Világ és egyéb katasztrófák

Sleeping Beauty, azaz Csipkerózsika. Manapság nagy reneszánszát élik a rajzfilmek élőszereplős változatai, például Hófehérke történetéből idén két film is debütált. És itt van Csipkerózsika! Vagy mégsem?

Talán sokat elárul, hogy a film eredeti címét meghagyták és nem fordították magyarra – csak az angolul beszélők érthetik meg, hogy kiről is van szó. Másrészt a 18-as korhatárra felhívó karika is gyanús lehet a film tartalmát tekintve. Valójában a történetnek vajmi kevés köze van Csipkerózsika mesés életéhez, mindössze annyi közös vonás található a két hősnő között, hogy mindegyikük életében fontos szerepet tölt be az alvás. Nézzük csak, milyen is ez a 21. századi Csipkerózsika!

A film főhősnőjét Lucy-nek hívják. Az orvosi karon tanuló egyetemista lány, akinek egyetlen célja, hogy kifizesse a lakása bérleti díját, mivel családjára és barátaira nem számíthat. Súlyos anyagi gondokkal küzd, mivel lakótársa állandóan követeli tőle a lakbért, bliccelnie kell a metrón és ellenőrzi a telefonfülkéket, hátha valaki hagyott visszajárót benne. Megélhetése érdekében számtalan dolgot megtesz: hol egy éjszakai bárban ajánlkozik fel pénzért akárkinek, hol egy zavart férfinek szolgál társaságul fizetség fejében, vagy „tisztességes” munkái közé sorolható, hogy takarít egy étteremben és egy irodában fénymásol. Azonban egy visszautasíthatatlan lehetőséget kap, mely abból áll, hogy nevetségesnek tűnő szexuális játékokban vesz részt: privát partikon meztelenül pincérkedik idős urak előtt. Hamarosan a ranglétrán sikeresen feljebb lép, ami azt jelenti, hogy altató-drogokat kell bevennie, amelyektől álomba zuhan, és amíg alszik, idős férfiak mellébújnak és mindössze ahhoz a szabályhoz kell igazodniuk, hogy „a behatolás tilos”. A kábítószer hatása alatt töltött órák Lucy mindennapjai részévé válnak, azonban egyre kíváncsibb lesz, hogy mi is történik vele, mialatt alszik.

A Sleeping Beauty valójában egy ausztrál művészfilm, amely rettentő lassan folyik a képsorról képsorra egyre meghökkentőbbé váló történet során. Számtalan miért és hogyan kérdés vetődhet fel a nézőben, amelyek 101 perc alatt sem válaszolódnak meg. És ez a 101 perc is egy örökkévalóságnak tűnik, mivel a hosszú snittek mellé háttérzenét sem kap a néző. A filmet a szexuális túlfűtöttség, a többértelmű párbeszédek és jelmezt viselő férfiak révén némileg párhuzamba lehet állítani Stanley Kubrick Tágra zárt szemek című alkotásával. Azonban a fő különbség abban áll, hogy Kubrick filmjében egy nagyszerűen felépített történet rajzolódik ki, eljuthatunk A pontból B-be, mire véget ér a film. Mindez a Sleeping Beauty-ról nem mondható el.

Azonban az egyértelmű, hogy a film középpontjában a női kiszolgáltatottság áll és erről szeretne valamit elmondani az első filmjét készítő rendezőnő – csak az már nem igazán derül ki, hogy pontosan mit is. Néha végletekig szarkasztikusnak hat a történet, hirtelen átcsap drámába, majd irónia vegyül belé, aztán jön egy Kubrick-párhuzam… A legnagyobb probléma talán az, hogy a rendező túl sokat bíz a néző fantáziájára, így túl sok űr keletkezik a történetben, amelyet a közönség vagy meg akar tölteni tartalommal, vagy nem. Nem meglepő módon a filmet csak művész mozikban vetítik és kizárólag 18 éven felülieknek ajánlott megtekintése.

Sleeping Beauty

Rendező: Julia Leigh

Főszereplő: Emily Browning

Forgalmazó: ADS Service Kft.

Forrás