2009. július 17., péntek

Volt egyszer egy csapat

Már régóta meg szerettem volna nézni ezt a darabot és valamiért csak most került sor rá. Mahó Andreával és Nagy Balázzsal a főszerepben láttam. Andit persze, hogy ismerem, Balázsnak még a nevét sem hallottam, úgyhogy izgatottan vártam.

A történet szívszorító. Egy ír futballista tehetség sorsát mutatja be. Megnyeri az ír bajnokságot, feleségül veszi szerelmét, aztán egy elvakult IRA-s barátja bajba sodorja, börtönbe kerül. A 60-as, 70-es évek Írországában játszódik a darab. A jelmezek alapján akár napjainkban is lehetne, hiszen erősen retró korszakot élünk manapság.


Az első felvonás kicsit gyengébbre sikerült. Megismerjük a csapatot, ki-kivel van jóban, ki az aki ellenséges, ki-kibe szerelmes, ki-kire féltékeny, kinek ki a példaképe. És képet kapunk katolikus és protestáns ellentétektől. A Búcsú Isten országától gyönyörű dal, arról szól, hogy a különböző vallásúak az emberek, mégis mindegyikük hazája Írország. Vajon kié ténylegesen?

Továbbá 3 pár szerelmének kibontakozását láthatjuk. John és Mary, tisztességes katolikus páros. Christine és Frank egy katolikus lány és egy zsidó fiú. Christine énekli a darab talán legszebb dalát a Más lesz a holnapot, amiben elmondja, hogy őt nem érdekli senki véleménye, miért ne szerethetne szabadon és egy szebb jövőt remél, ahol nincsenek semmilyen ellentétek, sem gyűlölet. Thomas, aki az IRA tagja gyűlöli Franket egyrészt mert nem katolikus, másrészt szereti Christine-t. A harmadik pedig egy félénk páros Bernadette és Göndör párosa. Sok időnek kellett eltelnie mire merszük lett bevallani másiknak az érzéseiket, de annál nagyobb volt a boldogság az országos kupa megnyerésének ünneplésekor mikor végre összejöttek. A buli után mikor elváltak, Göndör hazakísérte az erősen ittas csapattársát Danielt és utána az utcán belekötöttek protestáns zavargók és halálra verték. A temetéssel zárul az első felvonás.


A második felvonás John és Mary esküvőjével kezdődik, amit egy szégyenlősen induló nászéjszaka követ. Az éj közepén pedig Thomas elhívta John-t, mert bajba keveredett és segítség kellett neki. Mary nagyon mérges lett, de John minden további nélkül barátja segítségére sietett. Később Christinék elköltöztek Amerikába. Johnt pedig egy londoni fociklub edzői nézték játék közben, amikor hirtelen megjelent a rendőrség. Bezárták egy évre, mert segítséget nyújtott egy ír terroristának. Közben kiderült, hogy Mary babát vár. Megszületett a kicsi, Daniel pedig eljött babanézőbe és egy kis anyagi segítséget is hozott az anyukának. Ekkor beállított Thomas, aki azt állította, hogy Daniel köpte be Johnt a rendőrségnek, most csak a lelkiismeretét nyugtatja meg az anyagi segítséggel, ezért meg kell büntetni és térden lőtte. Daniel béna lett egész életére. John közben a börtönben a társaival összerakta a mozaik darabjait és elhatározta, hogy bosszút áll, amiért elszúrták az egész életét. Mikor kijött a börtönből, Mary várta a babával, John pedig mondta, hogy „Oly sokáig voltam egyedül, s volt időm, hogy átgondoljam, hol hibáztam el, már látom én. Felnőttem és itt a gyermekem, ha úgy érezném, őt érhetné bármilyen veszély, megvédeném. Én megteszem, mit tennem kell, többé már nem hibázom el, hisz jól tudom, hogy nem lehet már más választásom… El kell mennem Mary kedvesem, de nemsokára visszatérek”. Mary nem érti: „De miért hagynál most újra el? Miért titkolod, mit tervezel? Miért hiszed, hogy nincs neked már más választásod?” John: „Meg kell tennem azt, mit követel az esküm és a tisztességem, más megoldást szívem nem talál, de hozzád tartozom örökre már”. És John otthagyta Mary-t, aki teljesen kétségbeesett, valami azt súgta neki, hogy nem látja többé. John útja egy kocsmába vezet, ahol Thomas iszogatva dicsekszik hazafias tetteivel. John elővette egy pisztolyt, és megmondta neki, hogy tudja hogy ő juttatta börtönbe és tette tönkre az egész életét. Thomas nem is tagadja, megmagyarázza, hogy a hazának akkor rá nagyobb szüksége volt. De most az IRA várja Johnt, kárpótolja mindenért. John megkérdezi tőle: „Mit tennél a helyemben? Lőnél?” „Ha ezzel bíztak meg, én nem okoznék csalódást senkinek. De ha engem megölsz, nem jutsz haza élve” És ekkor John lelőtte Thomast. Indult hazafelé és a sötét utcán a mellén megjelent egy piros pont, lövés hallatszott, John összeesett. Az utolsó jelenetben John kisfia tanult focizni és az edzője már máshogy tanította őt mint apját. A labda helye nem az ellenség hálójában van, hanem az ellenfélében. Mary pedig felsorolta a régi csapat tagjait és hogy kivel mi történt: halál, bénaság, emigrálás. Idézem Mary és a gyermekek közös záró dalát (aminek a dallama ugyanaz, mint Christine szólójáé) „ Kell hogy legyen a múltra feloldás. Az élet nem bűn és nem büntetés. Eljő a nap és felnő a gyermek, még nincs szívében gyűlölködés. Ő már szebb és jobb életre vár bárhol jár. Szívünkben él hogy más lesz a holnap, békét hoz el, s nem új háborút. Százféle nép, együtt kell, hogy éljünk. Nincs más remény és nincs más út”

Nagyon megható darab különleges ír zenével és nagyszerű színészi alakításokkal. Érezhető volt, hogy Webber írta, néhány dallam hasonlított a Fantomra. Könnyen megszokja az ember füle ezeket a dalokat.

Mahó Andi nagyon jó volt itt is, bár talán Christine szerepe jobban állt neki a Fantomban. Elég kislányos karakter, de valamiért idősnek találtam Marynek. Meg a párbeszédeknél néha túlságosan nyávogott. Barátnőm például túl soknak találta, de én szeretem Andit, kicsit elfogult vagyok vele, sztem még belefért. De színészileg, énekileg abszolút tökéletes.

Nagy Balázs szintén nagyon tetszett. Néha úgy éreztem, hogy neki mikroport se kéne, annyi hangja van. Külsőleg is focista alkat, tökéletesen illik rá John karaktere. Csak azt sajnáltam, hogy a műsorfüzetben még egy kép sem volt róla. Bezzeg tele volt Miller Zolival aki már vagy egy éve nem játssza Johnt…

Christine-t Nyári Szilvia alakította, aki ismerős lehet a Barátok közt nézőinek, ugyanis ő Maja. Nem is tudtam, hogy tud énekelni, jól meglepődtem, mikor megláttam. Nagyon jó hangja van és kifejezetten jól állt neki ez a ribancos karakter.

Vágó Zsuzsi volt Bernadette. Azt hittem lekaparom a színház falának kárpitját, mikor valaki a tapsrendnél egy csokor fehér virágot dobott neki. Amúgy jól állt neki ez a szerencsétlen, béna karakter, de az a virág enyhe túlzás. Andinak inkább, nem neki.

Danielt Szente Vajk játszotta. Nagyon aranyos fiú. És a sikítozásból úgy érzékeltem, hogy nagy rajongótábora van. Én eddig nem ismertem, de jó volt minden tekintetben

Barát Attila volt Thomas. Energikus, jó hang. Nagyon jó színész. Talán neki volt a legnehezebb feladata az egész darabban. Ő bármikor megjelent, mindig drámát okozott.

Összességében egy nagyon szép darab, hihetetlenül látványos. A foci meccseket koreográfiáját és a börtön jelenet táncát véletlenül sem felejtem el megemlíteni. A második felvonás nagyon ütősre sikerült. Az első még csak bulizás volt inkább meg győzelem és Göndör halálával kezdődtek a bonyodalmak. Nagyon tetszett az utolsó előtti jelenet, amikor John lelőtte Thomas-t. Meg az is, ahogy John halálát megcsinálták. Nagyon hatásos lett. Amúgy Webber csak a magyaroknak írta át a végét, mert a többi helyen ahol bemutatták, John beáll az IRA-ba és eltűnik. Webber szerint a magyaroknak más kell, ők igazán át tudják érezni a tragédiát.

Hát igen, ez egy komoly darab, nagy gondolatokkal. Szerintem musical rajongóknak kötelező. Aki pedig annyira nem ismeri a műfajt, de valami értelmesebbet szeretne látni, ajánlom figyelmébe. Csak egy bökkenő van: tavaly levették a repertoárról és az utolsó előadást lejátszotta a Duna Tv. De remélhetően előbb vagy utóbb ezt is visszahozzák, mint ahogy ez gyakorta megesik a sikeres darabokkal.

Producerek

Reméltem, hogy jó lesz, ugyanis csak emiatt utaztam fel otthonról és másnap hajnali 5kor kellett kelnem, hogy hazaérjek karácsonyozni. Annyit készültem a darabra, hogy megnéztem a filmet Uma Thurman és Matthew Broderick főszereplésével valamikor nyáron. Az a sok baromság ami benne volt, annyira megtetszett, gondoltam, ezt nem lehet kihagyni.

Internet szerint Haumann Péter, Sándor Dávid, Gallusz Niki, Alföldi Róbert, Barát Attila szereposztás várható.

A történet nagyon jópofa. Max, a híres Broadway legújabb darabja csúfosan megbukik. Beállít hozzá még a könyvelője is, aki 2000 dolláros adócsalást állapít meg. Aztán megjegyzi, hogy tulajdonképpen csalással sokkal többet lehet keresni, mintha az ember kasszasikert csinál. Max vérszemet kap erre, nagy nehezen ráveszi Leo-t, a könyvelőt, hogy társuljon hozzá és csinálják meg a világ legrosszabb darabját. Több éjszakai kutatás után találják meg a Hitler tavasza című förtelmet, ami Hitler szerelmének kibontakozását mutatja. Max így kommentálja: „Ez egy katasztrófa. Egy sorscsapás. Ez felháborít mindenkit, nemre, fajra, vallásra tekintet nélkül. Ez egy garantáltan-aznap-megbukik gyönyörűség”. Elmennek engedélyt kérni az íróhoz, aki egy elvakult nyúltenyésztő neonáci, rohamsisakban fogadja őket, és horogkeresztes karszalagban esketi meg őket, hogy tisztelni fogják Hitler emlékét. Még a nyulak fülei is kart lendítenek. Aztán felkeresnek egy meleg rendezőt, akit jó sokáig kell győzködni. Utána pedig beállít egy svéd akcentusos kezdő színésznőcske. Tutira veszik a buktát, főleg miután az író játssza Hitler. Aztán a bemutató napján eltöri a lábát, helyette a meleg rendező ugrik be. És így is teljes kasszasiker lesz. Max és Leo teljesen kétségbeesik, hogy mi lesz. Közben az író is teljesen bedühödik, hogy meggyalázták Hitlert és pisztollyal rohangál. Végül Max börtönbe kerül, de jó magaviseletük miatt hamar kiengedik és a nagy csapat rengeteg kasszasikert csinált ezután pl. Felfújta a szél, My fair Frédi.

Ez csak nagyvonalakban a történet, nem tértem ki minden részletre. Nagyon poénos, jó szóviccek vannak benne. De a történet alapján is látszik, mekkora baromság az egész, nem tudom, hogy lehetett ennyi ökörséget egyszerre kitalálni. Nagyon szórakoztató az egész, a közönség dőlt a röhögéstől. Ami persze a színészeknek is köszönhető.

Haumann Péter és Sándor Dávid kettőse nagyon jó, csak úgy zúgtak a poénok. A csicsi kendős poén a darab elején sok volt Haumannak, konkrétan szétröhögte. Sándor Dávid pedig külsőleg is tökéletes ennek a balek Leonak a megformálására.

Barát Attila neonáci figurája is szuper volt, nagyon vicces karakter. Csak azt sajnálom, hogy nem tudok németül, mert félig úgy beszélt. Egyik legjobb pillanata a Sigfrid esküs résznél volt, mikor előadta, hogy Hitler második keresztneve Erzsébet. „Éz is bizonyítjá rokonságát az ángól királynővél”

Alföldi Róbert játszotta a meleg rendezőt. Mikor megjelent első jelenetében egy női estélyiben, a közönség tapssal fogadta. Nekem meg eszembe jutott, hogy itt a Nemzeti Színház új igazgatója. Tény, nagyon jól játszotta a meleget. Érezni lehetett rajta, hogy mennyire élvezi. Nagyon tetszett a meghallgatásos résznél mikor valaki benyögte, hogy „Pukkinitől” énekel operát. Ő meg teljesen felháborodott, hogy mi az hogy Pukkini. Na meg a Hitlerje se volt semmi. Meg persze ontotta a poénokat: „Mindegy, hogy Hamlet vagy Lear király, legyen kerek, legyen meleg, legyen más.” Ez volt a koncepció Hitler szerelmi életéhez. És miután elolvasta a forgatókönyvet, mondta, hogy nagyon megrázta az egész, nem is tudta, hogy a németek részt vettek a háborúban. És át kell írni a darabot, mert így nem lehet sikerre vinni, ha vesztenek a németek. „Történelmet írni, ez nem nagy kunszt, ez semmi!” Nagyon jól játszott Alföldi, a közönség és én is imádta ezt a meleg figurát.

Ment a darab, jött Gallusz Niki. Aztán a jutott eszembe, most én nem látok jól, vagy ez tényleg Oroszlán Szonja? És tényleg. Nem néztük meg a színházban a kiírást. Szonja játszotta Ullát, a svéd színésznőcskét. Végig akcentusosan beszélt, de nagyon jól csinálta. Meg második felvonás elején volt egy kis baki. Egy létrán állt, takarított és kinyílt előtte az ajtó és létrástól elkezdett kicsúszni. Sikított egyet, aztán becsukta gyorsan. Szerintem ez nem tartozott a darabhoz. Egy Ulla sziporkát is kiszedtem a műsorfüzetből: „Még kislány vjoltam Alsó-Göteborgban, egy jótanácsot bízott rám anyám: ha már az ég egy hátsóval megáldott, e hátsó vigyen előre, kütyám.”

Megérte felutazni, nagyon tetszett ez a darab. Ajánlom mindenkinek, aki jó szórakozásra vágyik. Aki pedig nem tud eljutni a Madách Színházba, nézze meg a filmet! Pont ugyanilyen, csak kicsit giccsesebb és az író galambokat tenyészt nem pedig nyulakat. Jelentős különbség, nem?

;;

Template by:
Free Blog Templates