Világ és egyéb katasztrófák

Nem titok, hogy a legütősebb filmeket mindig az év utolsó harmadában mutatják be (hiszen a következő év elején még mindenkire hatással vannak, amikor egy díjátadó jelöltjeit választják ki.) Még csak augusztus van, viszont összeszedtem néhány filmet, amiket mindenképpen megnézek majd!

A Hobbit: Az öt sereg csatája

Itt A hobbit trilógia befejező darabja. Ezt a filmet már azóta várom, hogy megnéztem a második részt. Vagy talán az elsőt is mondhatnám... :) (magyar bemutató: december 18.)

Az éhezők viadala: A kiválasztott - 1. rész

Úgy vagyok Az éhezők viadalával (legalább is a könyvekkel), hogy az első rész baromira tetszett, a két folytatás viszont már kevésbé. És nem értem, miért kell a harmadik könyvet két filmre bontani. De novemberben ez is kiderül - filmen a második rész is nagyon tetszett! Szerintem nagyon jó szereplőgárda tartozik a filmekhez, és talán ez is hozzájárul, hogy nem éreztem gyengébbnek a második részt. Kicsit más volt, mint az első, de egyértelműen jó. Remélem, a harmadik (és a negyedik is) hozza majd ezt a színvonalat. (magyar bemutató: november 20.)

Csillagok között

Amióta Matthew McConaughey-t olyan jelzőkkel illetik, mint "Hollywood királya" és az Oscar-díj átvétele óta szuperlatívuszokban beszélnek róla, akkor ő egy olyan filmmel jelentkezik, ami szó szerint még magasabbra teszi a mércét: egyenesen a csillagok közé emelkedik! Nemcsak képletesen, hanem szó szerint is. Ez a film akkor is érdekes lenne, ha nem lenne ilyen érdekes a trailer-e. :) Pedig nagyon is az! (magyar bemutató: november 6.)

Nightcrawler

Ennek a filmnek még nincs magyar címe és bemutatójának sincs meg a dátuma (USA-ban október 31-től látható), viszont a trailer alapján kétség nem fér hozzá, hogy Jake Gyllenhaal óriásit fog alakítani. Tavaly méltatlanul mellőzték a Fogságban-ban látható bravúros játékát, pedig még mindig tartom a véleményemet, hogy sosem játszott annyira jól, mint abban a filmben (pedig őt már jelölték Oscarra korábban...). Na de talán most bejönnek a számításai. :)

Nos, 2 nap késéssel, de ugyanolyan lelkesedéssel közölném írásomat az egyik kedvenc színészemről, akiről már sokszor esett szó a blogban. A munkásságával érintőlegesen foglalkozom, leginkább egy nagyszerű ember karakterét szeretném bemutatni. A válogatott képek pedig nem illeszkednek feltétlenül a szöveghez, viszont nekem nagyon tetszenek és természetesen illenek a fő témához, azaz Robert Redfordhoz!

Ma ünnepli 78. születésnapját az élő legenda, aki valójában gyűlöli, ha így emlegetik. A világ egyik legismertebb színésze (aki egyben rendező, producer és még sok egyéb más) köztudottan félénk és visszahúzódó, ha érdemeiről és magánéletéről faggatják. Viszont még így is van mit mesélni róla, hiszen ki gondolná az amerikai álom megtestesítőjéről, hogy az életében semmi sem jött könnyen neki.

Az angol, ír és skót gyökerekkel rendelkező Charles Robert Redford Jr. 1936. augusztus 18-án látta meg a napvilágot a kaliforniai Santa Barbarában. Fiatalkorát Santa Monicában töltötte az óceán partján, Hollywoodtól egy köpésre. Azonban mégsem volt ennyire egyszerű az élete: szegény családból származott és a város latin negyedében nevelkedett. Édesapja, idősebb Charles Robert Redford tejesemberként és könyvelőként dolgozott. Édesanyja, Martha Hart háztartásbeli volt, akinek előző házasságából született már egy fia. A kis Robert sok fejtörést okozott a szüleinek, mert az iskolából állandóan panaszkodtak a magatartására, mivel nem tudott sokáig egy helyben ülni és a tanulásban sem jeleskedett különösképpen. Azonban kiváló sportoló volt, állandó tagja a foci és baseball csapatnak. Fogékonysága a művészetekre a rajztehetségében mutatkozott meg: a külvilág számára csak egy csendes gyereknek tűnt, viszont ő alaposan megfigyelt mindenkit és szívesen megfestette a látottakat.

A második világháború borzalmai sem kerülték a kisfiút, ahogy később elmesélte, akkoriban a félelem légköre járta át az általános iskolát is. Élete első komolyabb traumája tízévesen érte: ikertestvérei szülés közben meghaltak. Édesanyja mindig is nagycsaládra vágyott, azonban már Robert születése is majdnem az életébe került és azt tanácsolták az orvosok, hogy ne tervezzen több gyermeket. Robert kamaszként rendkívüli haragban állt a világgal és érettségi után a helyzet csak fokozódott: a Colorado Egyetem baseball ösztöndíját elnyerte, azonban egy év sem telt el és kirúgták az iskolából, mert állandóan megszegte a szabályokat. Jóformán végig részegeskedte a szemesztert, bolti lopáson érték, autót tört fel. Ugyanebben az évben édesanyja is meghalt egy nagyon ritka vérbetegségben, amit az ikerszülés okozott. A halála sokként érte a családot. A 19 éves Robert életének ezen a pontján úgy érezte, sem Kaliforniában, sem Amerikában nincsen keresnivalója, Európába szeretne menni. Ehhez némi tőkére szüksége volt, semmilyen munkát nem vetett meg: édesapja beajánlotta egy olajfinomító céghez, ahol az olajos tartályokat kellett tisztítania. Mint sok évvel ezután elmesélte, ez az élmény indított el benne valamit, hogy a környezetvédelem és a környezettudatos életmód aktív szószólója legyen.

Amint összeszedte az útiköltségre elegendő pénzt, stoppolt New Yorkig, ahol hajóra szállt és meg sem állt Franciaországig. Pár hónapig Párizsban utcai portrérajzolóként tevékenykedett, majd bejárta egész Európát. Firenzében egy festőtanfolyamra is beiratkozott, azonban tanárai szerint csak középszerű tehetsége volt a rajzoláshoz. Így Robert egy újabb csalódással a háta mögött, 18 hónapos vándorútja után visszatért Los Angelesbe. Ismét mélyponton volt, nem tudta, mitévő legyen és rengeteget ivott. Ekkor megismerkedett Lola Van Wagenennel, egy 17 éves mormon diáklánnyal, aki ugyanabban a házban élt, mint ő. Lola a legjobbkor toppant be az életébe, vele együtt új célokat fedezett fel az életében. Amint Robert betöltötte a 21. életévét, feleségül vette Lolát, aki miatta otthagyta a középiskolát és New Yorkba költöztek. Robert ekkor nyert felvételt egy művészeti akadémiára. Egészen addig nem is gondolt rá, hogy színész lesz, azonban egyik tanára meglátott benne valamit és egy teljesen új irányba kezdte terelgetni.

Először színházban játszott, majd tévésorozatokban kapott kisebb szerepeket, de a siker nem jött könnyen. Ráadásul egy újabb magánéleti tragédia is beárnyékolta életét: 1959-ben öthónaposan bölcsőhalálban meghalt a kisfia. Később erről így beszélt: „Nagyon fiatalok voltunk. Az első színházi munkámon dolgoztam, nem fizetett sokat. Semmit sem tudtunk a bölcsőhalálról, így az egyetlen dolog, amire gondolhattunk, hogy valamit rosszul csináltunk, csak magunkat hibáztattuk. Ez egy olyan seb, ami sosem gyógyul be teljesen.”

Robert 1962-ben kapta meg élete első filmszerepét a War Hunt című filmben, ahol megismerkedett Sydney Pollack-kal, aki később hét filmben is a rendezője volt. Azonban még ebben az időszakban is megélhetési problémákkal küzdött egészen 1969-ig, amikor bemutatták a Butch Cassidy és a Sundance kölyköt. Ekkor emelkedett a legnagyobb sztárok közé, majd az 1973-as Ilyenek voltunkkal vált a világ legszebb férfijává – amely titulust sosem kedvelt, akárcsak Hubble szerepét. 1981-ben az Átlagemberek című film rendezésért kapta meg élete első Oscar-díját. A másodikat 2002-ben, amely egy életműdíj. Robert Redford olyan felejthetetlen alkotásokkal vonult be a filmtörténelembe (a korábban említetteken kívül), mint A suttogó, Távol Afrikától, Az elnök emberei, A keselyű három napja, A nagy Gatsby, A nagy balhé vagy A jelölt. Az otthonában, Utah államban ő hozta létre és a mai napig igazgatja a Sundance Fesztivált, amely az ifjú tehetségek fellegvárává nőtte ki magát napjainkra.

Visszakanyarodva családjához, egy évvel az első fiú halála után született meg Shauna (akinek férje a Megetetett társadalom írója, Eric Schlosser), két évvel ezután James, majd 1970-ben Amy. A Redford család azonban még ezután sem lehetett felhőtlenül boldog. James-ről kiderült, hogy súlyos betegségben szenved, amely miatt kiskorától gyógyszereken kellett élnie, majd úgy megromlott egészsége, hogy 23 évesen máj-transzplantáción esett át. Shauna első vőlegényét meggyilkolták, a fiatal, zaklatott lány ezután nem sokkal autóbalesetet szenvedett, és az orvosok nem bíztatták kétségbeesett szüleit, hogy valaha talpra áll majd. 1985-ben Robert elvált feleségétől, sosem árulta el, hogy mi történt.

Egészen 2009-ig nem nősült újra, akkor egy német festőnőt, Sibylle Szaggarst vezetett oltár elé, aki 21 évvel fiatalabb nála. Még 1995-ben ismerkedtek meg, történetesen a Redford által alapított Sundance Fesztiválon. Redford nemrég azt nyilatkozta, hogy az egész életében elért eredményei közül egyértelműen a családjára a legbüszkébb. A 78 éves szupersztárnak 7 kisunokája van, a legfiatalabbak ikrek.

Tavaly mutatták be a Minden odavan című filmet, amelyben az egyetlen szereplő Robert Redford, aki jóformán két mondatot mond a filmben, azonkívül csak látjuk, mi történik. A kritikusok szerint élete legjobb alakítását nyújtotta, habár díjakkal nem halmozták el érte. Redford elmondta, hogy sosem megy nyugdíjba, amíg erőt és elkötelezettséget érez magában, addig folytatja. Sok boldog születésnapot kívánunk neki!

Forrás

A leggyönyörűbb betétdal és a legszebb jelenetek A Filmből. Ilyenek voltunk...