2010. június 1., kedd
"Mi dolgunk a világon? Küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért." Csaknem 200 éve született e sorok szerzője, Vörösmarty Mihály. A magyar irodalom egyik klasszikus alakjának olyan műveket köszönhetünk, mint a Szózat, a Csongor és Tünde vagy A vén cigány.
1826-ig foglalkozott a Perczel gyerekek nevelésével, utána már csak az irodalomnak élt. A kor legjelentősebb tudományos folyóiratainak, mint a Tudományos Gyűjtemény, melléklapja, a Koszorú és az Athenaeum szerkesztője volt. A Magyar Tudományos Akadémia alakuló ülésén, 1830. november 17-én tagjává választotta. 1843-ban nősült meg, a nála huszonhat évvel fiatalabb Csajághy Laurát vette feleségül, négy gyermekük született. 1855. november 18-án több évnyi betegeskedés után Pesten halt meg.
Vörösmarty már egész fiatalkora óta írt verseket. Első költeményei fő témáját a család, diákélet és barátság alkotta, későbbiekben pedig a szerelem és a hazafias érzés. 1823-25-ig dolgozott honfoglalási eposzán, a Zalán futásán, amivel első irodalmi sikerét érte el. Ennek hatására döntötte el, hogy életét az írásnak szenteli.
A Tünde keresztnév megalkotása is Vörösmarty érdeme.1830-ban jelent meg Csongor és Tünde című legjelentősebb drámai költeménye. A tündéries mesejáték a kor népszerű műfaja volt. Vörösmarty igyekezett ezt a keretet filozofikus tartalmakkal megtölteni: a boldogságkeresés a mű elsődleges témája. Kortársai tetszését nem nyerte el a Csongor és Tünde. Kölcsey Ferenc úgy nyilatkozott, hogy harmadik olvasás után értette meg. Mindenestre az utókor Vörösmartyt igazolta, a Csongor és Tünde a mai napig kötelező olvasmány a középiskolákban.
Az 1830-as években a költő irodalmi tevékenységét politikai színezet is gazdagítani kezdte. A reformmozgalmak mélypontja, az 1832-36-os országgyűlés feloszlatása ihlette második nemzeti énekünket, a Szózatot. Nemcsak esztétikai megformáltsága, hanem erkölcsi tartalma, a hazaszeretet, hűség, összetartozás gondolata, a múlt vállalása, a jelen és jövő alakítására való buzdítás tette örökérvényűvé a Szózatot.
Lírai alkata lévén Vörösmarty életművéből a szerelmes versek sem maradhattak ki. A Késő vágy című elégiáját Etelka ihlette 1839-ben. A vers keletkezése egy halványulni látszó szerelem újraizzását mutatja be. Az 1843-as Ábránd című költemény feleségéhez íródott. Egy irodalomkritikus azt mondta róla hogy „az Ábránd a világirodalom alighanem egyik legszebb romantikus szerelmi költeménye.” A Laura-szerelem másik ismert verse A merengőhöz. Ebben a költeményben hangzik a szállóigévé vált mondat: „ábrándozás az élet megrontója”.
Vörösmarty mindemellett bordalokat is írt. Az egyik legismertebb a Keserű pohár. Az operarajongóknak biztos ismerősen cseng, „ha férfi lelkedet egy hölgyre feltevéd”. Kevesen tudják, hogy Erkel Ferenc Bánk bán című operájának Keserű bordala Vörösmarty verse..
A költő utolsó befejezett költeménye A vén cigány. A „Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal” refrén bordal-keretet ad a költeménynek, de tulajdonképpen rapszódia a műfaja. A vén cigány talán a költő legtöbbféleképpen értelmezett műve. Kortársa, Gyulai Pál szerint a „megrendült agyú költő” nem egészen világos alkotása. Vörösmarty ezzel a versével meghaladta korát, csak a 20. században vált értelmezhetővé.
Életműve alapján Vörösmarty Mihály méltán tartozik a legnagyobb magyar irodalmárok közé. Költészetének sokszínűsége vitathatatlan. Drámák, eposzok, epigrammák, elégiák, elbeszélő költemények, ódák, bordalok, rapszódiák egyaránt szerepelnek művei között. Méltatását talán a Gondolatok egy könyvtárból utolsó sorával lehetne lezárni: „ez jó mulatság, férfi munka volt”.
Június 1-jén ünneplik névnapjukat a Tündék (ezenkívül még április 2. és november 10. is fel lehet köszönteni őket, de a hivatalos dátum az először említett időpont). A Tünde név Vörösmarty Mihály alkotása a tündér szóból: Csongor és Tünde című drámai költeményében halhattuk elsőként e nevet – amely 1990 és 2000 között a legnépszerűbb száz női név között szerepelt. Azóta kicsit csökkent népszerűsége. Becézése a következőképp történhet: Tündécske, Tündi, Tündike, Tüncsi, Tüncsike, Tündér, Tündérke, Tücsök.
Tehát a Tünde név jelentése a tündér szóéval megegyező. Elemzők szerint a Tünde név olyan személyiség kialakítását segíti, aki szinte megállíthatatlanul halad a céljai felé. Jó üzleti érzéke van, és élvezi is az üzlet világát. Kezdeményező, és sok újító, gyakorlati ötlete, találmánya van, de szinte soha nem térül meg a munkába fektetett energiája. Nem vár mások tanácsára, rendkívül független. Hisz abban, hogy legjobb az egyenes beszéd. Életfeladatának az emberekről való gondoskodást kapta. Ez mindig kettősséget mutat. Mert egyrészt erős és határozott lesz, amiért vonzza azokat az élethelyzeteket, ahol segíthet másoknak. Mindig rászorulók veszik körül. Gyakran emlegeti, hogy kihasználják, de valójában ezt ő szeretné. Szeretettel és odafigyeléssel fordul az emberek felé. A másik oldalról viszont hárítja és tolja el magától az ilyen helyzeteket. Ebben az esetben gondot okoz az anyaság és a befogadás. Könnyebben választja a karriert és az üzletasszonyi szerepeket. Érzelmileg nehezen nyílik meg, emiatt fontos a biztos és hűséges párkapcsolat. Veszélyeket a makacssága és merevsége okozhat.
További érdekességek a névvel kapcsolatban: a „tünde” szót néha a 'tündér' jelentésében is használják. A tünde szó (akárcsak a tündér) jelzőként is állhat, főként a költői nyelvben, 'gyorsan elmúló, semmibe vesző, röpke, tünékeny' értelemben (ÉrtSz.). Például Madáchnál: „Oly szép az ilyen tünde mámor…” Néha 'tündöklő' értelemben is találkozhatunk vele: „csattan a menny és megvillan / kék, tünde fénnyel fönn a tél.” (József Attila: Nyár). A „tünde” (elf, quend) kitalált nép J.R.R. Tolkien könyveiben, melyet kezdeti elképzeléseiben szintén a kelta-germán-óangol mitológia „tündéreiről” mintázott, később azonban a költői elképzelés átlényegült. A Tolkien műveiből merítő egyéb fantasy-művekben (például M.A.G.U.S., Dungeons & Dragons, Warcraft) is szerepelnek tündék, bár ezeket inkább az angol „elf” kifejezéssel illetik.
Végezetül jöjjön pár közismert Tünde: Kiszel Tünde - ex-modell, mûsorvezető, Majsai-Nyilas Tünde – színésznő, Nagy Tünde – mûsorvezető, Nyilas Tünde – kézilabdázó, Semmi-Kis Tünde – szépségkirálynő, Szabó Tünde – színésznő, Szabó Tünde – úszó, Frankó Tünde operaénekesnő, Murányi Tünde színésznő, Novák Tünde rabló, a „magyar Bonnie és Clyde” páros női tagja.
