2009. július 17., péntek

Oltári srácok

Thália Színház. Itt se voltam ezelőtt. Nem tetszik valamiért. Viszont a saját páholyunk annál inkább. Becsapós a darab címe. Mivel tudtam, hogy valami fiúbandáról szól ezért azt hittem azért oltári mert annyira jók. De nem. Egyházi együttesről van szó. 5 tagból áll a zenekar, mindenkinek megvan a maga keresztje. Tulajdonképpen erről szól a darab. Megismerhetjük egyenként a fiúkat kinek milye sorsa volt, hogy került a katolikus bandába. Volt drogos, meleg, átlagos, spanyol bevándorló és zsidó karakter. Szóval napjaink "kedvelt" témái.

A darab tulajdonképpen egy koncert, az Oltári srácok utolsó koncertje. Nagyon spontánnak tűnik minden, néha jómagam is megtévedtem hogy mit is látok. Aki nem érti a darabot, az elhiszi amit lát. A fiúk jópofák, kommunikálnak a nézővel, van akit fel is hívnak, csókokat dobálnak ide-oda. Megismerjük a koncert folyamán a fiúk jellemét, aztán a nem gondolkodó néző a darab végével nem tud mit kezdeni. Én tudtam.

Ugyanis a darab végére kiderül, hogy közülük csak egy őszinte tag van, méghozzá a zsidó, akit szinte csak megtűrtek maguk mellett. A többiek mind eladták magukat lemezcégeknek a többiek tudta nélkül. De ő volt az egyetlen aki visszautasította. Ezután a drogos gyerek belőtte magát és meghalt. Így ért véget a koncert.

Mire is jó ez a darab? Nem arra, amit én tapasztaltam. Azt láttam hogy kiscsajok beülnek az első sorokba és végig visítozzák az egészet. Nekem nem erről szólt. Számomra komoly volt, bár külsőleg nem ezt mutatta. Már a nevek is szimbolikus jelentéssel bírnak: Matthew, Luke, Marc, Luke, Abraham. Vajon azok a visítós leányzók rendelkeznek olyan bibliai ismeretekkel hogy tudjanak mit kezdeni ezekkel a beszélő nevekkel?

Nagyon érdekes egy darab, különlegesség a színház repertoárján. Melegen ajánlom mindenkinek, akinek nem okoz nehézséget elvonatkoztatni a látványtól. És akik tudják, hogy egy előre megrendezett színdarabot látnak, és színészek szólítják meg a nézőt, nem pedig popénekesek a rajongókat.

Az öt színésznek nem lehet egyszerű feladat ez a darab. Végig színpadon vannak és nem semmi koreográfiák nyomnak el. Dolhai Attila és Mészáros Árpád Zsolt táncilag a gyenge pontja a produkciónak, de erre szerencsére mások is rájöttek és ők alkotják a hátsó sort hogy ne legyenek annyira szem előtt. Azért vicces látványt nyújtanak így is. Viszont színészileg egyértelműen ők a kiforrottabbak. A három fiatal, Serbán Attila, Szabó Dávid és Kerényi Miklós Máté számomra teljesen új arcát mutatta meg. Serbán Attila a legújabbat, mert őt még nem láttam. Aranyos volt melegként. Dávid volt a zsidógyerek, neki volt a legkomolyabb szerepe. Tényleg kezd beérni, tehetséges színész. Máté itt jobb volt mint a Rómeó és Júliában Benvolionak, spanyol bevándorlót alakította. Táncolni azt talán ő tud a legjobban a bandában, úgyhogy belefér. Attila a bandavezért, az átlag embert testesítette meg, Árpi pedig a drogost.

Azt hiszem a karakterekhez jó színészeket sikerült találniuk az alkotóknak. Jó kis darab lenne ez, ha nem értelmeznék ennyire félre és igazi célközönség nézné meg.

5 megjegyzés:

karalabe írta...

Szia!

Nagyon érdekesek a véleményeid, de van néhány dolog, amiben nem tudok veled egyetérteni.
Az egyik.Szerintem a darab mondnaivalóját mindenki megérti, aki megnézi, mert elég egyszerű és az öt srác remekül végzi a munkáját.
A másik. Érdekelne, hogy szerinted egy olyan darabnak, amiben 5 fitatal srác játszik mi a célközönsége?
Mert én úgy gondolom, hogy igenis, a sikoltozó tizenésves lányok, akikben megmarad a történet, még akkor is, ha a jelenben csak a kedvencük formás akármijére képesek odafigyelni. Akiben nem marad meg az magára vessen, előbb-utóbb a színháézról is le fog szokni.
Nagyon kiváncsi vagyok a véleményedre.

Üdv: Csilla
picihobbit@hotmail.com

Bernadette írta...

Szia!
Köszönöm az észrevételeidet és reagálnék is rájuk. Kb. egy éve írtam ezt a cikket, de már akkor sem nagyon tudtam tinifejjel gondolkodni. Mindenesetre az a meglátásom most is, hogy az a 13-17 éves közönség, ami az én előadásomon volt, nem hinném, hogy megértené azokat a mélységeket, amiket átad ez az előadás. Nyilván akik kitalálták ezt az Oltári srácokat, biztos, hogy abból is szerettek volna bevételt szerezni, hogy kislányok beülnek csorgatni a nyálukat és megmarad talán ez-az is a történetből. De a fenti irományomban is azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy közel sem nekik szól, mert felnőtt fejjel sokkal inkább át lehet látni és meg tudják érteni, hogy mit is jelent az antiszemitizmus, rasszizmus, kirekesztettség, megtűrtség stb, mert az Oltári srácok mégiscsak a felnőttek világát mutatja be, amit a kisebbek korukból adódóan nem tudnak felfogni.

karalabe írta...

Ez így igaz, de lehet hogy nem is kell nekik megérteni. Elég ha csorgatják a nyálukat. És talán pont ettől jó a darab. Mindenkinek mást mond. Én a bemutató közelében láttam, 20 évesen, szóval "érett" fejjel, és éreztem is a mélységeket amikről szól (sztem egy átlag 15 éves is megérti), de sokkal fontosabbnak tartottam azt, hogy Dolhai attillának milyen jól állt a nadrág és Serbán Attila hogy lehet 31 éves sőt, MÁZS milyen jól énekel.
A többi a mögöttes. Aki akarja megérti, ki nem, az nem. Ettől jó a darab. Mindenki megtalálja benne a saját, úgymond értelmi szintjének megfelelő síkot.
És borzalmas lenne, ha sok meghatott a mélységektől átélt tekintetű ember ülne a nézőtéren... Átlag 30 év... Hol maradna az élvezet??? Mert hidd el nekem a fiúknak ez tömény élvezet volt.

Névtelen írta...

Jót derültem az átlag 30 évről tett megjegyzésen.:)) Gondoljátok, hogy kizárólag a 20 éves korosztály látványát élvezik a színészek? Arról nem beszélve, hogy ha túl juttok a 3. X-en rá fogtok jönni, hogy nem sokban más a "túl" és "innen".
(Mondom ezt több mint 50 Oltárival és 33 évvel a hátam mögött:)

Névtelen írta...

Nagyon szeretem és imádom!Nagyon jó a darab.

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates