar hangja, Oroszlán Szonja volt. Taylor Lautner, az Alkonyat saga vérfarkasa pedig semmi újat nem csinált a Twilight-hoz képest: mutogatta a testét, mosolygott és ugrált. Hát ők voltak a film leggyengébb láncszemei, kifejezetten idegesítettek a jeleneteik (szerencsére nem volt sok) - talán azért volt rájuk szükség, hogy a néző rájöjjön, hogy nem is olyan jó dolog a suli legmenőjébbnek lenni. Ja és mielőtt elfelejtem: Taylor és Taylor összejöttek a forgatás alatt...
Aztán itt volt még Jamie Foxx. Ilyen arcberendezéssel és tekintettel, kizárt, hogy ő valaha hősszerelmes szerepet kapjon - ezúttal sem volt erről szó. Egy rámenős sportriportert játszott, akivel kitolt a főnöke, Kathy Bates (legalábbis ő úgy érezte) és a legtutibb sport események helyett egész nap a Valentin napi eseményekről kellett tudósítani. Járt Ashton virágboltjában, a gimiben Taylornál és Taylornál is - aztán bepróbálkozott a szingli Jessica Bielnél, hogy bejuthasson Eric Dane nagy bejelentését meghallgatni. A többi részlet pedig a filmből kiderül...
Tulajdonképpen még így sem értem a szereplők ismertetésének végére (kimaradt az időskori érzelmek és gyerekszerelem megjelenítése) és nem titkoltan azokat a bizonyos fordulatokat is kihagytam. Ugyanis minden hölgynek csak ajánlani tudom a Valentin nap megtekintését. Régen láttam ennyire jó romantikus vígjátékot, nem tudom mikor nevettem ennyit moziban mint ezen a filmen - illetve bizonyos nagy jelenetein. Igényes kivitelezés, parádés szereposztás, nagyrészt tökéletes színészi alakítások, szuper poénok, érzelmek - mi kell még? Ja igen, egy valami - a fiúkat hagyjátok otthon, mert ez tipikusan az, amitől a falra másznak. :)
2010. február 10., szerda
Az Oscar-jelölések kihirdetése előtt egy nappal bejelentették az Arany Málna-nominációkat. A legrosszabb filmes teljesítményeknek járó "elismeréseket" idén 30. alkalommal adják át, a hagyományoknak megfelelően az Oscar-gála előestéjén. A humor intelligencia kérdése – szoktam volt mondani. Így, ha én lennék jelölt, netán díjazott – emelt fővel venném át a megtiszteltetést, bár ez igen rendkívüli eset lenne Hollywoodban.
Habár Sandra Bullock eddig tündökölt a The Blind Side című filmben nyújtott alakításával (amiért pályája első Oscar-jelölését kapta), másik munkája, az All About Steve három "ellen-Oscar"-jelölést is kiérdemelt – ebből ráadásul kettő az ő nevéhez kapcsolódik. A film a legrosszabb színésznő, a legrosszabb páros a vásznon (Bullock és Bradley Cooper) és a legrosszabb film kategóriájában is verseng.
Habár Sandra Bullock eddig tündökölt a The Blind Side című filmben nyújtott alakításával (amiért pályája első Oscar-jelölését kapta), másik munkája, az All About Steve három "ellen-Oscar"-jelölést is kiérdemelt – ebből ráadásul kettő az ő nevéhez kapcsolódik. A film a legrosszabb színésznő, a legrosszabb páros a vásznon (Bullock és Bradley Cooper) és a legrosszabb film kategóriájában is verseng.
A legrosszab filmek Arany Málnájára esélyes alkotások közt olyan címeket találunk még, mint a G.I. Joe: A kobra árnyéka, Az elveszettek földje, a Vén csontok és a Transformers: A bukottak bosszúja. A Los Angeles Timesnak nyilatkozó bennfentesek szerint az Alkonyat – Újhold csak egy hajszállal maradt le a legrosszabb filmek listájáról: a hatodik cím volt a sorban, de mivel csak öten versenyezhetnek, végül kimaradt (egyéb kategóriákban azért így is kapott esélyt).
A legtöbb jelölést egyébként Az elveszettek földje és a Transformers-folytatás érdemelte ki: hét-hét kategóriában küzdhetnek egymással és a többi nominálttal. Bullock pedig közben olyan sztárokkal vetélkedhet a legrosszabb színésznő díjáért, mint Beyoncé Knowles (Őrült szenvedély), Miley Cyrus (Hannah Montana: A film), Megan Fox (Az ördög bújt beléd, illetve Transformers 2.) és Sarah Jessica Parker (Hova lettek Morganék?). A legrosszabb színész díjára pedig a Jonas testvérek (Jonas Brothers – A koncert 3D), Will Ferrell (Az elveszettek földje), Steve Martin (A rózsaszín párduc 2.), Eddie Murphy (Seholország) és John Travolta (Vén csontok) az esélyesek.
Arany Málna-jelölések 2010
Legrosszabb film:
All About Steve
G.I. Joe: A kobra árnyéka
Az elveszettek földje
Vén csontok
Transformers: A bukottak bosszúja
Nos, az első kettőhöz volt szerencsém, és azt hiszem, megérdemelten szerepelnek itt.
A legtöbb jelölést egyébként Az elveszettek földje és a Transformers-folytatás érdemelte ki: hét-hét kategóriában küzdhetnek egymással és a többi nominálttal. Bullock pedig közben olyan sztárokkal vetélkedhet a legrosszabb színésznő díjáért, mint Beyoncé Knowles (Őrült szenvedély), Miley Cyrus (Hannah Montana: A film), Megan Fox (Az ördög bújt beléd, illetve Transformers 2.) és Sarah Jessica Parker (Hova lettek Morganék?). A legrosszabb színész díjára pedig a Jonas testvérek (Jonas Brothers – A koncert 3D), Will Ferrell (Az elveszettek földje), Steve Martin (A rózsaszín párduc 2.), Eddie Murphy (Seholország) és John Travolta (Vén csontok) az esélyesek.
Arany Málna-jelölések 2010
Legrosszabb film:
All About Steve
G.I. Joe: A kobra árnyéka
Az elveszettek földje
Vén csontok
Transformers: A bukottak bosszúja
Nos, az első kettőhöz volt szerencsém, és azt hiszem, megérdemelten szerepelnek itt.
Will Ferrell (Az elveszettek földje)
Steve Martin (A rózsaszín párduc 2.)
Eddie Murphy (Seholország)
John Travolta (Vén csontok)
Legrosszabb színésznő:
Beyoncé Knowles (Őrült szenvedély)
Sandra Bullock (All About Steve)
Miley Cyrus (Hannah Montana: A film)
Megan Fox (Az ördög bújt beléd és Transformers: A bukottak bosszúja)
Sarah Jessica Parker (Hova lettek Morganék?)
Szerintem sem Sandra Bullock, sem Sarah Jessica Parker nem volt rossz, max. a forgatókönyvvel és a szerepválasztásukkal van probléma.
Billy Ray Cyrus (Hannah Montana: A film)
Hugh Hefner mint önmaga (Miss March)
Robert Pattinson (Alkonyat – Újhold)
Jorma Taccone (Az elveszettek földje)
Marlon Wayans (G.I. Joe: A kobra árnyéka)
Nem titkoltan szívügyem az Alkonyat mizéria, de el kell ismerni, hogy Robert Pattinson Újholdas mellékszerepe tényleg nem a csúcsok csúcsa – volt már ennél jobb is, sőt lesz is…
Ali Larter (Őrült szenvedély)
Sienna Miller (G.I. Joe: A kobra árnyéka)
Kelly Preston (Vén csontok)
Julie White (Transformers: A bukottak bosszúja)
Bármely két vagy több Jonas fivér (Jonas Brothers – A koncert 3D)
Sandra Bullock és Bradley Cooper (All About Steve)
Will Ferrell és bármely partnere vagy szörnyfigura (Az elveszettek földje)
Shia LaBeouf és akár Megan Fox, akár bármely Transformer (Transformers: A bukottak bosszúja)
Kristen Stewart és akár Robert Pattinson, akár Taylor Lautner (Alkonyat – Újhold)
Szerintem Bradley Cooper és Sandra Bullock aranyos páros lett volna, ha sikerült volna összejönniük :) Az Alkonyatosokkal meg ezúttal nem értek egyet, az ő esetükben még „ha” kitételt sem tudok felhozni.
G.I. Joe: A kobra árnyéka
Az elveszettek földje
A rózsaszín párduc 2.
Transformers: A bukottak bosszúja
Alkonyat – Újhold
Az Alkonyat igenis jó volt, a G. I. Joe viszont valóban borzalmas, csapnivaló.
Michael Bay (Transformers: A bukottak bosszúja)
Walt Becker (Vén csontok)
Brad Silberling (Az elveszettek földje)
Stephen Sommers (G.I. Joe: A kobra árnyéka)
Phil Traill (All About Steve)
Utóbbi kettő közül bármelyiknek nyugodt szívvel adnék Arany Málnát.
All About Steve
G.I. Joe: A kobra árnyéka
Az elveszettek földje
Transformers: A bukottak bosszúja
Alkonyat – Újhold
Első kettő közül hoznám ki a befutót, Alkonyat forgatókönyvével végképp nem volt semmi probléma. Sőt, halkan megjegyezném, hogy én bizony az Avatart is feltenném erre a listára...
Eszement Freddy
Gengszterrománc
Tudom, ki ölt meg
Hullámhegy
Az évtized legrosszabb színésze:
Ben Affleck (9 jelölés, 2 győzelem olyan filmekkel, mint a Daredevil, a Gengszterrománc, az Apja lánya, A felejtés bére, a Pearl Harbor vagy a Túlélni a karácsonyt)
Eddie Murphy (12 jelölés, 3 győzelem olyan filmekkel, mint a Pluto Nash, az Én, a kém, a Seholország, Az üresfejű, a Norbit vagy a Showtime)
Mike Myers (4 jelölés, 2 győzelem olyan filmekkel, mint A macska – Le a kalappal! vagy a Love guru)
Rob Schneider (6 jelölés, 1 győzelem olyan filmekkel, mint a Tök állat, a Lúzer SC, a Tök alsó, a Tökös csaj stb.)
John Travolta (6 jelölés, 3 győzelem olyan filmekkel, mint a Háború a földön, A vér kötelez, a Telitalálat, a Vén csontok vagy a Kardhal)
Az évtized legrosszabb színésznője:
Mariah Carey (egyetlen, ám hatalmas bűne: Glitter – Ami fénylik)
Paris Hilton (5 jelölés, 4 győzelem olyan filmekkel, mint A dögös és a dög, a Viasztestek vagy a Repo: The Genetic Opera)
Lindsay Lohan (5 jelölés, 3 győzelem olyan filmekkel, mint a Tudom, ki ölt meg, a Kicsi kocsi – Tele a tank vagy a Cserebere szerencse)
Jennifer Lopez (9 jelölés, 2 győzelem olyan filmekkel, mint az Angyali szemek, a Gengszterrománc, a Most már elég!, az Apja lánya, az Álmomban már láttalak, az Anyád napja vagy a Szeretném, ha szeretnél)
Madonna (6 jelölés, 4 győzelem olyan filmekkel, mint a James Bond: Halj meg máskor!, A második legjobb dolog vagy a Hullámhegy)
2009. november 26., csütörtök
Néha azt hiszem, hogy megöregedtem, amikor ilyen Alkonyat őrület uralkodik a világon és én csak a kellős közepén veszem fel a fonalat, hogy mi is ez. Máskor meg túl fiatalnak érzem magam, amikor a boltban elkérik a személyigazolványom. "Hogy is képzelhette ez a tapló pénztáros, hogy olyan sunnyogó kiskorú vagyok, aki reggel pezsgővel indítja a napot?" - gondoltam, aztán büszkén megmutattam igazolványom, hogy én már egy jó ideje betöltöttem a 18-at. Szóval így állunk, ezek alapján fél úton vagyok a tinikor és a benőtt fejű-lágyú felnőtt között. :) De nagyon eltértünk a tárgytól, úgyhogy ezután megkímélem a kedves olvasót a személyiségzavaromtól és csak a vámpírokról lesz szó. :)
Minden úgy kezdődött, hogy ez év nyarán találkoztam először az Alkonyat című filmmel. Ezt is egy, aztán több barátom javaslatára tettem, mint ahogy annyi más kedvenc filmemnél ez megesett. Aki már több cikket olvasott tőlem tudhatja, hogy a romantikus történetek nagy rajongója vagyok. Másrészt megboldogult tinikorom egyik nyarán legjobb barátnőmmel karöltve az Interjú a vámpírral nyomán elhatároztuk: ha nagyok leszünk, vámpírok leszünk. Aztán pár évvel később már kalózoknak készültünk a Karib-tenger kalózai megtekintése után... Na mindegy, a lényeg a lényeg: romantika és vámpír elsőre nagyon érdekes, izgalmas és oltári jó kombinációnak tűnt. Aztán az Alkonyat film megtekintése után egyértelművé vált, hogy nem csak annak tűnt, hanem az is.
Minden úgy kezdődött, hogy ez év nyarán találkoztam először az Alkonyat című filmmel. Ezt is egy, aztán több barátom javaslatára tettem, mint ahogy annyi más kedvenc filmemnél ez megesett. Aki már több cikket olvasott tőlem tudhatja, hogy a romantikus történetek nagy rajongója vagyok. Másrészt megboldogult tinikorom egyik nyarán legjobb barátnőmmel karöltve az Interjú a vámpírral nyomán elhatároztuk: ha nagyok leszünk, vámpírok leszünk. Aztán pár évvel később már kalózoknak készültünk a Karib-tenger kalózai megtekintése után... Na mindegy, a lényeg a lényeg: romantika és vámpír elsőre nagyon érdekes, izgalmas és oltári jó kombinációnak tűnt. Aztán az Alkonyat film megtekintése után egyértelművé vált, hogy nem csak annak tűnt, hanem az is.
Az első rész úgy kezdődik mint minden átlagos tinifilm. A tizenhét esztendős Bella a napfényes Phoenix-ből az ország legcsapadékosabb helyére, egy háromezer lelket számláló kisvárosba költözik apjához. Aztán nem meglepő módon az unalmas hétköznapokon egyszer feltűnik egy különleges srác, aki először undok vele, aztán meg már nem. Gondolhatnánk, hogy mi is ebben olyan nagy dobás, hiszen láttunk már ehhez hasonlót, nem is egyet. Aztán okos főhősnőnk a különös események darabjait összerakva valami olyan tudás birtokába jut, amitől minden halandó ember torkában normális esetben jókora gombóc keletkezne: a szerelme, Edward Cullen és annak családja is vámpír.
Egyik kedvenc párbeszédem a leleplezés pillanatában hangzott el:
Bella: Hány éves vagy?
Edward: Tizenhét.
Bella: És mióta vagy tizenhét?
Edward: Egy ideje.
Egyik kedvenc párbeszédem a leleplezés pillanatában hangzott el:
Bella: Hány éves vagy?
Edward: Tizenhét.
Bella: És mióta vagy tizenhét?
Edward: Egy ideje.
Kicsit visszapörgetve az eseményeket: ugye van a Cullen család, ha jól számolom, eredendően hét tagja van, (ha Bellát még nem vesszük hozzájuk.) A fiatalabb korosztály suliba jár, akárcsak Edward. Vámpíroknál úgy működik, hogy életének amelyik pillanatában megharapja egy másik vámpír, örökre abban a korban marad. Edward tizenhét éves, több mint száz éve. Az első részből megtudjuk, hogy spanyol náthától haldoklott, amikor a Cullen családfő vámpírrá alakatította. Mostoha testvérei történetét nem ismerjük meg a filmből: ott van Alice és barátja Jasper, aki vérszomjas hardcore vámpírból áttért a vegetáriánus vámpír létre, hogy a családhoz tartozhasson. Emmett Cullen barátnője pedig azt a karaktert testesíti meg, aki mindig is ellenzi, hogy egy halandó ember közel kerülhessen a családjukhoz.
Dr. Carlisle Cullen és felesége Esme Cullen a család vezetői. A Cullen család egyedi alfajt képvisel a vámpírok hierarchiájában. Ahogy Edward megfogalmazta: "A családom más, mint a többi hozzánk hasonló. Csak állatokra vadászunk. Megtanultuk kontrollálni a szomjunkat... mi úgy gondolunk magunkra, mint vegetáriánusok." Carlisle csak akkor változtatta vámpírra a család többi részét, amikor nem látott más lehetőséget, hogy életben tartsa az illetőt. És a vámpírok az Alkonyatban nem éppen olyanok mint ahogy korábban megismerhettük őket: gyorsak, csaknem repülnek, fára és falra másznak. Nem alszanak koporsókban, sőt egyáltalán nem alszanak és amikor napsütés támad nem elporladnak, hanem csillognak mint a gyémánt. Véren kívül mást nem esznek, hideg a kezük, sápadt az arcuk, szemük színe változik. Ezért élnek esős és sötét helyen, hogy fenntartsák a látszatot az emberek előtt. Viszont muszáj költözniük, hiszen a környezetüknek egy idő feltűnik, hogy nem öregedtek semmit egy idő után. Ezért próbálnak nem kötődni senkihez.
Ám Edward szerelmes lett. Egy szerelmes vámpír, ki hallott még ilyet? :) Főleg, hogy egy halandó lányba zúgott bele. Annyira romantikus, nem? Edward a mazochista vámpír, aki nem akarja vámpírrá tenni barátnőjét, viszont nem is egyszer megcsókolja...
"...a te illatod olyan nekem, mint egy drog. Mint egy csak nekem készített heroin. Utáltalak. De csak azért, mert annyira vágytam rád. Még mindig nem tudom, tudok-e uralkodni magamon. Nem tudok olvasni a gondolataidban. El kell mondanod, hogy mire gondolsz." Léteznek bizonyos vámpír skill-ek, Edwardé a gondolatolvasás. Alice pedig látja a jövőt.
"...a te illatod olyan nekem, mint egy drog. Mint egy csak nekem készített heroin. Utáltalak. De csak azért, mert annyira vágytam rád. Még mindig nem tudom, tudok-e uralkodni magamon. Nem tudok olvasni a gondolataidban. El kell mondanod, hogy mire gondolsz." Léteznek bizonyos vámpír skill-ek, Edwardé a gondolatolvasás. Alice pedig látja a jövőt.
Edward és Bella kapcsolata egyfajta Rómeó és Júlia történet. Ezt már máshol is olvastam, de előtte az én fejemben is megszületett e gondolat. E modern, vámpíros verzióban nem két család áll a szerelmesek közé, mivel a Cullen család talán egy kivételével, teljesen befogadja. Bella családja viszont mit sem tud a dolgokról. A vámpírságot senki sem akarja nyilvánosságra hozni, ezt titokban kell tartani. Szóval adott Edward, aki az idők végezetéig tizenhét éves marad és ott van Bella, aki évről évre idősebb lesz. Ezek után egyértelműnek tűnik, hogy mi a megoldás: a lány is lehetne vámpír. Viszont ezt Edward nem szeretné. Szerinte a lány nem tudja, mire vállalkozna, hiszen gyökerestől felfordulna eddigi élete és ha mégsem tetszik neki, nem tudja már visszacsinálni. Nagyjából ezek a gondolatok hatják át az Alkonyat sorozat első darabját. Természetesen más is történik benne, mindenféle bonyodalmak is létrejönnek, amik az érzelmek mellé egy kis izgalmat csempésznek a sztoriba.
Azt még nem említettem, hogy ez az egész történet Stephenie Meyer fejéből pattant ki, nyáron jelent meg Amerikában a negyedik Alkonyat könyv. Egyértelműen bestseller, már én se tudom számon tartani melyik epizód mennyi hétig vezeti még vagy vezette már a sikerlistákat. Vajon mi a titka a Twilight saganak? Nagyrészt a tizenéves korosztály cuppant rá a témára, ha tini lennék valószínűleg nekem is Robert Pattinson poszterekkel lenne tele a szobám. Viszont az én korosztályom, a huszonévesek, is imádják. Még fiú kortársaim is elfogadhatónak találják, mégha nem is imádják. Igazából még nem jöttem rá a titkára. Már Az időutazó feleségénél is említettem, hogy nagyon ritkán, de vannak olyan alkotások, amikkel egyszerűen nem tudok dűlőre jutni. Az Alkonyatban amit a legjobban szeretek, talán a benne rejlő érzelmek és a képi világ. Viszont vannak benne olyan jelenetek, amiktől egyszerűen a falat kaparom, annyira blődek... Például az elcsépelt romantikus jelenetekre, csókokra, lassításokra célzok.
Úgy érzem azt is kötelességem megemlíteni, hogy a két főszereplő, a Bellát alakító Kristen Stewart és a vámpír Robert Pattinson egyszerűen csapnivaló színész. Tudom, emiatt nem leszek népszerű a Twilight rajongók körében, de nem is ez a célom, csak tényeket állapítok meg. Kristen szimplán túljátssza a szerepét. Ha huszonöt éves lányt alakítana, annak is simán elmenne, de tizenhétnek kifejezetten öreg. És ahogy a szerelmét kifejezi azokkal a bizonyos mély pillantásokkal, sokkal inkább hasonlít sok tapasztalatot szerzett, komoly nőéhez, mintsem egy tizenéves, naív és először ennyire szerelmes kamaszlányéhoz. Szerintem nem lett volna szabad nekiadni ezt a szerepet.
Roberttel meg azon túllépve, hogy is öregebbnek tűnik első ránézésre is tizenhétnél az a gond, hogy nem jó színész. Egyrészt angol létére, kifejezetten rondán beszéli a nyelvet. Nézzétek a többi nagy angol színészt, mint Kenneth Branagh, Ralph Fiennes, Ewan McGregor vagy Jude Law és még sorolhatnám, hogy mennyire gyönyörűen és az angol csak tanult emberek számára mennyire érthetően beszélnek. Majd megnézem a Harry Potter 4-ben Cedric Diggoryként is ilyen artikulálatlanul ejtette-e a szavakat, vagy csak az amerikai légkörnek köszönheti. Másrészt az a bajom vele, hogy amikor megjátssza az álompasit, akkor semmi mást nem tud produkálni. Viszont az Alkonyatban is voltak olyan pillanatok, amikor elfeledkezett a belőtt séróról meg a szemhunyorításról és valami komolyabbat tudott mutatni. Én látom benne a lehetőséget, hogy egyszer jó színész lehetne, csak ahhoz túl kellene lépnie bizonyos allűrökön és akkor talán még azt is meg tudnám bocsátani neki, hogy angol létére amerikai angolt beszél.
Roberttel meg azon túllépve, hogy is öregebbnek tűnik első ránézésre is tizenhétnél az a gond, hogy nem jó színész. Egyrészt angol létére, kifejezetten rondán beszéli a nyelvet. Nézzétek a többi nagy angol színészt, mint Kenneth Branagh, Ralph Fiennes, Ewan McGregor vagy Jude Law és még sorolhatnám, hogy mennyire gyönyörűen és az angol csak tanult emberek számára mennyire érthetően beszélnek. Majd megnézem a Harry Potter 4-ben Cedric Diggoryként is ilyen artikulálatlanul ejtette-e a szavakat, vagy csak az amerikai légkörnek köszönheti. Másrészt az a bajom vele, hogy amikor megjátssza az álompasit, akkor semmi mást nem tud produkálni. Viszont az Alkonyatban is voltak olyan pillanatok, amikor elfeledkezett a belőtt séróról meg a szemhunyorításról és valami komolyabbat tudott mutatni. Én látom benne a lehetőséget, hogy egyszer jó színész lehetne, csak ahhoz túl kellene lépnie bizonyos allűrökön és akkor talán még azt is meg tudnám bocsátani neki, hogy angol létére amerikai angolt beszél.
Ugye amennyire jól kezdtem, most annyira lelomboztam mindenkit. De valamilyen oknál fogva mégis imádom a filmet, minden pocsék színész és jelenet ellenére. Nem tehetek róla, de odavagyok ezért a lassan kibontakozó, nagy szerelem és az érzelmek szinte bennem is érezhető áramlása iránt. Régen láttam ennyire érzelemmel teli filmet. És egyszerűen vártam, mikor lesz Bellából vámpír és amikor kiderült, hogy ebben a részben nem, na akkor mondtam ki, hogy imádom. Mostmár nem szeretnék vámpír lenni, mint anno. Egyszerűen csak a Twilight életérzést akarom. És a könyveket is elolvasom majd mindenképpen. Csak július óta a második részre vártam, hiszen tudtam, hogy addig biztos nem lenne időm végezni velük, viszont a harmadik részig tuti. :)
Így novemberben már a premier előtti vetítésre gyúrtam, aztán valahogy elmaradt. Csaknem egy héttel azután láttam az Újholdat. Sőt, az is hirtelen döntés volt, eredendően még tovább akartam volna húzni. Nyár óta valahogy elszállt a Twilight-lázam. Viszont tegnap óta újra visszatért. :) A mozi után első dolgom volt, hogy otthon újból nézzem az első részt. Már a második részt is úgy akartam megtekinteni, hogy előtte felfrissítem a korábbi eseményeket, de váratlan mozizásnak köszönhetően erre csak utólag került sor... De mindegy, nem is ez a lényeg. Azt mindjárt részletezem :)
Az Újhold tulajdonképpen egy szerelmi háromszögről szól. Bár korántsem az a tipikus romantikus vagy dráma filmes szerelmi háromszög, úgyhogy ezen a téren én abszolút megkaptam, amiért beültem a moziba. Itt is csak úgy áramlottak az érzelmek, ahogy az első részben. Ugye kezdünk egy kiegyensúlyozott kapcsolatban lévő Bellával és Edwarddal. Mindössze annyi a gond, hogy Bella már 18 lett, egy évet rávert Edwardra. Aztán történik valami: a Cullen család Bellának rendezett szülinapi partiján Edward szembesül vele, hogy nem tudja úgy megvédeni a lányt, ahogy szeretné és félő, hogy egy napon magától sem. Cullenék ideje pedig lejárt e kisvárosban, túl régóta nem öregednek e helyen, így tovább kell állniuk. Edward kegyetlen lépésre szánja magát és szakít Bellával a leggonoszabb módon: magára hagyja a könyörgő lányt az erdőben.
Bella sokáig bolyongott és nem találja Edward elvesztése óta lelki békéjét. Ez a folyamat tulajdonképpen átszövi a film háromnegyedét. És valahogy úgy érzem, hogy itt mégiscsak jó Kristen Stewart, mert azok az érzelmek, amelyek túlzásnak tűntek korábban, most kifejezetten reálisak. Hiszen amikor egy tizennyolc éves lányt otthagyja a szerelme, az tényleg a világ végét jelenti számára. Ilyenkor jönnek a gondolatok, hogy "vajon miért? mit csináltam rosszul?" meg "sose leszek többet szerelmes" stb. Mindössze az a különbség, hogy a valóságban túllépünk egy idő után ezen, egy romantikus filmben viszont biztosak lehetünk benne, hogy nem.
Mint ahogy lenni szokott, megjelenik a csábítás a lány életében, ezúttal egy indián fiú, Jacob személyében. Ő már az első részben is feltűnt és valamilyen titokzatos oknál fogva nem szimpatizál Cullenékkel. Továbbá az előző részben talán ő adta a kulcsot ahhoz, hogy Bella megértse, miért is ilyen furcsa Edward. Tipikus, hogy a fiú bár többet érez, mégis csak baráti minőségben közelít Bellához, aki nem veszi észre, vagy nem akarja, hogy a fiú fülig bele van zúgva. Ám mikor egyértelművé válik számára, megpróbál hátrálni azzal az érvvel, hogy még nincs túl Edwardon. Viszont ekkor fura dolog történik. Íme ilyen volt és ilyen lett összeállításom:
Szóval Jacob látványos változáson esett túl, amit Bella sem ért, miért. És a fiú nemhogy barátilag, hanem már sehogyan sem közelít hozzá. Bella gyanítja, hogy rossz társaságba került és egy újabb nagy titok derül ki számára: Jacob vérfarkas lett. Nos ez sem olyan, mint mondjuk a Jack Nicholson féle Farkas filmben vagy a Harry Potter Lupin professzorának esete. Ezek a vérfarkasok vámpírok közelét érzik meg, csak őket üldözik, embereket nem bántják.
Nos az a véleményem, hogy a szerelmi háromszög ötlete remek dolog, viszont ez a farkasos cucc kicsit badarság. És a sztorit is elnagyoltnak éreztem, túl könnyen fogadták el a köztudottan vámpírbarát Bellát. Továbbá a mindig félmeztelen csávók engem kifejezetten irritáltak, bár a mozi fele szabályosan sóhajtozott megjelenésükkor. (Zárójelben újfent Az időutazó feleségére hivatkoznék: ott Eric Bana meztelenül érkezett egy új idősíkba. Itt félmeztelenül lettek oda-vissza farkasok...) Hát nem tudom...
Amikor meg Edward lett félmeztelen az engem sokkal inkább megfogott, bár senki nem sóhajtott. Mert ő valahogy természetesebb ezeknél a kidolgozott izomkötegeknél. Bár nem sokat szerepelt Edward, annál fontosabb volt minden megjelenése. Az kicsit nevetséges volt nekem, amikor ilyen hologram képében a vészhelyzeteknél jelentkezett, viszont amikor teljesen önmaga volt, na az nagyon bejött. Úgy érzem az első részhez képest már most láthatóan fejlődött színészileg ez a Robert. Talán az Alkonyat is olyan lesz, mint a Harry Potter, hogy folyamatosan válnak jobbá a színészek.
Számomra amennyire elszúrták számomra a filmet a farkasok, annál jobb lett a befejezése. A zárójelenet után azt mondtam "most azonnal akarom a könyvet, nem bírom ki a következő filmig" :) Szóval valahol ott tartunk, ahol az első résznél: maga az Újhold újra visszaadja azt az érzelmes légkört, amiért az Alkonyatot imádtam, viszont némely jelenet irritáló volt újfent. Talán az első részt összességében jobban szerettem mint ezt, viszont néhány momentumához hasonló feszültséget és érzelmek játékát (mint a záró- vagy a Volturi jelenet) keresve sem találom az első részben. Tehát így állunk. Olvasnom kell :)
Számomra amennyire elszúrták számomra a filmet a farkasok, annál jobb lett a befejezése. A zárójelenet után azt mondtam "most azonnal akarom a könyvet, nem bírom ki a következő filmig" :) Szóval valahol ott tartunk, ahol az első résznél: maga az Újhold újra visszaadja azt az érzelmes légkört, amiért az Alkonyatot imádtam, viszont némely jelenet irritáló volt újfent. Talán az első részt összességében jobban szerettem mint ezt, viszont néhány momentumához hasonló feszültséget és érzelmek játékát (mint a záró- vagy a Volturi jelenet) keresve sem találom az első részben. Tehát így állunk. Olvasnom kell :)
;;
Subscribe to:
Bejegyzések (Atom)
