Világ és egyéb katasztrófák

„A tömeg összecsődítésének nincs annál egyszerűbb módja, mint közhírré tenni, hogy egy bizonyos időpontban, egy bizonyos helyen valaki megpróbál valamit, s ha nem sikerül, az életével fizet"- vallotta Harry Houdini szabadulóművész.

Harry Houdini minden kétséget kizárva 1874. március 24-én Budapesten a VII. kerületben született Weisz Erik néven. Egyes források szerint pár napos korában, mások szerint kettő vagy négy évesen költözött családja az Egyesült Államokba. A Wisconsin állambeli Appleton nevű városban telepedtek le, amit Houdini a szülőhelyének nevezett egész életében.

Édesapja rabbi és jogtanácsos volt. Otthon magyarul, jiddisül vagy németül beszéltek, angolul sosem. A család szegénységben élt ezért Houdininek már egész fiatalon munkát kellett vállalnia. Dolgozott cipőpucolóként, újságkihordóként és munkásként egy nyakkendőgyárban.
Különös képességeire akkor derült fény, amikor süteményt szeretett volna szerezni a konyhából és ehhez ki kellett nyitnia egy zárat. Kilenc évesen beállt egy vándorcirkuszba és kártyatrükkökkel szórakoztatta a nézőket. Testvérével szemtanúja volt egy spirituális jellegű előadásnak, amelyben a megbilincselt előadó egy lezárt láda belsejéből szellemekkel kommunikált. Houdini szkeptikus volt a produkció valóságtartalmát illetően és ezután határozta el, hogy szabadulóművész lesz.

Tizenhét évesen hagyta el a szülői házat és ekkor vette fel a Harry Houdini nevet. Harry az Erik-Ehrich-Ehrie becézéséből származott, a Houdini pedig egy francia bűvész (Robert Eugen Houdini) után. Fizikailag erősítette magát, futott, súlyokat emelt, úszott, fürdőkádban gyakorolta a levegő visszatartását. Szabadulásait nagy részben erejének, hajlékonyságának és fájdalomtűrő képességének köszönhette. Akár négy percig képes volt víz alatt maradni és a lábával át tudott fűzni egy cérnát egy tűn. Ezen képességei tették minden idők legnagyobb szabaduló művészévé. George Bernard Shaw szerint a világon a három legtöbbet emlegetett név Jézus Krisztus, Sherlock Holmes és Houdini.

Houdini olyan mutatványokkal kápráztatta a közönséget, hogy kötelekből, láncokból, bilincsekből, zubbonyokból szabadult ki a legbizarrabb körülmények között (magasból, fejjel lefelé lógva, víz alól, börtönből). 1918-ban, a New York-ban eltüntetett egy elefántot, a legnagyobb dolgot, amelyet bűvész addig is láthatatlanná tett. Houdini soha sem állította, hogy mutatványait természetfeletti képességek segítségével hajtotta volna végre (sőt erőteljesen fellépett a sarlatánok ellen), viszont mutatványainak állandó veszélyeire, azok esetleges káros következményeire mindig tudatosan hívta fel a nézők figyelmét. Houdini nem csupán a bűvészetben volt úttörő: 1916 és 1923 között öt filmet is készített. Valószínűleg csak halála akadályozta meg abban, hogy hangosfilmekben is szerepeljen.

Halála legalább olyan bizarr, mint élete nagy része. A McGill egyetem hallgatóinak tartott bemutatón kijelentette, hogy hasizmai olyan erősek, hogy bárki hasba ütheti, akkor sem lesz baja. Az egyik diák kapott az alkalmon és váratlanul hatalmas ütést mért Houdini hasára. A bűvész még egy esti fellépést is tartott, de a hotelbe érve rosszul lett. Kiderült, hogy az ütéstől gyakorlatilag szétrobbant a vakbele és mérgezőanyagokkal árasztotta el testét. Műtét után még napokig öntudatánál maradt, de elkapott egy fertőzést, amit már ő sem tudott legyőzni. 1926. október 31-én Detroitban érte utol a halál.

A New York Times Houdinit a modern idők legnagyobb showman-jei közé sorolja. Houdini néhány kivétellel maga találta ki trükkjeit, és csak négy legközelebbi segítőtársa tudta a legnehezebb mutatványok megoldását. Egy-két olyan számának azonban csak ő tudta a titkát, hiába is próbálnák utánozni. Produkciói olyan nehezek voltak, hogy sokszor csupán pillanatokon múlt az élete, de szívesen vállalta a veszélyt. Minden idők legnagyobb bűvésze szeretett volna lenni, s elmondható, hogy ez a vágya teljesült is: híres szabadulásainak titkát sohasem fejtették meg.