2009. július 21., kedd

Íróportré - Virginia Woolf

Virginia Woolf, a modern angol próza és a lélektani regény egyik megteremtője. Hazánkban csak szűkebb réteg számára volt ismert egészen addig, amíg Hollywoodban filmre nem vitték a labilis idegrendszerű írónő életét.

1882. január 25-én született AdelinaVirginia Stephen Londonban. Édesapja filozófus és irodalmár volt, édesanyja pedig egy híres könyvkiadó leszármazottja. Virginia nem járt iskolába, szülei és nevelői tanították és kivételes műveltsége megszerzésében apja könyvtárának is nagy szerepe volt.

Tizenhárom évesen átélt egy traumát, ami egész életét beárnyékolta: elveszítette édesanyját. Ez annyira megviselte, hogy hónapokig súlyos idegrohamok törtek rá. Labilis idegzete miatt a későbbieknek is gyakran depresszióban szenvedett. Egy alkalommal például több tucat nyugtatót vett be és gyomormosással tudták megmenteni életét. Naplójában rendkívüli őszinteséggel számol be az érzéseiről. “Kívül vagyok. Saját utamat járhatom… A falka csahol, de el már nem érhet” – írta egy súlyosan depressziós korszakában.

Virgina 1912-ben feleségül ment Leonard Woolf-hoz. A férfi nagyszerű lélekismerőnek bizonyult és leginkább az ő érdeme, hogy Virginia évtizedeken keresztül sikeresen harcolt betegségével. Férjével közösen könyvkiadó vállalkozást indítottak. Olyan híres írók műveit jelentették meg, mint Gorkij, Rilke, Freud és T. S. Eliot. Emellett ők adták ki Angliában elsőként Az ember tragédiáját.

Már huszonhárom éves korától jelentek meg publikációi, ám első jelentős regénye a Mrs. Dalloway csak 1925-ben látott napvilágot. A könyv (melynek munkacíme Az órák volt) egy nő egyetlen napjáról szól, amelyben tulajdonképpen benne van egész élete. Ezzel kapcsolatban feltétlenül meg kell említenünk Michael Cunningham Pulitzer-díjas regényét Az órákat, amelyet Mrs. Dalloway inspirált. Virginia Woolf személye a történet kiindulópontja és Mrs. Dalloway a cselekmény mozgatórugója. Ez a mű köt össze három korszakot és három női sorsot: magát az írónőt, azt aki olvassa és azt is aki átéli. 2002-ben Az órákat megfilmesítették és Nicole Kidman mellett (aki Virginia Woolf alakításáért Oscar-díjat kapott) Julianne Moore és Meryl Streep játssza a főszerepeket. Nicole Kidman inspirációért és menedékért egyaránt Virginia Woolfhoz fordult, mivel a forgatás környékén súlyos magánéleti krízist élt át válása miatt. Mint mondta: „rengeteget tanulmányoztam Virginia Woolfot, valósággal beleszerettem. Jókor ismertem meg őt és a műveit, teljesen felkészültem arra, hogy úgy fogadjam, ahogy kell.”

Virginia következő regényét, A világítótornyot 1927-ben adták ki, amely egy cselekmény nélküli mű: egy Skóciában álló házról szól és az élet gyors múlását állítja szembe a tárgyak állandóságával. 1928-ban jelent meg az Orlando, melynek hőse négyszáz évig él, előbb férfiként, majd nőként látja a világot. Virginia pályája során nagyjából félezer esszéje, könyvismertetője volt olvasható több mint harminc angol és amerikai vezető lapban.

“Közel vannak újra az ágyúk személyes életünkhöz. Pontosan hallom õket” – írta 1936-ban naplójában. Négy év múlva bombatalálat érte az írónő londoni lakását és rodmelli kertjét egyaránt. Gyenge idegrendszerét a történtek nagyon megviselték és egyre furcsábbá vált magatartása. Még befejezte a Felvonások között című regényét, aztán egy hűvös kora tavaszi délelőtt (1941. március 28-án) a rodmelli birtoka közelében lévő Ouse folyó partjára sétált, kövekkel megrakta zsebeit és öngyilkosságot követett el. Holttestét csak két héttel később találták meg. Férjének hagyott egy búcsúlevelet: “Ha valaki megmenthetett volna engem, te lettél volna az. Minden elmúlt már belõlem, csak a te jóságod tudata nem. Nem tehetem tovább tönkre az életed. Nem hiszem, hogy két ember lehetett boldogabb, mint mi voltunk egymással. V.”

1 megjegyzés:

Automotive írta...

Masini de inchiriat Otopeni

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates