Világ és egyéb katasztrófák

Homonnay Zsolt 1971. február 28-án született Kaposváron. Zalaegerszegen érettségizett. Az itteni Hevesi Sándor Színház stúdiósa volt, egészen addig, míg felvételt nem nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetem operett-musical szakára, ahol 1997-ben diplomázott.

A Csinibaba című filmben epizódszerepet vállalt, majd a színháznak élt. Szolnokon a West Side Storyban Tonyt játszotta, Pécsen a Jézus Krisztus Szupersztár címszerepét, Miskolcon a Csókos asszonyban, Győrön a Marica grófnőben is fontos karaktereket formált meg, Nyíregyházán és a fővárosi József Attila Színházban övé volt a galád Török János szerepe a Légy jó mindhalálig musical változatában. A Madách Színházban megkapta Dorian Gray címszerepét, de emellett a Nyomorultak, Anna Karenina és Beszterce ostroma című zenés darabokban is játszott kisebb-nagyobb szerepeket. A sok munka révén kettős sikereket könyvelhetett el: egyrészt 2000-ben a Budapesti Tavaszi Fesztiválon elnyerte az Év Bonvivánja címet, másrészt Berlinbe hívták vendégszereplésre a Notre Dame-i toronyőr két szerepére is.

2002-ben tért vissza Magyarországra, méghozzá Az operaház fantomja meghallgatására, ahol megkapta Raoul szerepét, amelyet a mai napig játszik. Emellett a Budapesti Operettszínház szerződtetett színésze, musicalekben és operettekben (Csókos asszony, Párizsi élet) egyaránt látható. A mai napig a bonviván szerepkör a specialitása: Rómeó és Júliában Páriszt, Szentivánéji álomban Oberont, Abigélben Kalmár tanár urat, Szépség és a Szörnyetegben Szörnyeteget alakít, de a negatívabb karakterek is megtalálják, mint a Rudolf Taffee grófja vagy a Halál az Elisabethben.

Mindemellett az Adagio együttes tagja, amely a magyar zenei paletta egyik különlegessége: zenéjükben ötvözik a klasszikus zenét a mai modern pop hangzással, a klasszikus belcanto- énekstílust a vokális pop könnyedségével, így jön létre az az elegáns és összetéveszthetetlen crossover stílus, amit képviselnek. Eddig három album és számtalan sikeres koncert van mögöttük.

A Csináljuk a fesztivált című műsorban is részt vett a harmadik szériától. Frank Sinatra My way-ével és Paul Anka You are my destiny-jével a nyolcvan induló között a legjobb ötben szerepelt, de olyan dalokat is hallhattunk tőle, mint Paul Anka Diana-ja, Unchained melody, Kétszer kettő néha öt, Gyémánt és arany, Tudom, hogy van neki, Odavagyok magáért.

És ezzel még nem ért véget munkássága ismertetése, mivel idén napvilágot látott egy Ketten című CD, amelyet feleségével (a szintén musical énekes) Polyák Lillával készítettek. Nem szokványos duett albumról van szó, mivel a szerelmes dalok felét (mint a Woman in love, Time to say goodbye, My way) egyedül éneklik, de olyan klasszikusokat is feldolgoztak közösen, mint a Dream a little dream of me, Féltelek és a Could I have this kiss forever. Ha már a családjánál tartunk fontos megemlíteni, hogy kilenc éve házasodtak, templomi esküvőjüket idén tartották és két gyermekük is van: Zsombor (2004) és Bulcsú (2008).

Szóval, a hosszú-hosszú bevezetés, bemutatás után jöjjön egy kis személyes beszámoló. Nos, színpadon először a Rómeó és Júliában láttam Páriszként, ahol egyből meg is jegyeztem a nevét és megkedveltem. Szerintem Homonnay Zsolt tipikusan az a színész, akit ha egyszer látunk/hallunk biztosan megjegyezzük, senki nem marad vélemény nélkül vele kapcsolatban. Azt már a Rómeó és Júliás irományomban is tudattam, hogy annyira tetszett Páriszként, hogy inkább őt választottam volna Júlia helyében. Aztán, következő találkozásunk Rudolfban volt, ahol a negatív szerepet játszott, de benne volt az a tipikus Homonnay Zsoltos délcegség, elegancia vagy nem is tudom, minek nevezzem, amitől egyszerűen nem tudtam nem szeretni. Ha megjelenik a színpadon, mindig az az érzésem, hogy itt egy igazi úriember. Amikor elkezd énekelni, nos az vagy bejön valakinek, vagy nem. Magas bariton vagy tenor hangja van, nem is tudom melyik és igen jellegzetes a hangszíne, amit ezer közül is fel lehetne ismerni. Klasszikus énekstílusban énekel, talán ez is ad egy kis patinát az általa megformált karaktereknek.

Aztán a Rudolf után bemutatkozott nekem Raoulként, ami az a tipikus Homonnay Zsolt karakter és annyira passzolt mindene Az operaház Fantomjába, hogy ilyen szinte csak álomban létezik ilyen, egy kis túlzással. :) Legutóbb pedig Abigélben Kalmár tanár úrként láttam, ami szintén az ő világa, csak lehetett volna egy kissé nagyobb szerepe is. De tényleg, ott az Operettben ki más játszhatna el egy olyan tanárt a 2. világháború idején, akibe minden gimnazista lány fülig szerelmes? :) Na ugye, mondtam én!

Aztán nagyon szerettem a Csináljuk a fesztiváltban is a munkásságát. A You are my destiny volt tőle a kedvencem, még komolyan meg is fordult a fejemben, hogy szavazzak rá, de a skót énem a gazdasági válság közepén legyőzte, bár nélkülem is szép helyezést ért el. Egy dolog van, amit annyira nem szeretek tőle és az nem más, mint az Adagio. Nem tudom, én csak akkor hallgatom a számaikat, amikor olyan rossz kedvem van, hogy már minden mindegy. Talán a Te vagy a végzetem meg a Delilah az, amit néha napján jó kedvemben is beteszek, de azt is csak inkább poénból. DVD-n láttam a Szépség és a Szörnyeteget vele a főszerepben. Az a véleményem, hogy átváltozott hercegnek csodálatos, de Szörnynek nem igazán való a hangja miatt. (Amikor Szilveszterrel láttam, akkor meg éppen fordítva volt, hogy Szörnyetegnek szebb volt, mint utána.)

Szóval, számomra ő sem mindenben tökéletes, de általában az. Egyik kedvenc felvételem tőle az Operettszínház Együtt a szoborért című gálájáról a Mesevilág, amit a tévé is közvetített. Ebben a pár percben szerintem minden benne van, amiért őt szeretni lehet és amit képvisel színészként/énekesként.