2010. március 9., kedd
Meglepő módon az idei Oscar-jelöltek listáján a Legjobb film kategóriában animációs alkotások is esélyt kaptak: ebben az évben a Fel! című Pixar produkció szerepelt egyedüli rajzolt műként. Gyakorta nézek rajzfilmeket, a legnagyobb dobásokat sosem hagyom ki, bár az utóbbi évek animációs dömpingjéből jó pár alkotást kihagytam, hiszen a mennyiség a minőség kárára mehet. Az alaptörténetet, vagyis a lufis repülő házat ismerve, a Fel!-t is a kihagyandók közé soroltam, ám ez a Legjobb film kategóriás Oscar-jelölés felkeltette az érdeklődésemet.
Mindig is furcsának találtam az animációs filmekben az emberek ábrázolását: a régi típusú rajzfilmekben éppen azon volt a hangsúly, hogy a karakterek bizonyos külső jegyeit torzítsák, ezáltal utalva a személyiségük pozitív vagy negatív mivoltára. Viszont az animációs rajzfilmek emberei a valóságosakra próbálnak hasonlítani – pontosan ebben áll a probléma. A Fel!-ben is ugyanezt a hibát találtam: a főszereplő idős bácsi és a cserkész fiú a korszerű technikának köszönhetően éppen azt a mesés báját vesztette el, amit a hajdani Disney-filmekben szívünkbe tudtunk zárni. Tehát a figurákat nem szerettem.
A történet viszont más tészta. Kicsit ambivalens érzéseket kelt bennem, ugyanis egészen addig tátottam a számat és élveztem mindent, amíg le nem szálltak a bácsi álmainak színhelyén – az első fél óra elteltével. Ami az ezutáni egy órában történt, az nem volt több a Madagaszkár vagy a Jégkorszak bolondozásainál – kiszámítható, elcsépelt, sőt az a sok visongatás, röhögcsélés szabályosan idegesítő. Ám visszatérve az első félórára: szerintem emiatt került a legjobbak közé. Ugyanis ismereteim szerint nem foglalkozott még rajzfilm az idősek szocializációjának problematikájával.
„Mindenkinek van egy álma” – ismerjük e közhelyet. A Fel! főszereplőjének az a szíve vágya, hogy lufikat köt a házra és elrepül vele a világ legszebb helyére. Egész életében ezt tervezgeti, ám felesége halála mindent megváltoztat – a magára maradt idős bácsit nyugdíjas otthonba akarják zárni, ám a betegszállítókat kicselezve megvalósítja a nagy álmot és elszáll. Igen-igen, de valami bonyodalomnak is kell lennie: a magának való, kissé goromba bácsi házában maradt egy cserkész fiú, akinek utolsó érme begyűjtéséhez önkéntes munkát kell végeznie egy idősembernél. Így ők ketten utaznak, egy kicsit arrébb sikerül landolni, aztán a ház megfelelő helyre vitelekor mindenféle gonosz erők próbálják gátolni őket. Természetesen a végkifejletet nem árulom el, nézze meg mindenki, aki akarja - de túl sok meglepő fordulatra ne számítson senki sem.
Nem is tudom, hogy tetszett-e a Fel! vagy sem. Az biztos, hogy az elejét nagyon élveztem, aztán kifejezetten untam. Viszont a rajzfilm üzenete rendkívül újszerű és jól sikerült: tisztelni kell az időseket, akik egy egész élet tapasztalatával rendelkeznek – ám nekik is van mit tanulniuk a fiatalságtól, ezt véletlenül sem szabad elfelejteniük. Továbbá az álmainkat sem szabad sosem feladni – lehet, hogy közel egy emberöltőt várhatunk beteljesedésükre, de a boldogság annál nagyobb, mikor végre átélhetjük a csodát.
Napjainkban Alice Csodaországban-lázban ég a világ (meg a blog is több bejegyzésében:)). Nem csoda, hiszen Tim Burton legújabb filmje e témát dolgozza fel és látványvilágával az Avatar által elkezdett útra lépett: mitöbb, nekem jobban tetszett mint elődje, méghozzá azért, mert a lenyűgöző tájak mellett a történet sem sikkadt el, mentes volt mindenféle hollywoodi sablontól. Viszont e bejegyzést nem is ennek elemzésére készül, hanem egy 1951-es Walt Disney produkciónak, amely az Alice Csodaországban címet viseli.
Már a filmkritikás bejegyzésben is gondolkodtam, hogy belemennék a cím elemzésébe, de azt hiszem, ennek inkább itt van helye. Szóval, a mese megálmodója egy angol matematikus, Lewis Carroll, akibe némi írói véna is szorult és e két szenvedélyét összegyúrva született meg az életműve bástyáját adó Alice Csodaországban 1865-ben, majd hat évvel később a folytatás, amely az Alice Tükörországban címet viseli. E művekről bővebben is lesz szó a szomszédos bejegyzésben, viszont annyit elárulnék: a Walt Disney a két mesét összegyúrta, belőle egy történetet hozott létre. Így nem a könyv adaptálásáról van szó, hanem inkább összemosásról és ezért érzem az Alice Csodaországban címet olcsó reklámfogásnak - inkább Alice kalandjai vagy simán Csodaország névvel láttam volna el a rajzfilmet, mivel Lewis Carroll művét nem adja vissza, hanem összezagyválja.
Annyira sanyarú gyermekkorom volt, hogy ez a mese minden formájában kimaradt belőle. De a címét ismertem, sőt az órás nyúl motívummal is tisztában volt, meg a hirtelen megnövő és összetöpörödő Alice-ről tudtam, illetve vmi káryta figurák is rémlettek. Így Tim Burton mozija előtt elolvastam Lewis Carroll műveit, aztán megnéztem a Walt Disney rajzfilmet is. A mesét olvasva volt egy-két eseménysor, amit nem egy könnyen értettem meg és reménykedtem, hogy a rajzfilmben minden tiszta lesz: nos ebben nem csalódtam, hiszen elsősorban kisgyerekeknek szánta Walt Disney a művét.
Vagyis inkább úgy lehetne mondani, hogy a kicsit bonyolultabb részek kimaradtak és a csodaországi kalandba átemelték Tükörország érdekesebb momentumait - így a beszélő virágokat vagy a vitatkozó ikreket. Viszont van egy olyan érzésem, hogy ez Lewis Carrollnak nem tetszene: ő matematikai pontossággal szerkesztette meg Csoda- és Tükörországot, valószínűleg minden jelenetnek külön jelentősége van így az sem mindegy, hogy melyik országban történik az adott esemény. Szerintem Lewis Carroll annyiban rokonlélek Tim Burton-nel, hogy kifejezetten tehetsége van olyan történetek létrehozására, amelyben gyermekek és felnőttek egyaránt megtalálják számukra a tanulságot - viszont Walt Disney-nek ez csak hellyel-közzel sikerül.
Szóval, megnéztem ezt az 1951-es rajzfilmet és nem hagyott bennem különösebb nyomot. Alice figuráját nem találtam annyira cserfesnek, mint ahogy a mesében olvastam - bár a körömrágós, riadt gesztusai nagyon tetszettek. Alice itt egy butácska, elkényeztetett kislánynak tűnt, akiből éppen a könyvekben a báját adó pontos érvelés, kedves kötözködés hiányzott. A rajzfilm többi figurája pedig túlzottan ijesztőre sikeredett és Csodaország színei sem harmonizáltak. A kedves szereplők sem tűntek kedvesnek, a gonoszak pedig inkább viccesre és szánandóra hasonlítanak leginkább. Csodaország meg annyira színes lett, hogy ez a kavalkád erőltetettnek és inkább riasztóbbnak hat, mintsem egy olyan helynek, ahová a gyermekek álmaikban vágynak.
Sőt, még az is furcsa volt, hogy néhol minden magyarázat nélkül került Alice egyik helyszínről a másikba. Bizonyos jeleneteket pedig lerövidítettek és ezáltal teljesen más jelentést nyertek, mint ahogy az írott verzióban szerepelt - hiányzott belőle az az összetettség, amitől minden korosztály számára szerethetővé válik. Összességében azt tudom mondani, hogy Walt Disney gyengébb rajzfilmjei közé tartozik az Alice Csodaországban és kifejezetten gyerekeknek ajánlható - akiket szeretnénk ijesztegetni...
2010. február 10., szerda
Március 7-én 82. alkalommal adja át az Amerikai Filmakadémia az Oscar-díjakat. A gála házigazdái Steve Martin és Alec Baldwin. James Cameron Avatarja és volt feleségének, Kathryn Bigelow-nak A bombák földjén című filmje vezeti a jelöltek listáját kilenc-kilenc nominációval. Azonban a versenybe beleszólhatnak még Tarantino nácivadászai és egy százötven kilós fekete tinilány is. A színészek közt Jeff Bridges, a színésznők közt Sandra Bullock a fő esélyes, de utóbbinak meg kell küzdenie a tizenhatodszorra jelölt Meryl Streeppel is. Idén hosszú ideje először újra 10 film verseng a fődíjért és ezzel kitárult a mezőny a sci-fik és az animációs filmek előtt is.
Legjobb film:
Avatar
The Blind Side
District 9
An Education
A bombák földjén
Egek ura
Becstelen brigantyk
Precious: Based on the Novel Push by Sapphire
A Serious Man
Fel!
Szerintem esélyes az Avatar, sőt meglepetést okozna, ha nem vinné el a díjat – bár szívem szerint a brigantykat jutalmaznám. Ha már az új rendszerben rajzfilmek is kerülhetnek ide, evégett kifejezném hiányérzetem A hercegnő és a béka iránt...
Legjobb film:
Avatar
The Blind Side
District 9
An Education
A bombák földjén
Egek ura
Becstelen brigantyk
Precious: Based on the Novel Push by Sapphire
A Serious Man
Fel!
Szerintem esélyes az Avatar, sőt meglepetést okozna, ha nem vinné el a díjat – bár szívem szerint a brigantykat jutalmaznám. Ha már az új rendszerben rajzfilmek is kerülhetnek ide, evégett kifejezném hiányérzetem A hercegnő és a béka iránt...
A bombák földjén, Kathryn Bigelow
Avatar, James Cameron
Becstelen brigantyk, Quentin Tarantino
Egek ura, Jason Reitman
Precious, Lee Daniels
Ide is érvényes előbbi kommentárom, bár ahogy hallani, Cameron ex-nejének nagyobb esélye van legyőzni egykori urát, mint Tarantino bácsinak.
Legjobb férfi főszereplő:
Crazy Heart, Jeff Bridges
A Single Man, Colin Firth
Up in the Air, George Clooney
Invictus, Morgan Freeman
The Hurt Locker, Jeremy Renner
Nem nagy változás történt a Golden Globe-hoz képest a jelölteket tekintve, így a papírforma Bridges-nek kedvez – bár egy Clooney vagy Firth győzelemnek jobban örülnék.
Legjobb női főszereplő:
Julie & Julia, Meryl Streep
The Blind Side, Sandra Bullock
An Education, Carey Mulligan
Precious, Gabourey Sidibe
The Last Station, Helen Mirren
Meryl Streep itt van 16-odszorra is, a nagyszerű Helen Mirrennel és az első Oscar-jelölt Sandra Bullock-kal. Szerintem a Golden Globehoz képest ez a kategória még okozhat meglepetéseket, bár az ilyen ismert - és Oscartalan - színésznők (mint Bullock), gyakran megkapják az első adandó alkalommal az aranyszobrocskát.
Invictus, Matt Damon
The Messenger, Woody Harrelson
The Last Station, Christopher Plummer
Komfortos menyország, Stanley Tucci
Becstelen brigantyk, Christoph Waltz
Nem kérdés kit várok én, kire voksolnak a hivatásos kritikusok és ki érdemelné meg. Semmi kétség: Christoph Waltz. Ha más kategóriában nem is, itt tutinak bizonyul a Becstelen brigantyk győzelme.
Legjobb női mellékszereplő:
Nine, Penelope Cruz
Up in the Air, Vera Farmiga
Crazy Heart, Maggie Gyllenhaal
Up in the Air, Anna Kendrick
Precious, Mo'Nique
Penélope Cruz frissen díjazott színésznő, szerintem az idei év nem az övé lesz: a Golden Globe alapján a molett fekete ciklon a befutó, de Maggie Gyllenhaalnak is kijárna már egy ideje a szobrocska.
Legjobb eredeti forgatókönyv:
A bombák földjén, Mark Boal
Becstelen brigantyk, Quentin Tarantino
The Messenger, Alessandro Camon & Oren Moverman
A Serious Man, Joel Coen & Ethan Coen
Fel, Bob Peterson, Pete Docter
Mindenképpen az első kettő között fog eldőlni a verseny: szerintem csak szerencse kérdése kié lesz a díj. Mivel A bombák földjént nem láttam – csak olvastam róla – érzésem szerint inkább ez lesz a befutó, bár a Becstelen brigantyk szerintem Tarantino legjobb forgatókönyve, amit valaha írt.
District 9, Neill Blomkamp and Terri Tatchell
Egy lányról, Nick Hornby
Egy kis gubanc, Jesse Armstrong, Simon Blackwell, Armando Iannucci, Tony Roche
Precious: Based on the Novel 'Push' by Sapphire, Geoffrey Fletcher
Egek ura, Jason Reitman és Sheldon Turner
E kategóriánál nem akarok tippelésbe bocsátkozni: győzzön a jobbik :)
Legjobb látványterv:
Avatar
Doktor Parnassus és a képzelet birodalma
Kilenc
Sherlock Holmes
Az ifjú Viktória királynő
Hm. Sanda gyanúm szerint minden látvánnyal kapcsolatos kategóriában az Avatar nyer – nem is érdemtelenül. Szerencsétlenül jött akár a 19. századi Londont idéző Sherlockról és Parnassusról (amiben a brit fővároson kívül egy új teljesen új világ is elénk tárul) beszélünk, vagy a musical díszletekről.
Legjobb operatőr:
Avatar, Mauro Fiore
Harry Potter és a Félvér Herceg, Bruno Delbonnel
A bombák földjén, Barry Ackroyd
Becstelen brigantyk, Robert Richardson
A fehér szalag, Christian Berger
Még ha Cameron tökéletességéről nem is vagyok meggyőződve, de abban biztos vagyok, hogy nagyszerű operatőrrel dolgozott – sőt rendkívül jóval, úgyhogy ő érdemelné meg leginkább a díjat.
Bright Star, Janet Patterson
Coco Chanel, Catherine Leterrier
Doktor Parnassus és a képzelet birodalma, Monique Prudhomme
Kilenc, Colleen Atwood
Az ifjú Viktória királynő, Sandy Powell
Én biztosan a Coco Chanelnek adnám e díjat, mivel gyönyörű és korhű ruhákat láthattunk a filmben – de egy musical díszletei vagy egy képzelet világ ruhái is könnyen elnyerhetik jutalmukat.
Burma VJ Anders Ostergaard és Lise Lense-Moller
The Cove Food, Inc. Robert Kenner and Elise Pearlstein
The Most Dangerous Man in America: Daniel Ellsberg and the Pentagon Papers Judith Ehrlich and Rick Goldsmith
Which Way Home Rebecca Cammisa
Legjobb rövid dokumentumfilm:
China's Unnatural Disaster: The Tears of Sichuan Province, Jon Alpert és Matthew O'NeillThe Last Campaign of Governor Booth Gardner, Daniel Junge és Henry Ansbacher
The Last Truck: Closing of a GM Plant, Steven Bognar és Julia ReichertMusic by Prudence, Roger Ross Williams és Elinor Burkett
Rabbit a la Berlin, Bartek Konopka és Anna Wydra
Legjobb vágás:
Avatar, Stephen Rivkin, John Refoua and James Cameron
District 9, Julian Clarke
A bombák földjén, Bob Murawski and Chris Innis
Becstelen brigantyk, Sally Menke
Precious: Based on the Novel 'Push' by Sapphire, Joe Klotz
Tipp: Avatar. Szerintem jobban vágták mint a brigantykat – a többi filmről meg nem tudok nyilatkozni.
Legjobb smink:
Il Divo, Aldo Signoretti és Vittorio Sodano
Star Trek, Barney Burman, Mindy Hall és Joel Harlow
Az ifjú Viktória királynő, Jon Henry Gordon és Jenny Shircore
Legjobb filmzene:
Avatar, James Horner
Fantastic Mr. Fox, Alexandre Desplat
A bombák földjén, Marco Beltrami és Buck Sanders
Sherlock Holmes, Hans Zimmer
Fel, Michael Giacchino
Már a Golden Globe-ról is hiányoltam, de itt van: hajrá Sherlock!
Il Divo, Aldo Signoretti és Vittorio Sodano
Star Trek, Barney Burman, Mindy Hall és Joel Harlow
Az ifjú Viktória királynő, Jon Henry Gordon és Jenny Shircore
Legjobb filmzene:
Avatar, James Horner
Fantastic Mr. Fox, Alexandre Desplat
A bombák földjén, Marco Beltrami és Buck Sanders
Sherlock Holmes, Hans Zimmer
Fel, Michael Giacchino
Már a Golden Globe-ról is hiányoltam, de itt van: hajrá Sherlock!
Legjobb betétdal:
Almost There (A hercegnő és a béka)
Down in New Orleans (A hercegnő és a béka)
Loin de Paname (Paris 36)
Take It All (Kilenc)
The Weary Kind (Crazy Heart)
Hiányzik az Avatar I see you-ja, de örömteli A hercegnő és a béka két jelölése is. Matematikailag neki van a legnagyobb esélye – ennek ellenére a Golden Globe díjas Crazy Heart nóta is lehet a befutó, a Kilencről nem is beszélve – bár szerintem a Be Italian nagyobbat üt, mint a Take it all.
Almost There (A hercegnő és a béka)
Down in New Orleans (A hercegnő és a béka)
Loin de Paname (Paris 36)
Take It All (Kilenc)
The Weary Kind (Crazy Heart)
Hiányzik az Avatar I see you-ja, de örömteli A hercegnő és a béka két jelölése is. Matematikailag neki van a legnagyobb esélye – ennek ellenére a Golden Globe díjas Crazy Heart nóta is lehet a befutó, a Kilencről nem is beszélve – bár szerintem a Be Italian nagyobbat üt, mint a Take it all.
Legjobb animációs rövidfilm:
French, Roast Fabrice O. Joubert
Granny O'Grimm's Sleeping Beauty, Nicky Phelan és Darragh O'Connell
The Lady and the Reaper (La Dama y la Muerte), Javier Recio Gracia
Logorama, Nicolas Schmerkin
A Matter of Loaf and Death, Nick Park
Legjobb rövidfilm:
The Door, Juanita Wilson és James Flynn
Instead of Abracadabra, Patrik Eklund és Mathias Fjellström
Kavi, Gregg HelveyMiracle Fish, Luke Doolan és Drew Bailey
The New Tenants, Joachim Back és Tivi Magnusson
Legjobb hangvágás:
Avatar, Christopher Boyes és Gwendolyn Yates WhittleThe Hurt Locker, Paul N.J. Ottosson
Becstelen brigantyk, Wylie Stateman
Star Trek, Mark Stoeckinger és Alan RankinFel, Michael Silvers és Tom Myers
Avatarra tippelek – bár…
Legjobb hangkeverés:
Avatar, Christopher Boyes, Gary Summers, Andy Nelson és Tony Johnson
A bombák földjén, Paul N.J. Ottosson és Ray Beckett
Becstelen brigantyk, Michael Minkler, Tony Lamberti és Mark Ulano
Star Trek, Anna Behlmer, Andy Nelson és Peter J. Devlin
Transformers 2, Greg P. Russell, Gary Summers és Geoffrey Patterson
Szintén.
Legjobb vizuális effektusok:
Avatar, Joe Letteri, Stephen Rosenbaum, Richard Baneham és Andrew R. Jones
District 9, Dan Kaufman, Peter Muyzers, Robert Habros és Matt Aitken
Star Trek, Roger Guyett, Russell Earl, Paul Kavanagh és Burt Dalton
-II-
French, Roast Fabrice O. Joubert
Granny O'Grimm's Sleeping Beauty, Nicky Phelan és Darragh O'Connell
The Lady and the Reaper (La Dama y la Muerte), Javier Recio Gracia
Logorama, Nicolas Schmerkin
A Matter of Loaf and Death, Nick Park
Legjobb rövidfilm:
The Door, Juanita Wilson és James Flynn
Instead of Abracadabra, Patrik Eklund és Mathias Fjellström
Kavi, Gregg HelveyMiracle Fish, Luke Doolan és Drew Bailey
The New Tenants, Joachim Back és Tivi Magnusson
Legjobb hangvágás:
Avatar, Christopher Boyes és Gwendolyn Yates WhittleThe Hurt Locker, Paul N.J. Ottosson
Becstelen brigantyk, Wylie Stateman
Star Trek, Mark Stoeckinger és Alan RankinFel, Michael Silvers és Tom Myers
Avatarra tippelek – bár…
Legjobb hangkeverés:
Avatar, Christopher Boyes, Gary Summers, Andy Nelson és Tony Johnson
A bombák földjén, Paul N.J. Ottosson és Ray Beckett
Becstelen brigantyk, Michael Minkler, Tony Lamberti és Mark Ulano
Star Trek, Anna Behlmer, Andy Nelson és Peter J. Devlin
Transformers 2, Greg P. Russell, Gary Summers és Geoffrey Patterson
Szintén.
Legjobb vizuális effektusok:
Avatar, Joe Letteri, Stephen Rosenbaum, Richard Baneham és Andrew R. Jones
District 9, Dan Kaufman, Peter Muyzers, Robert Habros és Matt Aitken
Star Trek, Roger Guyett, Russell Earl, Paul Kavanagh és Burt Dalton
-II-
2010. január 25., hétfő
Emlékeim szerint az Alkonyat-Újhold kétszeri mozis megtekintésekor találkoztam először A hercegnő és a béka című rajzfilmmel bemutató formájában. Akkor eldöntöttem, hogy ha moziban nem is, de egyszer minden bizonnyal meg fogom nézni, mert még mindig nem nőtt a fejem lágya annyira, hogy kiábránduljak a Walt Disney rajzfilmekből. Sőt, már csak azért is kíváncsi voltam rá, mivel a hagyományos, X-Y tengelyen elhelyezett figurákat láthatunk, ellentétben a napjainkban nagy menő Z tengellyel kiegészülő grafikai csodákkal. A hercegnő és a béka két okból is a múlt századba repíti a nézőt: egyrészt a történet New Orleans-i jazz birodalom korszakában játszódik, másrészt visszatértek az a kedves Disney figurák, akik nem gusztustalankodnak meg trágárkodnak, hanem szimplán valamilyen emberi értéket képviselnek.
A történet középpontjában egy feket pincérnő áll, akinek minden vágya, hogy édesapja nagy álmát teljesíteni tudja: önálló éttermet szeretne nyitni. A bonyodalom akkor kezdődik, amikor a rajzfilm többi érdekes karakterével összehozza a véletlen: egy voodoo mágussal, egy herceggel illetve a mocsár élővilágával. Nem meglepő módon a jó elnyeri méltó jutalmát, a rossz pedig a büntetését. A rajzfilmben pedig megmutatkoznak a szokásos pozitív értékek, mint a szeretet, barátság, önfeláldozás, kitartás, illetve meg tudjuk, hogy nagyon rossz dolog a képmutatás, a gonoszság vagy mások becsapása.
Lehet, hogy én láttam már túl sok rajzfilmet, mindenesetre A hercegnő és a béka karakterei közül jó párat ismerősnek találtam. Először a főhősnőnket, aki okos, kedves, céljai vannak és meg tud változni, aminek jutalma a boldogság lesz - akárcsak Belle A szépség és a szörnyetegben. Aztán a bűvész ármánykodásairól, sötét tekintetéről és vékony, hosszúkás testalkatáról megidéződött előtt Az oroszlánkirály Zordonja és az Aladdin Jaffarja. A vígkedélyű, jó szándékú, melák aligátor karaktere pedig egészen Balus volt A dzsungel könyvéből. Talán a herceg volt az egyetlen figura, aki valami újat hozott: eredendően érdek házasságot szeretett volna kötni, hogy anyagi helyzetét rendbe hozza, mert valójában ő egy léhűtő zenész. De nem kell aggódni, a rajzfilm végére ő is pozitív irányba változik.
Egy amúgy is jó rajzfilmen pedig még többet dob, ha sikerül a szinkronhangokat eltalálni. Ezúttal erre sem lehet panasz: a főhősnőnek Vágó Bernadett kölcsönözte hangját, aki korábban már a Bűbáj Giselle-jeként is szinkronizált, illetve az Operettszínházban A szépség és a szörnyeteg Belle-jét is játssza. A másik szereplőnek az egykori Megasztáros Pál Tamás kölcsönözte hangját, aki már akkor is összefüggésbe került a rajzfilmek világával. Kiemelendő Mikó István pösze szentjánosbogara, a Barátok közt Vandájának (Kardos Eszternek) a hisztériás jelenetei a hercegre várva, továbbá Gesztesi Károly, Molnár Piroska és Janza Kata (aki ezúttal kivételesen nem énekelt).
Összességében nagyon tetszett a rajzfilm, mondhatni a várakozásomon felül teljesített. Szerintem méltó utódja a Walt Disney korábbi nagy dobásainak, mint A szépség és a szörnyeteg, az Aladdin, Az oroszlánkirály vagy A dzsungel könyve. Szeretem én ezeket a 21. századi csodaműveket is, mint a Jégkorszak trilógia vagy a Madagaszkár, viszont egyik sem tudott azért olyan élményt nyújtani mint ezek az egykori nagy alkotások. Remélem a Walt Disney-nek még van a tarsolyában egy-két ilyen hercegnős vagy békás sztori.
;;
Subscribe to:
Bejegyzések (Atom)
