Világ és egyéb katasztrófák

Jane Austen a Hampshire megyei Steventon falujában született 1775. december 16-án. Édesanyja Cassandra Austen, édesapja George Austen tiszteletes, anglikán plébános volt. Jane a nyolcfős családba hetediknek született, öt báty, egy öcs és egy nővér mellé. Jane élénk és szeretetteljes családi háttere ösztönzően hatott az írásra. Sőt, kiterjedt rokoni és baráti kapcsolatai révén élményei jóval messzebbre jutottak a steventoni parókiánál. Ebből a világból merítette regényeinek helyszíneit, szereplőit és témáját.

 

A család számára legfontosabb szórakozás a színjátszás volt. 1782-1784 között színjátékokat adtak elő a parókián, és 1787-88 folyamán Jane kifinomult ízlésű unokanővérének, Eliza de Feuillide-nek a hatására egyre gondosabban kidolgozott előadásokat állítottak színpadra. Jane meglehetősen sokat olvasott korának népszerű és szépirodalmából egyaránt. Apja 1801-re 500 könyvből álló könyvtárral rendelkezett, és Jane egyik levelében megemlíti, hogy jómaga és családja „lelkes olvasói a regényeknek, és nem szégyellik magukat miatta”.

 

Jane első regényét, az Elinor és Marianne-t 1795-ben írta, s 1811-ben ez a szöveg jelent meg Értelem és érzelem címen. Igazi népszerűséget és sikert második regénye, a Büszkeség és balítélet (1813) hozott számára. Műveiben a vidéki felső középosztály életét ábrázolja. Írói technikájában miniaturistának vallotta magát, apró részletességgel ábrázolta hőseit és környezetüket. Az olvasók és kritikusok egy része fantáziátlan, szűk látókörű írót látott benne, aki saját világának a foglya, s aki képtelen ebből a kis világból kitekinteni. Az ellenvélemény szerint viszont a modern regényírás Jane Austennel kezdődik, éppen azért, mert azt a társadalmi kört ábrázolja, melyet valóban jól ismert. Életműve tulajdonképpen hat regényből áll: Értelem és érzelem, Büszkeség és balítélet, Mansfield Park, Emma, A klastrom titka, Meggyőző érvek. Több művét megfilmesítették. Olyan világszerte ismert színészek vállaltak szerepet e filmekben, mint Gwyneth Paltrow, Colin Firth, Hugh Grant, Emma Thompson, Kate Winslet, Ewan McGregor vagy Keira Knightley.

 

Bár Jane Austen élete végéig kisasszony maradt, mégis következtetni lehet regényeiből, hogy nem volt számára ismeretlen a szerelem. Kevés a kézzelfogható tárgyi bizonyíték maradt, mert nővére, Cassandra féltő gonddal őrizte húga magánéletének titkait, a Jane halála után megmaradt leveleket pedig cenzúrázta: egyeseket megsemmisített, másokat feldarabolt. Ám néhány emléke mégsem merült a feledés homályába. „Végre eljött a nap, amikor utoljára flörtölök Tom Lefroy-jal, és mire ezt megkapod, már mindennek vége. Könnyek szöknek szemembe a szomorú gondolattól.” – olvasható egyik levelében. Thomas Lefroy anyagi helyzete nem engedte meg, hogy feleségül vegye Jane-t, ám egyik gyermekét róla nevezte el. Illetve azt is tudni lehet Jane szerelmi életéről, hogy eljegyezte Harris Bigg-Wither, de az eljegyzést később felbontották.

 

Harminchét éves korában, 1813. november 6-án kelt levelében ezt írta: „Erről jut eszembe, mivel búcsút kell mondanom a fiatalságomnak, egyre több kellemességet találok a gardedámságban, hiszen immár a tűz mellé telepedhetek egy díványra és annyi bort ihatok, amennyit csak akarok.” Pár nappal korábban megírta, hogy „vettem egy Hangverseny-jegyet és egy kis csokor virágot öregkorom felköszöntésére.”

 

Április 27-én megírta végrendeletét, melyben majdnem mindent Cassandrára hagyott. Május 24-én Winchesterbe szállították gyógykezelésre, ahol 1817. július 18-án, pénteken, negyvenegy éves korában hunyt el. Nem tudni biztosan, mi okozta a halálát, de valószínűnek tűnik, hogy Addison-kórban szenvedett melynek következtében a teste elfeketedett. A betegség elhatalmasodása után már nem járt emberek közé, nővérével folytatott levelezéséből tudhatunk meg sokat az írónő életének ezen szakaszából. A Winchesteri székesegyházban temették el.

Forrás