2010. szeptember 30., csütörtök
Autóbalesetben halt meg 1955. szeptember 30-án huszonnégy esztendős korában a háború utáni amerikai ifjúság egyik kultikus alakja, James Dean.
James Byron Dean 1931. február 8-án született Marionban, családi farmjukon. Hat évvel később költöztek Santa Monicaba, ahol édesapja fogtechnikus lett. James az iskolai kosárlabda csapat tagja volt, ám egy idő után a színészet kezdte érdekelni. Az érettségin után kezdett színművészetet tanulni a Los Angeles-i University of Californián.
James Dean karrierje a Coca-Cola kereskedelmi televízió statisztájaként kezdődött. Ezután New Yorkba költözött, ahol színpadon játszott és néhány filmben is szerepelt felejthető karaktereket megformálva. Ám az 1955-ös év igazi áttörést hozott számára, mivel megkapta Cal Trask szerepét John Steinbeck Édentől keletre című regénye filmes adaptációjában. Alakításáért a legjobb színésznek járó Oscar-díjra jelölték. További érdekesség, hogy a film bemutatóján az akkor már világsztárnak számító Marlene Dietrich volt a jegykezelő.
Dean az Édentől keletre sikere révén vásárolt magának egy Porsche 550 Spyder sportkocsit, hogy hódolhasson másik szenvedélyének, az autóversenyzésnek. Ekkoriban kapta meg a Haragban a világgal főszerepét Natalie Wood mellett, majd után Elizabeth Taylor, Rock Hudson és Dennis Hopper társaságában kezdte forgatni az Óriás című filmet. (Deant ezért a szerepéért is Oscar-díjra jelölték.)
A legenda szerint 1955. szeptember 23-án Alec Guiness (Híd a Kwai folyón, Csillagok háborúja) fáradtan lépett be egyik kedvenc éttermébe, a Los Angeles-i Villa Capriba. Kivételesen nem foglaltatott helyet, így szomorúan konstatálta, hogy teltház van, és persze sehol egy jó ismerős. Dean szeme azonban megakadt rajta, és az asztalához invitálta. Az ifjú csillag ebéd közben lelkesen mesélt Guinessnek új autójáról, egy ezüstszürke Porsche 550 Spyderről. Miután odabent végeztek, Dean ragaszkodott hozzá, hogy meg is mutassa a közelben parkoló járgányt újdonsült ismerősének. Guiness természetesen eleget tett a kérésnek, ám éppen csak hogy rápillantott a kolléga kedvencére, egy belső hangtól vezérelve állítólag a következőket mondta: „Kérlek, soha ne ülj bele ebbe a kocsiba! Ha megteszed, egy héten belül halott leszel!". Dean néhány barátjának ugyan megemlítette, de nem vette komolyan a figyelmeztetést.
Az Óriás felvételei közben Dean egy autóversenyre utazott 1955 szeptember 30-án. Mivel késésben volt, padlógázzal igyekezett célba érni. Látványos emlékmű áll ma Kaliforniában a 41-es és a 46-os út kereszteződésénél, ahol egy 1950-es Ford Custom Tudor kupéba csapódva, huszonnégy éves korában véget ért számára az út. A Ford sofőrje (egy texasi diák, aki szabálytalanul elé hajtott) néhány zúzódással megúszta az ütközést, Dean azonban súlyos sérüléseket szenvedett, melyek következtében hamarosan életét vesztette. Szerelője, aki mellette ült, túlélte a hatalmas erejű ütközést. Ő jegyezte le a színész utolsó szavait: „A srác meg fog állni... észre fog venni minket!” Egyes feltételezések szerint a Porschét elátkozták és ez okozta a színész halálát. Ugyanis a kocsi felhasznált alkatrészei minden későbbi tulajdonosuk számára balszerencsét hoztak, többen életüket vesztették miatta.
További érdekesség, hogy két héttel a baleset előtt a Nemzeti Országutak Bizottsága számára készített reklámfilmben Dean hívta fel rá a fiatalok figyelmét, hogy vezessenek lassabban. Két órával a halála előtt pedig megbüntették gyorshajtásért. Híres mondásainak egyike így szólt: „Gyorsan élni, fiatalon meghalni, szép halottnak lenni".
Habár mindössze három nagy mozifilmben szerepelt James Dean, melyek révén két Oscar-díj jelölést kapott, halálakor mégis legenda lett. Az Édentől keletre és az Oktalan lázadás című filmjeiben olyan fiatalokat játszott, akik meg nem értetteknek és elhagyatottaknak érzik magukat, kétségbeesve lázadoznak és dühvel, cinizmussal reagálnak a nyomasztó, őket korlátok közé szorító környezetre. Ezzel rátapintott a háború utáni fejlődésben csalódott `lost generation` (elveszett nemzedék) életérzésére, amely elfordul a felnőtt nemzedéktől. Sokak szerint legragyogóbb és legígéretesebb pályafutásnak vetett véget az ötvennégy éve ezen a napon történt tragikus baleset.
Címkék: életrajz, ismeretterjesztő, James Dean, porté, színész
2010. szeptember 29., szerda
Dolby Digital
rendező: Julian Jarrold
forgatókönyvíró: Kevin Hood, Sarah Williams
zeneszerző: Adrian Johnston
operatőr: Eigil Bryld
producer: Robert Bernstein, Graham Broadbent, Douglas Rae
vágó: Emma E. Hickox
szereplő(k):
Anne Hathaway (Jane Austen)
James McAvoy (Tom Lefroy)
Julie Walters (Mrs. Austen)
James Cromwell (Rev Austen)
Maggie Smith (Lady Gresham)
Joe Anderson (Henry Austen)
Lucy Cohu (Eliza De Feuillide)
Laurence Fox (Mr. Wisley)
Címkék: angol, Anne Hathaway, életrajz, érzelem, film, James McAvoy, Jane Austen, romantika
2010. szeptember 28., kedd
Wolfgang Amadeus Mozart, az európai komolyzene történetének egyik legnagyobb alkotója. Szinte minden műfajban kipróbálta magát: írt szonátákat, szimfóniákat, operákat, zongoraversenyeket, vonósnégyeseket, egyházi és kamarazenéket. Halálának körülményeiről a mai napig legendák keringenek.
1756. január 25-én született Salzburgban Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart. Utolsó utónevét görögről a latin Amadeusra változtatta és magát a későbbiekben leggyakrabban Wolfgang Amadé Mozartnak hívta. Édesapja, Leopold Mozart kora egyik legkiválóbb zenepedagógusa volt. Lánya, Maria Anna (Nannerl) számára már állított össze zenei gyakorlatokat, így legkisebb fiát korábbi tapasztalatai alapján kifinomultabb oktatásban részesítette. Mozart már 3-4 éves korában tudott zongorázni és hegedülni. Legelső művei az édesapja kézírásával maradtak fent 1761-ből, így nem teljesen bizonyos, hogy teljes egészében a kis Amadé műveiről van szó.
Mozartot csodagyereknek tartották. Édesapja felismerte, hogy jelentős anyagi bevételre tehet szert, ha közszemlére teszi fia tehetségét. Amadé bekötött szemmel vagy letakart kézzel zongorázott nővérével és gyerekkorukat fellépésekkel töltötték. Beutazták egész Európát. A legenda szerint Rómában a Sixtus-kápolnában meghallgatták Gregorio Allegri kilenc szólamú Misereréjét, amely csak ezen a helyszínen hangozhatott el, kottáját nem másolhatták. A kis Amadé pedig egyszeri hallás után, emlékezetből lejegyezte a művet.
Mozart 1772-ben visszatért szülővárosába egy időre és Hieronymus Colloredo salzburgi hercegérsek szolgálatába lépett koncertmesterként és udvari orgonistaként. Leopold Mozart számára nem volt elég rangos fia munkája ezért fejébe vette, hogy megkísérli vele a császári udvar meghódítását is. Elsőre nem sikerült, de jó kapcsolatba került a bécsi zenei élet szereplőivel. Mozart koncertkörútjai során beleszeretett Aloisia Weberbe, egy tizenhat éves énekesnőbe. Édesapja ellenezte a kapcsolatot és Aloisia sem találta udvarlóját megfelelőnek, így kosarat adott neki. A zeneszerző pedig visszatért szülővárosába és nem csüggedt, hiszen ekkoriban keletkezett egyik legismertebb zongoraszonátája, a Törökinduló.
Mozart az 1770-es évek végére már több mint háromszáz zeneművet alkotott. 1781-ben komoly vitába keveredett munkaadójával, a salzburgi hercegérsekkel és felmondott neki. Ezután Bécsbe költözött. Következő évben apja akarata ellenére feleségül vette Constanze Webert, Aloisia húgát. Házasságukból hat gyermek született, viszont csak ketten érték meg a felnőtt kort. Mozart megkísérelte, hogy szabadon élő zeneszerző legyen, művei tiszteletdíjából, koncertezésből és tanításból éljen meg. A császárváros kiemelkedő művészegyéniségévé vált, de anyagi helyzete élete végéig nem stabilizálódott, mivel többet költött, mint amennyit keresett. Constanze nehezen viselte férje zseniségéből fakadó habitusát és utazásokra szórta el keresetét. Hitel problémáik miatt gyakran kellett költözniük.
A bécsi évek alatt született a Kis éji zene és három operája, a Szöktetés a szerájból, a Figaro házassága és a Don Giovanni. Felemás fogadtatásban részesültek művei, mindezek ellenére Emanuel Schikaneder színigazgató felkérte egy látványos, fantasztikus mesejáték komponálására, amely a külvárosi színház közönségét vonzaná. Ebből a koncepcióból jött létre A varázsfuvola.
Mozart a Requiem írása közben halt meg higanymérgezés vagy reumatikus láz miatt 1791. december 5-én harmincöt éves korában. Később egy tanítványa, Franz Xavier Süssmayr fejezte be utolsó művét. A legenda szerint Mozart saját magának írta a gyászmisét: riválisa, Antonio Salieri mérgezte meg és ő a Requiem titkos megrendelője. Ennek ellent mond, hogy Salieri valójában a zeneszerző nagy rajongója volt és halálos ágyán is rosszindulatú rágalomnak nevezte, hogy ő lenne a gyilkos. Mindenesetre családja és barátai számára megdöbbentő hirtelenséggel halt meg a zeneszerző. Egyes feltételezések szerint a szabadkőművesek végeztek vele, mert A varázsfuvolában túl sok titkot árult el. Az viszont tény, hogy rendes temetés nélkül egy közsírban helyezték végső nyugalomra. Ma jelképes emlékmű áll Bécs egyik temetőjében a világ egyik legnagyobb zeneszerzője, Wolfgang Amadeus Mozart tiszteletére.
2010. augusztus 21., szombat
William Jefferson Blythe III 1946. augusztus 19-én látta meg a napvilágot az Arkansas állambeli Hope városában. Még születése előtt három hónappal édesapja életét vesztette egy közlekedési balesetben. Édesanyja négy évvel később feleségül ment Roger Clintonhoz, akinek vezetéknevét a leendő elnök középiskolás korában vette fel. Bill Clinton kiváló tanuló és szaxofonos volt, egy időben hivatásos zenész szeretett volna lenni. Ám amikor egy Fehér Házban tett látogatásakor találkozott az akkori elnökkel, John Kennedy-vel, élete egészen más irányt vett.
Egyetemi éveit a Georgetown University nemzetközi kapcsolatok képzésén töltötte, majd a diploma megszerzése után az angliai Oxford Egyetemen tanult tovább. A Yale Egyetemen jogból diplomázott és itt ismerte meg Hillary Rodhamet, akit 1975-ben feleségül vett. Öt évvel később született lányuk, Chelsea.
Bill Clinton már egyetemi évei alatt is William Fulbright szenátor kongresszusi segédje volt. 1977-ben Arkansas főügyésze lett és egy évvel később az USA történelmének legfiatalabb kormányzójává választották. Egy ciklusig tartó szünet után, 1982-től minden alkalommal elnyerte ezt a posztot. Kormányzóként széles körben elismerést szerzett környezetvédelmi törvényeivel és a gazdasági élet szabályozásának csökkentésével. Az 1992-es elnökválasztási kampányban a gazdasági és szociális kérdésekre helyezte a hangsúlyt, és a tizenkét évnyi republikánus kormányzatnak véget vetve a Demokrata Párt jelöltjeként legyőzte George Bush addigi elnököt és a független Ross Perot-t. Bill Clinton volt a USA harmadik legfiatalabb elnöke és az első, aki a második világháború befejezése után született.
Clinton elnöksége első ciklusában elődje kemény politikáját folytatta Irakkal, Szomáliából azonban kivonat az amerikai csapatokat. Közvetítőként jelentősen hozzájárult a közel-keleti válság rendezéséhez: Jichák Rabin és Jasszer Arafat Washingtonban írták alá a palesztin önigazgatás megteremtéséről szóló egyezményt. Clinton az ENSZ felhatalmazásával sikeresen lépett fel a haiti junta ellen és a balkáni háborúban a tárgyalásos rendezést szorgalmazta. Belpolitikájában a dolgozó anyák védelmére kelt és szigorította kézifegyver-vásárlási előírásokat és a környezetvédelmi törvényeket. Jelentős gazdasági fejlődést is elért, hiszen elérte az elmúlt harminc év legalacsonyabb munkanélküliségi és inflációs rátáját, valamint a bűnözés csökkenését.
Ilyen sikerek mellett nem meglepő, hogy 1996 novemberében újraválasztották. Franklin D. Roosevelt óta ő volt az első demokrata, akit másodszor is elnök lett. Clinton Második ciklusában a gazdasági fejlődés tovább növekedett, megszűnt a szövetségi költségvetés deficitje. Külpolitikájában támogatta az írországi, koreai és izraeli béketörekvéseket, és fontos szerepet játszott a kereskedelmi korlátok lebontása. Az amerikai mentalitást és szabadságot hirdetve számtalan utazást tett Dél-Amerikában, Európában, Oroszországban, Afrikában és Kínában. Páratlan politikai sikereit egy 1997-ben kirobbant erkölcsi botrány árnyékolta be, melynek során az elnöki székből való elmozdításának alkotmányos lehetősége is felmerült. Ugyanis hamis tanúzás és az igazságszolgáltatás akadályozása miatt vád alá helyezte a képviselőház, mert nyilvánosan letagadta, hogy viszonyt folytatott a Fehér Ház egyik fiatal alkalmazottjával, Monica Lewinsky-val. Végül 1999 elején a felmentették az elnököt a vádak alól. Bill Clinton második elnöksége 2001-ben járt le. Leköszönése után megírta nagy sikerű visszaemlékezéseit, melyek 2004-ben jelentek meg Életem címmel. Clinton a mai napig nem vonult vissza a közélettől, legutóbb pár hete került címlapokra, mivel Észak-Koreából tárgyalások útján kiszabadított két fogságba esett amerikai újságírót.
Felesége, Hillary Clinton indult a legutóbbi elnökválasztáson, lánya pedig nemrég ment férjhez - nagy botrányt kavart, hogy Chelsea apósa börtönviselt adócsaló.
Címkék: Amerika, Bill Clinton, életrajz, portré