2010. augusztus 31., kedd
Címkék: film, James McAvoy, X-Men
1883. augusztus 26-án süllyedt el a tengerben a Krakatau vulkáni sziget. A katasztrófa a világ eddigi legpusztítóbb természeti csapása volt, amely éghajlatváltozást is előidézett.
A Dél-Kelet Ázsiai szigetvilágban, Szumátra és Jáva között található a Krakatau szigetcsoport. Földtanilag az eurázsiai lemez és az indoausztráliai lemez találkozásánál jött létre a Krakatau tűzhányó, ahol a lemezek élesen irányt változtatnak és itt különösen gyenge a földkéreg. 1883-ig a környékbeliek a Krakataut kialudt tűzhányónak tartották, bár három vulkáni kúppal is rendelkezett. Az említett év májusában földrengések, morajlások és gázszivárgások jelezték, hogy a hegy éledni kezd. Állítólag egyes földmozgásokat még a több ezer kilométerre lévő Ausztráliában is éreztek, a hegy által kilövellt hamu hat kilométeres magasságig eljutott, a robbanások hangerejét pedig százhatvan kilométer távolságból is hallani lehetett. Ám a hónap végére Krakatau elcsendesedett.
Július 20-a körül viszont még hevesebb vulkanikus folyamat kezdődött, a környéken horgonyzó hajókat láncokkal kellett biztosítani, nehogy elsodorja őket a hegy által előidézett hullámzás. Augusztus 11-én válságosra fordult a helyzet: a Krakatauból tizenegy helyről tört magasba a hamu és a füst, erősségük folyamatosan növekedett. Augusztus 26-án kezdődött a tényleges kitörés: a megfigyelők huszonhét méteres hamuoszlopot láttak, folyamatos láva özön és tízpercenkénti robbanások kíséretében. A környékbeli hajókra hamueső hullott, tíz centiméter átmérőjű vulkanikus kőzetekkel egyetemben. A földrengések okozta kisebb szökőár Jáva és Szumátra szigeteit sújtotta.
Ami másnap történt, az azóta sem ismétlődött meg a történelem során. Augusztus 27-én négy robbanás rázta meg Krakatau környékét. A vulkán kúpja a sziget egy részével együtt a levegőbe repült, akár negyven kilométerre is hullottak kődarabok. Krakatau szigete 250 méter mély víz alá került. A robbanást tengerrengés követte, harminc-negyven méteres szökőárt előidézve, amely nagyjából negyvenezer embert sodort a vízbe, több települést elmosott a föld színéről. Az árhullámok Dél-Afrika partjainál is megrengették a hajókat és kisebb hullámokat még a La Manche-nál is észleltek.
A hírhedt kitörés a hirosimai atombomba energiájának az ötezerszeresével robbantotta darabjaira a hegyet, huszonöt köbkilométernyi sziklát és hamut lökött ki a vulkánból, és a történelem során feljegyzett legnagyobb hangkitörést produkálta. A robbanás zajára a 3100 km távolságra elhelyezkedő ausztráliai Perthben az emberek felriadtak álmukból, a Rodriguez-szigeten (4800 km) Mauritius közelében a fültanúk azt hitték, puskalövést hallanak, de Bogorban (150 km) is károkat okozott a robbanás, sőt hallották Manílában (2900 km) és Madagaszkáron is (6000 km). A légköri lökéshullám hétszer kerülte meg a Földet, és öt nappal később is érezhető volt.
A Krakatau hamuja 50-80 km magasra röpült. A hamueső nyolcszázezer négyzetkilométert borított be és eloszlott az egész Földön, a légkörben elsötétedést, félhomályt váltva ki. A kitörés után évekig világszerte sötétebb volt az ég és több hónapig a korábbinál látványosabbak voltak a napnyugták. (Kutatók azt is feltételezik, hogy Edward Munch híres kompozíciója, a Sikoly hű képe a Norvégia felett a Krakatau kitörése után látott égnek.) A kitörést követő évben a globális átlaghőmérséklet másfél Celsius fokkal esett. Az időjárás évekig a megszokottól eltérő mintákat mutatott és a hőmérséklet csak 1888-ra tért vissza a korábbi szintekre.
A katasztrófa harminchatezer halálos áldozatot követelt, elpusztított 165 települést és súlyosan megrongált több százat. Sok ezren sérültek meg, főképp a pusztító kitörést követő szökőár következtében, amely végigsöpört az Indiai- és a Csendes-óceánon, hatalmas pusztítást végzett Nyugat-Afrikában, Mexikóban és Latin-Amerikában. A hatóságok 36 417 áldozatot regisztráltak, egyes források szerint azonban a valós szám meghaladhatta a százhúszezret.
Krakatau környékén a kisebb kitörések 1883. októberéig folytatódtak, majd a környék elcsendesült egy időre. Ám az 1927 óta történt kitörések egy új szigetet építettek, amelyet Anak Krakataunak, Krakatau gyermekének neveznek. Amikor 2007. október 30-án működésbe lépett Krakatau gyermeke (szinte egy időben három másik indonéz tűzhányóval) az emberek érthető módon pánikba estek. A tudósok aggódva figyelik a fiatal vulkánt, amely az elmúlt nyolcvan évben már háromszáz méter magasra nőtt az egykori Krakatau helyén.
Címkék: ismeretterjesztő, katasztrófa, Krakatau
A nyelvújító Kazinczy
„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted, szánts és vess; s hagyjad másnak az áldozatot”- írta Kazinczy Ferenc, aki egész életében igyekezett jobbá tenni a magyar nyelvet.
1759. október 27-én Érsemjénen született Kazinczy Ferenc. Régi nemesi családból származott, édesapja táblabíró volt. Szülei irodalomkedvelő hírében álltak, így nem volt kétséges, hogy iskolába járatják gyermeküket. Kazinczy már kisgyerekként fogékony volt a művészetek irányába és ötévesen írta első levelét. Pár hónapig a debreceni református kollégiumba járt, Késmárkon tanult latinul és németül, tíz évig pedig a sárospataki kollégium diákja volt, ahol autodidakta módon sajátította el az ógörög nyelvet. 1773-tól főiskolára járt retorika szakra, majd ehhez társult a jog, a teológia és a francia.
Az Eperjesen töltött jogi gyakorlatáról így emlékezett: „Szerelmesen s a legtündéribb tájon, melyet képzelhetni, s könyveim birtokában, Eperjesen éltem életem legtündéribb szakát.” Kazinczy a joggyakorlat mellett sokat foglalkozott művészetekkel: táncolni, fuvolázni, festeni tanult és sokat olvasott, különösen a német írókat kedvelte.
1787-ben részt vett a Magyar Museum című folyóirat megindításában, de Batsányi János átírta az előszavát, így szakított a lappal és Orpheus címen saját kiadványt alapított. Súlyosan megbetegedett, már a halálhírét is közölték, ám hirtelen jobban lett és meggyógyult. Ez az időszak további kellemetlenségeket is rejtegetett, ugyanis belekeveredett a Martinovics Ignác-féle összeesküvésbe és börtönbe zárták, majd fél évvel később halálra ítélték, amit végül várfogságra enyhítettek. Budáról Brünnbe, a spielbergi várbörtönbe szállították, onnan Kufsteinbe, majd Munkácsra. 2387 nap fogság után kegyelmet kapott. A Fogságom naplója című művében megörökítette a nedves, föld alatti várbörtönökben átélt élményeit.
Szabadulása után nem maradt más vagyona, mint a bányácskai domb, csekély szőlővel, melyet ő csak Széphalomnak hívott. Miután egy súlyos betegségből felépült, feleségül vette gróf Török Zsófiát, Sophie-t. Anyagi gondokkal küzdött és rákényszerült, hogy könyvtárát eladja a Sárospataki Református Kollégiumnak. Ezután Kazinczy legtöbb idejét a magyar nyelv megújítására és nemesítésére fordította. Leveleiben és dolgozataiban fellépett a népiesség és laposság ellen.
Hatására a nyelvújítás országos üggyé vált. „Újítani a nyelven csak annak szabad, a ki a maga nyelvét nem csak tudja, hanem tanulta is, a ki a régibb és újabb classikusok munkáival ismeretes…” –vallotta. Széphalom az irodalmi élet központjává vált és olyan irodalmi nagyságok, mint Kölcsey Ferenc, Szemere Pál, Berzsenyi Dániel is Kazinczynak mutatták meg először kézirataikat. „Levelek áradnak szét a kis házból az ország minden részébe - a postaköltségeknek jelentős része van a nyomasztó adósságban, amelyet később Kazinczy özvegyére és gyermekeire hagy -, a levelek többnyire nem csak a címzett olvasta, tovább keringenek írók és irodalombarátok között, folyóiratokat pótolnak, irodalmi köztudatot teremtenek, nyelvet újítanak...” (Benedek Marcell)
„Én képzelhetetlenül szegényen élek” – írta Kazinczy. Utolsó éveiben Sátoraljaújhelyen a levéltárban iratok rendezésével foglalkozott. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává vált. Egy évvel később Zemplén megyében kolerajárvány tört ki, melynek Kazinczy is áldozata lett 1831. augusztus 23-án.
Azonkívül, hogy Kazinczy Shakespeare-t és Goethe-t fordított, verseket írt, legnagyobb hagyatéka a levelezésben áll. Szerb Antal szerint Kazinczy „egyike volt a világirodalom legszorgalmasabb levelezőinek. Levelezésben állott mindenkivel, aki hosszú élete alatt valamelyest csak számba jött a szellemi Magyarországon, és levelezett mindenről, ami értelmes téma akkoriban felmerülhetett. A kor belső története szempontjából ezek a levelek megbecsülhetetlenek, és mint alkotások is Kazinczy legjobb művei.”
Radnóti Miklós 1942 májusában kelt levelében így írt: „A szobám falán három ’családi kép’ van, három fényképmásolat. Barabás egyik meglehetősen ismeretlen Arany-festményének másolata, ugyanerről a festményről külön a fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben felfedezett festményének egy másolata az öreg Kazinczyról. A Kazinczy-képről csaknem mindegyik ’nem bennfentes’ látogatóm, de Aranyról is sokan megkérdezik: a nagybátyád? vagy a rokonod? Igen, felelem ilyenkor, Arany és Kazinczy. S valóban nagy- vagy dédnagybátyáim ők...”
Címkék: író, irodalom, ismeretterjesztő, Kazinczy Ferenc, magyar, portré
2010. augusztus 30., hétfő
2010. augusztus 29., vasárnap
Címkék: Adrien Brody, film
has always been the most destructive kind.
I guess that's why now,
I feel so old before my time."
Yesterday, when I was young,
The taste of life was sweet, as rain upon my tongue,
I teased at life, as if it were a foolish game,
The way the evening breeze may tease a candle flame
The thousand dreams I dreamed, the splendid things I planned,
I always built, alas, on weak and shifting sand,
I lived by night, and shunned the naked light of day,
And only now, I see, how the years ran away
Yesterday, when I was young,
So many happy songs were waiting to be sung,
So many wild pleasures lay in store for me,
And so much pain, my dazzled eyes refused to see
I ran so fast that time, and youth at last ran out,
I never stopped to think, what life, was all about,
And every conversation, I can now recall,
Concerned itself with me, and nothing else at all
Yesterday, the moon was blue,
And every crazy day, brought something new to do,
I used my magic age, as if it were a wand,
And never saw the worst, and the emptiness beyond
The game of love I played, with arrogance and pride,
And every flame I lit, too quickly, quickly died,
The friends I made, all seemed somehow to drift away,
And only I am left, on stage to end the play
There are so many songs in me, that won't be sung,
I feel the bitter taste, of tears upon my tongue,
The time has come for me to pay,
For yesterday, when I was young
Címkék: zene
Címkék: X-Faktor
2010. augusztus 28., szombat
2010. augusztus 26., csütörtök
Címkék: Ewan McGregor, film
Címkék: Arthur Miller, könyv, Marilyn Monroe
Az Oscar-díjas Forest Whitaker kisujjából rázta ki ezt a szerepet: volt benne egy kis dráma és egy kis akció is - ő ezeket rutinosan hozza, nem is nagyon fényezném tovább, hiszen mindenki ismeri képességeit.
2010. augusztus 25., szerda
Címkék: irodalom, John Steinbeck, könyv
2010. augusztus 24., kedd
István, a király - 2010. augusztus 20., Szekszárd
9 megjegyzés Bepötyögte: Bernadette Ekkor: 22:41:00Címkék: Feke Pál, István a király, musical, Simon Boglárka, Vadkerti Imre, Varga Lajos