Világ és egyéb katasztrófák

Sosem szerettem a Valentin-napot. Erről írtam már korábban is. Viszont valamilyen különös oknál fogva minden évben megnézem az aktuális hollywoodi filmajánlatot, amit kifejezetten február 14-re, valakivel kéz a kézben terveztek... Akárcsak tavaly a Nem kellesz eléggé-re, idén a Valentin napra is legkedvesebb mozizós barátnémmel mentem el - persze nem pont február 14-én, mivel aznap mindketten otthon kuksoltunk és msn-en gyűlölködtünk mindenki miatt, aki ma ünnepel... Nem azért, mert savanyú a szőlő, hanem mert legalább ennyiben abszolút felnőttnek érezzük magunkat, hogy jogot formáljunk ama véleményünkre: "Vesszen Valentin-nap!"

Sosem merült fel a kérdés egyikünkben sem, hogy kihagyjuk ezt a nagyszerű filmet, mivel barátném hihetetlen mértékben Taylor Lautner fanatikus, én pedig a romantikus filmekért vadulok meg, főleg ha Patrick Dempsey vagy Bradley Cooper is játszik benne - utóbbi miatt hajba kapnánk egymással. Illetve közösen megbeszéltük, hogy Ashton Kutchert és Eric Dane-t is szeretjük, Jamie Foxx-ot és a nagy öregeket tiszteljük, a csajok közül pedig Anne Hathawayt fogadnánk barátnőnknek, Queen Latifah-t és Julia Roberts-et jó színésznőnek tartjuk, a két Jessica (Alba és Biel) jó ruhákat szokott hordani a Cosmo szerint - Jennifer Garner meg Taylor Swift pedig az ellenségünk, de reméljük jól megkapják a filmben. :) Oh, és azt még nem is mondtam, hogy a kedvenc Micsoda nőnk és Neveletlen hercegnőnk rendezőjének számlájára írható a Valentin nap - ami szintén tökéletes ajánló levél.

Szóval az elvárásokkal nem volt probléma: legalább féléve, hanem több ideje készültünk eme szuper sztárparádét felmutató alkotásra. Ahogy elképzeltük lelki szemeinek előtt, valami nagyon szirupos, ömlengős, sok-sok virágot, szívet és plüssmacit felvonultató vicces szituációkban bővelkedő, irigylésre méltó szerelmáspárokat felvonultató romantikus komédiára tippeltünk. Nagyjából félig-meddig lett igazunk, mivel egy olyan február 14. eseményeit láthattuk, ami (nem túlzottan meglepő) fordulatokat, (kissé mesterkélt) izgalmakat tartalmaz - de van történet, mondanivaló és abszolút jól sikerült, ahogy a sok-sok nagy színész kapcsolatai összefonódtak - mármint itt nemcsak szerelmire kell gondolni, hanem hogy ki-kinek-kicsodája.

Tehát egyetlen nap eseménye és sok ember, aki valamilyen formában ismeri egymást - a film végére minden letisztul. Van, akinél eljegyzésre kerül a sor, másik szakít, harmadik nagyon szerelmes, negyedik a szüzességét készül elveszíteni és emellett a szingliket is megjelenítik, akik természetesen utálják ezt a napot - és még sorolhatnám. Sok szereplő, bonyolultnak tűnő kapcsolatok és február 14. - erről szól ez a film, nem zeng dicshimnuszt a Valentin napról, az emberekre helyezi a hangsúlyt és az őszinte és tiszta viszonyokat részesíti előnyben. Nincsenek benne rendkívüli mélységek, talán nem is kell. Viszont kellemes kikapcsolódásnak tökéletes, még azoknak is tetszeni fog, akik velem egyetemben, ki nem állhatják febr. 14-et. És beszéljünk a színészekről és szerepeikről is!

Anne Hathaway neve egybeforrt a Neveletlen hercegnőjével, mindenhol ezt említik elsőként legismertebb szerepeként, pedig már régóta próbálkozik a kitöréssel - szerintem nagyon jól. A Rachel esküvőjében nyújtott alakításáért Oscar-díjra is felterjesztették, amit ugyan nem kapott meg, de ajánlólevélnek tökéletes. A Becoming Jane-ben az írónő, Jane Austen megformálásakor kapaszkodott fel kedvenc színésznőim sorába és igaz, hogy volt egy-két felejthető filmje azóta, mint A csajok háborúja vagy a 109. utas, de már Az ördög Pradát viselben megmutatta, hogy igencsak kinőtt a csacska Mia hercegnő szerepéből és ígéretes jövő áll előtte. Egyértelműen a jól sikerült filmei sorát erősíti a Valentin napban játszott karaktere, ahol ő egy -hogy is mondták?- táv-erotikus-előadóművész, azaz telefonszex-szel foglalkozik és ennek a dolognak a kiszivárgása mérföldkövet jelent frissen kialakuló kapcsolatában. Anne nagyon jól komédiázik, talán az ő jeleneteikor dőlt legjobban a röhögéskor a mozi közönsége.

Ashton Kutcher párja Jessica Alba. Nyugi, nem cserélte le Demi Moore-t, csak e filmben játszanak menyasszonyt és vőlegényt - ők szolgáltatják a térdre borulós leánykérős jelenetet, de aztán a kezdeti álomba illő kapcsolat érdekes fordulatot vesz. Ashton egy virágbolt vezetője és mondhatni ő a film kulcsfigurája, ő áll kapcsolatban a legtöbb szereplővel, szerintem idő szerint is ő látható a legtöbbet a vásznon. Szimpatikus, kellemes karakter, lelkiismeretességével mindenki szívébe zárja. És többek között legjobb barátja Jennifer Garnernek.

Jennifer Garner nagyon szerelmes, úgy érzi bekopogtatott hozzá a nagy ő egy sebész, azaz Patrick Dempsey személyében (igen, ő ezúttal is sármos orvos játszik). Viszont ez a kapcsolat is azok sorát erősíti, amelyeknél úgy tűnik tökéletes az összhang, aztán valami mégis elrontódik, amit vagy helyre lehet még hozni, vagy nem - a film végére kiderül. Nem is tudom, miért nem szeretem Jennifer Garnert, de ez az alakítása sem bizonyította be az ellenkezőjét. Van benne valami erőltetett és ellenszenves is. De azt el kell mondanom, hogy a baseball-ütős jelenetében megtestesült minden Valentin-nappal kapcsolatos elfojtott vágyam. :) Szóval ott azért szerettem.

Jennifer Garner barátnőjét a szingli Jessica Biel játszotta, aki a kiöregedő sportoló, Eric Dane sajtósa is egyben - de ők nem egy pár, csak üzleti kapcsolatban állnak egymással. Jessica Biel nem nagyon tudtam eddig hová tenni, többet olvastam a ruháiról mint a színésznői tevékenységéről, de ezúttal kifejezetten szimpatikusnak találtam. Kicsit idióta és eltúlzott karaktert játszott, de megértettem miért van ez így - e karikatúra sugallja a nézőnek, hogy bizony mégiscsak jobb párkapcsolatban élni.
Eric Dane pedig karrierje vége felé járó sportolót alakít, aki úgy dönt, hogy bejelent valami fontosat a nagyvilágnak. Gondolkodik a visszavonulásán, családot szeretne - és neki van a legtöbb olyan jelenete a filmben, amikor félmeztelen és a csajok megsóhajtoznak a látványától. Egyik barátosném kérdezte miután megnézte a filmet, hogy "a Sloannak (így hívják a Grace Klinikában) ki a csaja?" Mondtam neki a nevetéstől előtörni akaró könnyeimmel küzdködve, hogy "nézd meg a filmet, és emlékezz vissza erre a kérdésedre". Ugyanis Eric Dane nevéhez fűződik az a jelenet, amitől se a mozizós barátnőm, se én nem tértünk napirendre a mindmáig szakadunk a röhögéstől rágondolva - azt tudom mondani, ha csak ez az egy jelenet fogott volna meg a filmben, már ezért is érdemes lett volna megnézni - régen nevettem ilyen jóízűt, mint amikor lelepleződött, hogy ki a párja.

Bradley Cooper és Julia Roberts repülőznek és beszélgetnek - talán ha 10 percet szerepelnek a filmben, ezzel is sokat mondok. Már első ránézésre is fura párosításnak tűnnek, nézz csak rájuk itt alant! Szerepük szerint nem nagyon érthető, hogy ők hogyan kapcsolódnak az eseménysorba, kihez tartoznak, de a film végére ők is a helyükre kerülnek, abszolút nem lógnak ki a történet sodrából. Julia egy férfiért egy napra hazautazó katonanőt játszik, Bradley pedig a tőle megszokott sármőr szerepben tetszeleg, aki éppen túl van egy szakításon.

A Valentin nap a fiatalabb korosztályt is meg szeretné hódítani, ezért két tinipárt is felsorakoztat. Az első egy első szexre készülő párocska, akinek az egész suli drukkol, hogy jól sikerüljön az akció. Természetesen a helyzet komikumokban ezúttal sincs hiány és kissé népnevelő szándék is észrevehető a szereplők sorsát tekintve.

A másik tinipár Taylor és Taylor (Swift és Lautner) a suli menő párocskája, az az eset, amikor a legmenőbb csaj és pasi együtt vannak - ugye mindenki emlékszik még erre a középsuliból? Szóval két népszerű tini imádja egymást és még a televízióban is megmutatják a világnak, hogy mekkora is az ő szerelmük. Nos, Taylor Swift szerintem maradjon csak az éneklésnél, mert elég csapnivaló színésznő - az egyetlen értékelhető egyedül a magyar hangja, Oroszlán Szonja volt. Taylor Lautner, az Alkonyat saga vérfarkasa pedig semmi újat nem csinált a Twilight-hoz képest: mutogatta a testét, mosolygott és ugrált. Hát ők voltak a film leggyengébb láncszemei, kifejezetten idegesítettek a jeleneteik (szerencsére nem volt sok) - talán azért volt rájuk szükség, hogy a néző rájöjjön, hogy nem is olyan jó dolog a suli legmenőjébbnek lenni. Ja és mielőtt elfelejtem: Taylor és Taylor összejöttek a forgatás alatt...

Aztán itt volt még Jamie Foxx. Ilyen arcberendezéssel és tekintettel, kizárt, hogy ő valaha hősszerelmes szerepet kapjon - ezúttal sem volt erről szó. Egy rámenős sportriportert játszott, akivel kitolt a főnöke, Kathy Bates (legalábbis ő úgy érezte) és a legtutibb sport események helyett egész nap a Valentin napi eseményekről kellett tudósítani. Járt Ashton virágboltjában, a gimiben Taylornál és Taylornál is - aztán bepróbálkozott a szingli Jessica Bielnél, hogy bejuthasson Eric Dane nagy bejelentését meghallgatni. A többi részlet pedig a filmből kiderül...

Tulajdonképpen még így sem értem a szereplők ismertetésének végére (kimaradt az időskori érzelmek és gyerekszerelem megjelenítése) és nem titkoltan azokat a bizonyos fordulatokat is kihagytam. Ugyanis minden hölgynek csak ajánlani tudom a Valentin nap megtekintését. Régen láttam ennyire jó romantikus vígjátékot, nem tudom mikor nevettem ennyit moziban mint ezen a filmen - illetve bizonyos nagy jelenetein. Igényes kivitelezés, parádés szereposztás, nagyrészt tökéletes színészi alakítások, szuper poénok, érzelmek - mi kell még? Ja igen, egy valami - a fiúkat hagyjátok otthon, mert ez tipikusan az, amitől a falra másznak. :)