2009. november 15., vasárnap

Szabó P. Szilveszter jégmosolya

"Hogy is kezdjem el? Ami elmondhatatlan, hogy is mondjam el..." Na jó, a Love story zenéjének magyar szövege nem éppen ide illik. Ugyanis mostantól elkezdünk készülni az Operettszínház márciusi musical premierjére, a Rebecca-ra. Eddig nem túl nagy érdeklődéssel fogadtam ezt a darabot, gondoltam itt egy újabb darab a sok közül. Aztán Youtube-on megnéztem, miről maradtam le, hogy kihagytam a Broadway Fesztivált és utolsó között futottam át a Rebecca-blokk videóit. És ennek a legvégére hagytam a következőt, (eredeti itt) kérlek, nézzétek meg továbbolvasás előtt :)

video

Szóval megnéztem ezt. Aztán még egyszer újranéztem. És azóta magam se tudom megmondani, hányszor láttam. Csak hogy egy ide illő idézetet alkalmazzak: "úgy hatott e jégmosoly, hogy felcsapott a tűz." Azt hiszem senkinek nem kell bemutatni vagy bizonygatni a Művész úr nagyságát, de most tudott valami újat is mutatni nekem. Ez a három perc kedvet csinált, sőt egyszerűen alig bírom kivárni a Rebecca premierjének napját (vagy legalábbis azt a napot, amíg eljutok az Operettbe). A Youtube-on a hozzászólásoknál is találkoztam az alábbi kifejezéssel, melyet én is nem régóta kezdtem el használni: szuggesztív. Egyszerűen elkezdem nézni és nem tudom levenni a tekintetem róla, annyira meggyőző, hiteles, hatásos, nagyszerű. Igen, ez tipikusan Szabó P. Szilveszter.

Megnéztem először, figyeltem a szöveget és Szilveszter arcát. Csak egy szál zongorás kíséret volt, de annyira hatásosnak bizonyult, hogy egyből fülembe mászott a dal. Ezután az következett, hogy meghallgattam a Rebecca angol, aztán német nyelvű változatát. Beszereztem a történet alapjául szolgáló Hitchcock filmet, a Manderley-ház asszonyát és elkezdtem olvasni az azonos című Daphne Du Maurier regényt, hogy megtudjak mindent erről a megátallkodott Rebeccáról és Manderley titkairól. Bár még nem értem a végére, de azt hiszem a zene meg minden külső hatás és elejtett infó alapján nagyjából tisztában vagyok a történettel. Ha nem láttam volna ezt a remek videót, akkor azt hiszem egy felejthetetlen élménnyel kevesebbel rendelkeznék. Imádom a szerelmes történeteket, főleg a kosztümösöket emellett mindig is rajongtam a krimikért, ahogy azok a bizonyos összekuszált szálak kezdenek kibogozódni. És a Jégmosoly az a momentum, ahol nagyrészt tisztává válnak a dolgok. Vagyis a tetőpont. Ami ezután jön, az már végkifejlet.

Amellett, hogy megdicsérném Szilveszter tökéletes kiejtését, hogy minden szavát értettem, kiemelném a dalszöveget is. Az angol verziójét értettem, a németet nem, de ez szerintem egy igen különleges folyamat, ahogy dalokat fordítanak egyik nyelvről a másikra. Hiszen ha szimpla popdal, akkor nem kell annyira ragaszkodni a szöveghűséghez, ám egy musical esetében más a helyzet. Angolul úgy szólt e dal refrénje, hogy "I'll never forget her smile" (Sosem felejtem mosolyát). Tehát csak a magyar nyelv sokrétűségét dicséri, hogy jégmosolyként lett fordítva a szöveg. Gondolkodtam, mit is jelent ez a kifejezés. Hogy kell elképzelni egy jégmosolyt, mely éget mint a tűz? Érdekes szóösszetétel, hiszen a jég egyrészt ridegséget, érzéstelenséget jelent, másrészt a mosoly pedig kedvességet, szeretet sugároz, (bár találkoztam már gonosz mosollyal is földi pályafutásom során). Mindenesetre "édes és álszerény" jelzővel illeti a dalban Max ezt a mosolyt, úgyhogy nem volt egyértelműen negatív, hanem talán olyan igéző, megbabonázó lehetett. Szó mi szó, én korábban nem találkoztam a még a "jégmosoly" kifejezéssel, vagy legalábbis erre Dél-Dunántúlon nem használatos. :)

A Jégmosoly szövege remekül megszerkesztett. Nem akarok irodalmi elemzésekbe bocsátkozni, de a fokozódó drámaiság gyönyörű példája: először csak hatott a jégmosoly és felcsapott a tűz, aztán már kísért és éget, utána sértett, végül győzött. Úgy éreztem, Szilveszter egy a szöveggel, teljes átéléssel visszaadott mindent, sőt még annál is többet. Azok az apró gesztusok az arcán és az a bizonyos mosoly, mikor a halott feleségről énekelt, egy szóval zseniális. Igen, ezt így kellene csinálnia minden színpadra készülő vagy azon álló előadónak. Szoktam nézni ezt a Csillag születik tehetségkutatót és már többször elhangzott, hogy a dalból hiányzik az énekes karaktere, többet kell mutatni a hangoknál. Azt hiszem, mostmár értem mire gondolhattak...

4 megjegyzés:

P. Kristóf írta...

Ugyan ezen a véleményen vagyok, de el nem tudom képzelni Bereczki Zoltánt ebben a szerepben. Fantasztikus színész, de nem tudom, milyen alapon kaphatta meg az első szereposztást. Aztán jött az örömhír, miszerint Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán végre alakíthat egy darabban szerelmes párt. Nem akarom előre lebecsmérelni az alakítását, de én Szilveszteren kívül mással nem is akarom látni ezt a darabot. És ha évek múlva lesz hivatalos DVD, akkor sem lesz rajta Szilveszter... szó mi szó ez így szar. De a dal falami fantasztikus!

Bernadette írta...

Szerintem is fantasztikus a dal. Amúgy engem inkább az lep meg, hogy Szinetár Dóra megkapta ezt a szerepet, mert végülis Bereczki Zoli mégha inkább a komikusabb, táncosabb figurákat játszik, azért ő egy állandó Ferenc József is az Elisabethben, amit szerintem nagyon jól csinál - és ebből kiindulva tudom Maxként elképzelni, de természtesen ez a szerep százszor inkább Szilveszternek való. Szinetár Dórára visszatérve meg szerintem sem korban, sem külsőleg, sem hangban nem illik hozzá ez az alig 20 éves ártatlan fruska, inkább el tudnám képzelni Vágó Bettit e szerepben, nem is értem ő hogy maradhatott ki a Rebeccából. De én megadom az esélyt mindkét szereposztásnak, megvan minkét premierre a jegyem, aztán majd jól összehasonlítom őket és megírom a véleményem:)

P. Kristóf írta...

Nagyon várom a bejegyzést, nekem egyikre sem jutott, nem voltam élelmes. Így hát nem vadászok a "kiforratlan előadásokra", ráér egy fél év múlva... a Rómeó és Júliával is félelmetes, egy év alatt mennyit fejlődtek (Lást: Premier VS Szeged.)

Bernadette írta...

Hát én még valamikor november elején foglaltam le a Musicalinfónál - sosem volt még meg ennyivel az előadás előtt a jegyem. Szerintem is jobb egy kiforrott előadás, de sosem voltam még premieren, úgyhogy éppen itt az ideje. Bár a felújított Elisabeth tavaly előtti első két előadásán ott voltam, de az azért nem olyan igazi premier, mint egy először bemutatott darab. :)

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates