2010. június 26., szombat

Nyaralási kedvcsináló 4: Mount Blanc

Nyaralási kedvcsinálónk második felében a hegyek szerelmeseinek teszünk két javaslatot :)


A Mont Blanc meghódítása


1786. augusztus 8-án jutott fel Európa tetejére az első expedíció, amely meglepő módon nem hegymászókból, hanem egy orvosból és egy kristálykereskedőből állt.

A Mont Blanc a maga 4807 méteres magasságával (amely az időjárás és a jégsapka mozgásának függvényében évente változik) Európa legmagasabb pontja. Hivatalosan az olasz-francia határon helyezkedik el a negyven kilométer hosszúságú hegy, ám mindkét ország magáénak vallja a legmagasabb csúcsot. A két legismertebb város a Mont Blanc közelében a francia Chamonix és az olasz Courmayeur. Mivel a hegy az észak-déli és az olasz-francia közlekedés nagy akadálya, így 1957-65 között tizenegy és fél kilométer hosszú közúti alagutat fúrtak alatta 1200-1300 méter magasban.



A hegynek több elnevezése is létezik. A térképen általában a francia Mont Blanc szerepel, de az olasz Monte Bianco jelentése is megegyezik vele, ami annyit tesz „fehér hegy.” A franciák La Dame Blanche (a fehér hölgy) néven is emlegetik. Ezen elnevezések a hegy fehér hósapkájára utalnak. Ezek mellett ismeretes még az Európa teteje, Savoya koronája és az átkozott hegy (Mont Maudit) név is.

Utóbbi évszázados hiedelmekre vezethető vissza. Ugyanis a babona szerint szellemek és démonok okozták a gyakori ítéletidőt, a lavinákat és a földcsuszamlásokat a hegy környékén. Az 1780-as évek elején Horace Bénédict de Saussure svájci természettudós és alpinista elejét szerette volna venni ezeknek a botor feltételezéseknek és húsz aranyat tűzött ki jutalmul annak, aki elsőnek feljut a Mont Blanc csúcsára. A felajánlott összeg igen nagy pénznek számított abban az időben, így a vállalkozó szellemű genfiek sorra nekivágtak a hegy meghódításának.



Jacques Balmat chamonix-i ásványgyűjtő-kristálykereső eljutott egy csúcsra vezető gleccserig, ám akkori társa közölte vele, hogy nem hajlandó jégre lépni, így kénytelenek voltak visszafordulni. Ám Balmat 1786. augusztus 8-án Michel-Gabriel Paccard orvos társaságában a gleccseren keresztül eljutott a csúcs alatti hómezőig, s ezzel feltárta a 4807 méteres magasságba vezető utat. Kötelük nem volt, csak mászóbotjuk, viszont így is több mint fél nap ráfordításával felértek Európa tetejére. Paccard itt tudományos méréseket végzett fél órán keresztül, majd sötétedés előtt visszaindultak. Éjfélre érték el a gleccser lábát, a szabadban táboroztak, kezük lefagyott és szemüket hóvakság gyötörte. Másnap Balmat vezette Chamonixba a még alig látó Paccard-t és átvették a felajánlott húsz aranyat. Emléküket a város szoborral őrzi napjainkig is.



Bár a lavinaveszély állandó fenyegetettséget jelent, mégis mára a Mont Blanc az Alpok egyik legnagyobb turistaközpontjává nőtte ki magát: drótkötélpályákkal és télisportpályákkal szolgálja ki a látogatók igényeit. A hegy laposabb részén akár repülőgéppel is le lehet szállni. Mostanra rutinfeladattá vált a Mont Blanc meghódítása, évente húszezren jutnak fel rá. A felvonó végpontjától a csúcs csak ezer méterrel van magasabban, ám minden évben történnek sajnos halálos balesetek. A turistaszezon idején a hegyimentőknek egy-egy hétvégén átlagban tizenkét alkalommal kell a bajba jutottak segítségére sietnie. Akármilyen sokan jutnak fel, a túra megköveteli a magashegyi jártasságot, a vezetőt és a megfelelő felszerelést, és az útnak még így is vannak veszélyes részei, a sziklaomlások pedig folytonos rizikót jelentenek. A feljutáshoz legalább egy éjszakát a nagy magasságban kell tölteni, hogy az emberi szervezet hozzászokjon a magashegyi viszonyokhoz.


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates