Világ és egyéb katasztrófák

A Csokoládé története bejárta az egész világot, a könyv is akkora sikernek örvend, akárcsak a megfilmesített verziója Juliette Binoche és Johnny Depp főszereplésével. Azóta már megjelent a folytatás Csokoládécipő címmel és mostanra már trilógiává duzzadt Vianne Rocher története. 

„Vianne Rocher, aki a szél hátán érkezik, és változásokat hoz mindnyájunk életébe…” A trilógia zanzásított verziója akár ennyi is lehetne – azonban nyilván bővebb fejtegetésekbe is lehet bocsátkozni Joanne Harris legutóbbi műve kapcsán. Az írónő könyvei attól válnak egytől egyig bestsellerig, hogy nemcsak könnyen befogadható, egyben elgondolkodtató történetet sző az érdekes karakterek mellé, hanem egyedi atmoszférát alkot és az olvasók jóformán illatokat és ízeket is éreznek a könyv fogyasztása közben. 

„A kőlapon hagyom meglágyulni a csokoládémasszát, lassan felforrósítom a tűzhelyen, belekeverem a fűszereket, a vaníliát és a kardamomot. Megvárom a kellő pillanatot, amely az egyszerű főzést a házi varázslat aktusává emeli.” A Csokoládés barack középpontjában nyilvánvalóan a csokoládé áll, amelyet ebben a részben egy kis barackkal is megbolondít a főhősnő. 

A Csokoládés barack négy évvel jár a Csokoládécipő után. Vianne még mindig Párizsban, egy lakóhajón él Roux-val. Ám a változást hozó nyárvégi széllel levél érkezik egy halottól, és visszafújja őket Lansquenet-be, a délnyugat-franciaországi faluba, ahol Vianne annak idején csokoládéboltot nyitott még a legelső Csokoládé könyvben. Az elmúlt években azonban Lansquenet is megváltozott. Les Marauds-ban, a folyó túlpartján marokkói közösség telepedett le, tetőtől talpig feketébe öltözött, lefátyolozott nők járnak-kelnek, a levegőben tömjén, fűszerek és mentatea illata úszik, és a templommal egy minaret néz farkasszemet… És nem csak a betelepülők hoztak magukkal változást. Vianne egykori ellensége, Francis Reynaud atya kegyvesztett lett, és fenyegetés veszi körül. Lehet, hogy Vianne az egyetlen, aki megmentheti? 

„Hogy repül az idő! Oly alattomosan párolog el, mint a parfüm az üvegből, bármily szorosan csavarjuk rá a kupakot, és amikor kinyitjuk, hogy belenézzünk, csak egy illatos foltot látunk ott, ahol régen bőven volt…” A Csokoládés barack egyik témaköre az elmúlás köré fonódik és a korábbiakhoz képest még ennyire nem hatotta át a változás szele Vianne Rocher történetét. A könyv olvasása olyan gondolatokat villant fel, hogy érdemes-e eltöprengeni a múlton, fontos-e a hagyományok őrzése, mennyire állhat készen az ember az újdonságok befogadására. „De hát soha nem ment nekem jól a dolgok magam mögött hagyása. Igyekeztem, de mindig ott hagytam magamból is töredékeket, mint magokat, amelyek arra várnak, hogy kikelhessenek.” 

„A gyerekek megmagyarázhatatlan módon elfogadják egymást. (…) De nekünk rejtélyes érzékünk van ahhoz, hogy a különbségre összpontosítsunk, mintha mások kizárásával önazonosságunk erősödne.” A marokkói közösség kapcsán megjelenik a kultúraközi különbségek ütköztetése. Ez is olyan témakör, amellyel nap mint nap találkozhat az ember. Joanne Harris könyvében a következőket sugallja: „(…) az emberek mindenütt egyformák. Vakarjuk csak le róluk a festéket, és amit alatta találunk, bármilyen mélyre ássunk is le. Ugyanaz.” 

„Nagyobb szükségünk van a varázslatra, mint valaha – vallja Joanne Harris a Csokoládés barack kapcsán – De az én varázslatom sosem a tűzijátékról szólt, hanem a hétköznapi dolgok mágiájáról … arról, hogy apránként megváltoztassuk a körülöttünk levő világot és persze azt is, hogy mások látnak minket, mert az az a mágia, amelyhez mindnyájan hozzáférünk”. Joanne Harris nem meglepő módon számtalan pozitív kritikát kapott legutóbbi könyve kapcsán, amelyet csak ajánlani tudok. Méltó folytatása a korábbi két műnek, illetve Joanne Harris munkásságnak. Ráadásul meglepetést is okoz az olvasónak, mivel nemcsak ízek, illatok, titkok és szerelmek légköre lengi körül a történetet, hanem némi akció és erőszak is vegyül közéjük.

 

„A Csokoládéhoz hasonlóan, ez a könyv is igazi csemege. Minden oldalát átitatják az illatok, színek és ízek anélkül, hogy túlcsordulna. A szavak elragadóak, a varázslat természetes és magától értetődő, hiszen a varázslat vagy a vallás nem más, mint az emberi lélek megértésének képessége. A Csokoládés barack Harris csodálatos visszatérése.” – Literary Review 

„Csodálatos keveréke az érzéki látványnak, hangoknak és illatoknak, melyet a szerző olyan finoman ír le.” – Glamour 

Joanne Harris: Csokoládés barack 

Eredeti cím: Peaches for Monsieur le Curé 

ISBN: 9789632546513 

Kiadó: Ulpius-ház, 2012

Vajon miért kellene beszélnünk Kevinről? Egyáltalán ki ez a Kevin? 2011 egyik legfelkavaróbb drámája az anya-fiú kapcsolat boncolgatásán keresztül keres választ arra a kérdése, hogy mennyire felelős a szülő a kiskori agresszió kialakulásában. 

Eva feladja karrierjét és szakmai ambícióit, hogy életet adjon Kevinnek. Az anya és gyermeke közti viszony már a kezdetektől bonyolultan alakul. Eva úgy érzi, hogy Kevin nem egészen olyan, mint amilyennek lennie kellene. Későn kezd el beszélni, előszeretettel gonoszkodik vele és egyáltalán nem úgy viselkedik, mint a többi gyermek. Eva-t igazolja kislánya születése, aki teljesen „normális”. Kevinnel azonban valami elromlott… Vajon már a kezdetek kezdetén? Átadhatott-e neki már akkor valamilyen negatív energiát, amikor úgy érezte, hogy a karrierjét feláldozza fiáért? Mikor Kevin tizenöt éves lesz, egy egészen elképesztő és az egész közösség számára feledhetetlen dolgot művel. Eva saját érzéseivel, a bánattal és a felelősséggel küzd. Szerette valaha egyáltalán a gyermekét? Kevin hibája vajon mennyiben volt az ő hibája, ha másképp neveli, máshogy alakulnak a dolgok? 

A Beszélnünk kell Kevinről nagyjából ennyiről szól. A posztmodern vágástechnikának köszönhetően, azonban az idősíkok párhuzamosan haladnak és a film tetőpontján derül ki, hogy mi is az a „feledhetetlen” tett, amely Kevint hírhedtté tette. Kevin karaktere tabukat döntöget: valóban beszélnünk kell róla, hiszen erről a témáról senki sem beszél szívesen és vajmi keveset gondolkozunk róla. Tulajdonképpen Kevin egy pszichopata, aki nemcsak családján éli ki agresszív hajlamait, hanem az iskolában is. Tudatosan megtervezi a tettét, amit pontosan úgy hajt végre, ahogy azt megálmodta. Kevin úgy viselkedik, mint aki gyűlöletben nőtt fel. Azonban a családja hétköznapinak mondható: édesapja tartja el őket, édesanyja pedig őt és húgát neveli. Kevin és az édesanyja kapcsolata a titok kulcsa: nagyon beszédes az a jelenet, amikor Eva életet ad Kevinnek, ugyanis nem akarja megtenni. Aztán amikor már ott van neki Kevin és játszani próbál vele, Kevin nem reagál. Kevin hangosan sír, ami zavarja Eva-t. Kiskorában Kevin csak nyűg neki. Később pedig nem tud vele mit kezdeni, nem érti meg. A film utolsó jelenetéből is kiderül, hogy nem ismeri a saját fiát, aki pedig még egyszer kénytelen csalódni az anyjában, mert mást várt tőle. Mindennek ellenére Eva nem egyértelműen felelős érte és rejtély marad, hol rontotta el, ha egyáltalán ő a hibás. Vajon születhet-e már eleve gonosznak egy gyerek?

 

A Beszélnünk kell Kevinről semmiképpen sem egy könnyen emészthető film, többször elhangzanak vele kapcsolatban a sokkoló, brutális, megrázó és ehhez hasonló jelzők. Eva karakterét Tilda Swinton formálja meg, akit számos díjra nomináltak játékáért, nem érdemtelenül: oroszlánrészt vállal abból, hogy a nézőt még több kétséggel töltse el a gyermeki gonoszság és a szülői felelősség kérdésköre. Az önostorozást annyira mesteri szinten műveli, hogy a nézőben az is megfordulhat, talán Kevinnek is az lett volna a legjobb, ha meg sem születik. Eva ebben a formába azért tehető felelőssé, hogy úgy vállalt gyermeket, hogy még nem állt készen az anyaságra. Vajon honnan tudjuk, mikor jön el a megfelelő idő? Nos, a nem hétköznapi drámáról mindenképpen elmondható, hogy a családalapítás előtt állóknak, illetve kismamáknak semmiképpen sem ajánlott a megtekintése. 

Beszélnünk kell Kevinről (We Need to Talk About Kevin, 2011) 

angol-amerikai filmdráma, 112 perc 

Főszereplők: Tilda Swinton, Ezra Miller, John C. Reilly 

Rendező: Lynne Ramsay 

Forgalmazó: Szuez Film Kft.

Forrás

Már többször is írtam, mennyire megfogott ez az új A nyomorultak film. Jöjjön egy részlet belőle! Anne Hathaway egyszerűen zseniális, nem bírok betelni vele mennyire nagyszerűen játszik. Természetesen ez a jelenet a csúcsok csúcsa, de akárhányszor színen van a filmben nem lehet nem rá figyelni.

A Met Ball a divatvilág legmenőbb rendezvénye: aki számít Hollywoodban, a zeneiparban és a modell szakmában, mind itt van. Idén a tematika szerint punk stílusban kellett megjelennie a sztároknak. Nézzük kinek hogyan sikerült! :) A helyszín a New York Metropolitan Museum. (A Vogue képei következnek)

Amúgy érdekes a témaválasztás, hiszen a punk stílus rendkívül nehezen meghatározható, éppen ez a lényege, hogy lázad minden szabály ellen. Tehát szabad a választás ilyenformán, viszont a köztudatban valami extravagáns dologra asszociálunk. Érdekes megfigyelni a sztárokat, ki hogyan értelmezi. Többen hajaznak a vámpír stílusra - habár az inkább goth, mintsem punk... Na de mindegy. :D

Nem titok, hogy nagy musical rajongó vagyok. Már pár éve kiszivárgott a hír, hogy az Operettszínház szeretné bemutatni az Elfújta a szél musicalt, amelyet a Rómeó és Júlia zeneszerzője komponált. Idén nyáron jön végre létre a projekt. Nagy lelkesedéssel várom, mivel a francia verzióját is nagyon kedvelem. Szerintem rendkívül fülbemászó és egyben szép zenéje van. Másrészt maga az alaptörténet is lenyűgöző - ezt mindenki tudja... :) Szóval, amit most szeretnék megosztani blogom követőivel az a Scarlett című dal, melyet Ashley érdekel. Az az igazság, hogy amikor a regényt olvastam, én teljesen bele voltam zúgva Ashley-be - Rhett mindig is tenyérbemászónak tűnt. Ashley viszont annyira álmaink netovábbjának volt beállítva, hogy jaj nekem... :D Végig vele szimpatizáltam és titkon abban reménykedtem, hogy vele jön össze Scarlett - persze a filmet még korábban látva tudtam, hogy nem így lesz. A musicalben pedig felcseng ez a nóta, amelyben Ashley jóformán szerelmet vall Scarlettnek és elmondja, hogy ugyanazt érzi iránta, mint amit Scarlett is - viszont ott van Melanie, aki annyira ragaszkodik hozzá és ő nem az a férfi, akinek Scarlett hiszi. Olyan szép ez a dal, fogadjátok sok szeretettel! :) (Nem mellesleg a színész is igen jó választásnak bizonyult minden tekintetben...;))

A Másnaposok első részét az elmúlt évtized vígjátékának kiáltották ki. Mára pedig trilógiává nőtte ki magát: hamarosan a mozikba kerül a harmadik rész a megszokott szereplőgárdával! 

Úgy hívják magukat: Farkasfalka. Nem mintha bármi közük volna a farkasokhoz. Nem vadak, nem veszélyesek, a prérin egy napig sem bírnák ki. Csak jó barátok, akik nagyon szeretnek bulizni, és nincs szerencséjük. Először egy Las Vegas-i, azután egy thaiföldi lagzi ürügyén ütötték ki magukat úgy, hogy teljesen elfelejtették mindazt az őrült, lehetetlen, felfoghatatlan és életveszélyes kalandot, amin egy éjszaka alatt keresztülmentek. Most nincs esküvő. Nincs legénybúcsú. Nem történhet semmi baj… elvileg. Mert ha a Farkasfalka beindul, jó eséllyel követi őket a katasztrófa is… A korábbi filmek szereplői közül többen is visszatérnek, így viszontláthatjuk a drogdíler Mr. Chow-t és a sztriptíz-táncos Heather Graham-et is – és talán Mike Tysont is.

 

A pár napja bemutatott előzetesből kiderül, hogy Alan-t nagyon letöri édesapja halála, így a Farkasfalka többi tagja szeretné felvidítani egy utazással. Azonban a második részben börtönbe került Mr. Chow megszökik és jóvoltából – na meg az őt kereső bérgyilkosokéból - kalandosabbá válik utazásuk, mint azt eredetileg tervezték volna. 

A főszerepekben az eddig megszokott csapatot láthatjuk. Az első rész óta Bradley Cooper és Zack Galifianakis is befutott Hollywoodban: előbbit idén Oscar-díjra jelölték a Napos oldalban nyújtott alakításáért, utóbbi pedig sorra kapja a vígjáték főszerepeket. Azonban mindketten hűek maradtak az aranytojást tojó tyúkhoz és minden bizonnyal a széria ezen része is óriási siker lesz. 

Új szereplőként John Goodman jelenik meg, akit szintén komolyabb filmekből is ismerhetünk, például 2012 legjobb filmje díjat elnyerő Az Argo-akcióból is. 

A Másnaposok hihetetlenül sikeres és meghökkentően gátlástalan első és második része után újra összeáll a nagy csapat, hogy új helyszínen, új poénokkal, a bevált stílusban tegyék teljessé delíriumos komédia-trilógiájukat. Garantált az újabb, elsöprő siker. Míg az első filmet Las Vegasban, a második részt Thaiföldön forgatták, sokáig kérdés volt, hogy melyik lehet az a hely, ami felülmúlja a korábbi helyeket. Hosszas keresés után végül… elnézést, de még nem árulhatjuk el, hogy melyik városra esett a választás…

 

Másnaposok 3. (The Hangover Part III.) 

amerikai vígjáték 

Rendező: Todd Philips 

Főszereplők: Bradley Cooper, Zack Galifianakis, Ed Helms, Justin Bartha, Heather Graham, Ken Jeong, John Goodman 

Forgalmazó: InterCom 

Bemutató: 2013. május 30.

Forrás