2010. április 24., szombat

Mentségemre legyen mondva, hogy holmi keveset tudtam e filmről, tájékozottságomat a Port.hu-ról szereztem, ahol is A Hírhedt című Truman Capote életrajzi film főszereplői között 3. helyre sorolták Gwyneth Paltrow-t - így tettem be a Gwyneth-sorozat második estélyén e darabot a lejátszómba. A film megnézése után rá kellett jönnöm, hogy a Port.hu két kardinális hibát is ejtett az amúgy zseniális, de igencsak mellőzött életrajzi drámával kapcsolatban.

Aki figyelemmel kíséri az Oscar-gálák eseményeit, netán kedveli a 20. századi irodalmat, nyilván hallott a 2005-ös Capote című filmről, melynek főszerepéért Philip Seymour Hoffman megkapta a Legjobb férfi színésznek járó díjat. Már csak ezért is meglepő, hogy a következő évben megjelent A Hírhedt, ami ugyanazt a témát dolgozza fel - állítólag jobban, mint előde. Nos, az 'állítólag' a 2005-ös filmre vonatkozik, mert ahhoz még nem volt szerencsém, de sürgősen pótolni fogom, mivel a téma nagyon felkeltette érdeklődésemet.

További érdekesség a színészi palettája a filmnek. A főszerepet az általam teljesen ismeretlen Toby Jones játssza, mellette Sandra Bullock, Jeff Daniels, Gwyneth Paltrow és Sigourney Weaver is megemlítődik a főszereplők között a Port.hu szerint. Még később erre visszatérek, mert egy fontos szereplő neve kimaradt - bár a plakátokra azért felkerült. Szóval ennek a sok-sok nagy névnek csak úgy csalogatnia kellene az embert, de szerintem ennek az ellenkezője történt: a marketing igencsak elszúródott, mivel abszolút nincs a köztudatban a film. Úgy gondolom, hogy a filmek terén, főleg az utóbbi 10 termése alapján, nem könnyen lehet megfogni a legújabb angol terméssel, hogy legalább pár szót mondjak róla - ám A Hírhedttel ez sikerülhetett volna. Nem is értem, egy ennyire jó filmet, amiben ilyen nagyszerű színészi alakításokat láthatunk, az abszolút valóságon nyugvó, ezáltal lebilincselő tartalomról nem is beszélve - hogy lehet, hogy elsikkadtam mindeddig mellette? De gondolom nemcsak én vagyok vele így... A rossz reklámon kívül még a másik ilyen témájú film okolható, hiszen időben azért nagyon közel volt a kettő egymáshoz.

Tehát, valahol ott tartottunk, hogy Truman Capote. Ez a mondhatni 'jelenség' számomra mindeddig homályba burkolózott - előttem van az arca, tudom legismertebb írásai címét, ámde azonkívül nem sokat. Így igen érdeklődve figyeltem ezt a Toby Jones által megformált figurát: annak ellenére, hogy mennyire bizarr a külseje és van benne valami taszító fennhéjázás, mégsem unszimpatikus - már a kezdetektől sem. Aztán, ahogy kapcsolatba kerül a gyilkosokkal, egyre inkább szánandóbbá válik, a film végére pedig egyszerűen nem lehet nem sajnálni. Ahogy elhangzik az egyik szereplő szájából: a halálbüntetés napján a gyilkoson kívül egy harmadik halott is van - így a néző is, hanem is a teljes lelkét, de egy apró darabkáját mindenképpen otthagyja. Már lassan három napja, hogy láttam a filmet, mégsem megy ki a fejemből az aranybányákról szóló dal és az a fájdalmas, szívszorító hangulat, ami övezte az egész filmet. Ja és utána első dolgom volt a Hidegvérrelt lekapni a polcról és belemélyedni...

Minél több filmben látom, annál inkább szívembe zárom Daniel Craiget. És talán még mindenféle elfogultság nélkül tudom mondani, hogy A Hírhedtben játszotta pályafutása eddigi legkomolyabb szerepét, amelyet bravúrosan megoldott. És igen, ő az, aki lemaradt a Port.hu stáblistájáról - pedig Capote mellett az ő karaktere a legfontosabb a filmben. Ő játssza az egyik gyilkost, akiről a Hidegvérrel szól. A film tanulsága szerint közte és az író között szépen lassan olyan kapcsolat fejlődött ki, ami túl mutat a barátságon - egy csók is elcsattan - ám mégsem nevezhető melegfilmnek, annál sokkalta komolyabb dolgokról szól. Két nehéz gyerekkorú, lelkileg sérült ember egymásra találását láthatjuk, a kezdeti bizalmatlanságtól a szívszorító elválásig. Craig-et teljesen átváltoztatták a szerep kedvéért: szőke hajából sötétbarna lett, világoskék szeméből fekete - de azért a lenti képet nézve talán felismerhető maradt. Egy olyan karaktert kellett megformálnia, aki a lelke mélyén egy igazi csiszolatlan gyémánt, egy művész, ám elkeseredettségében mégis képes volt brutálisan meggyilkolni egy családot. Ezt a kettősséget végig jól hozta: hitelesen volt agresszív és gyengéd is. A fentebb említett aranybányás dal, amit egy gitárral énekel pedig a legmeghatóbb része a filmnek - néha a legegyszerűbb dolgok tudnak a legmegrázóbbak lenni.

Szóval, az első bekezdésre visszatérve: egyik kardinális hiba Craig kihagyása volt a stáblistáról (hiszen egyrészt fontos szereplője a filmnek, másrészt a James Bonddal már a legnagyobb sztárok közé emelkedett), a másik vétség pedig Gwyneth Paltrow-t vagy Sigourney Weavert a főbb szereplők közé sorolni. Talán Sandra Bullock és Jeff Daniels még megérdemelten van ott, de a többiek pár percig játszottak. Sigourney jelentéktelen töltelék szereplő volt, Sandra Bullock Capote barátját játszotta, akivel az író megbeszélt 1-2 dolgot, Jeff Daniels pedig a nyomozó, aki a bűntény idején osztotta az észt. Gwyneth pedig - aki miatt ugye megnéztem elvileg a filmet - az első jelenetben szerepel négy percet, aztán adieu. De meg lehet nézni itten azt a 4 percet, szerintem e bekezdésben említett összes többi színészt lejátszotta e dallal (vagy az előzőleg említett Két szerető karakterénél is jobb volt e pár pillanatban, egy szóval - felejthetelen):

video

A Hírhedt több okból is emlékezetes marad. Jók a színészek, jól felépített történetről van szó, amely a valóságon alapul, mégha 100 százalékosan képtelenség is visszaadni azt. Kinek ajánlható? Aki szereti az életrajzi filmeket, szereti a modern irodalmat és Capote-t, szeret bravúros színészi alakításokat látni, netán valami szívbemarkoló élményre vágyik. Mert A Hírhedt mindenképpen az, egyből a kedvenc filmjeim közé emelkedett. Biztos vagyok benne, hogy fogom még látni.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates