2009. december 19., szombat
Szóval másodjára nézésemkor már talán a leghitelesebb forrásból birtokában voltam Edith Piaf életrajzának és így talán a sanzonjai is a szívemhez értek a filmben. Ha nem tévedek, ezt is úgy oldották meg, mint az Elvis című életrajzi filmben, hogy az eredeti előadótól halljuk a dalokat, csak az éppen látszó színész/nő tátog. Na jó, azért tátogásnál többről van szó Marion Cotillard esetében is. :) Ugye ő ezért az alkotásért megkapta a legkobb női főszereplőnek járó Oscart. Nos, kövezzen meg bárki érte, én akkor is vállalni fogom, hogy szerintem Cotillard szimplán egy elmebetegként formálta meg Edith Piafot. Néztem, néztem és az jött le a filmben, hogy ez az Edith Piaf nem volt százas. Szerintem Cotillard nem játszott jól, egyszerűen ripacskodott. Számomra csapnivaló volt és idegesítő. De erről már az Akadémia bírálói is másként gondolkoztak, szóval biztos velem van a baj, de ezt a véleményt akkor sem rejtem véka alá.
Másrészt viszont tetszett a film. Jól bemutatja Piaf pályáját, a legjobb dalokat szedték össze benne. Meg azt is észrevettem, hogy az életrajzi könyv is alapműként szolgált, hiszen rengeteg idézetet találtam belőle. Így, hogy ismertem Piaf életét, abszolút nem volt sem unalmas, sem érthetetlen, sem kusza a film, minden a helyén volt. Az pedig megdöbbentő volt, hogyan nézett ki halála előtt. Hiszen még 50 éves sem volt, eztán így összeroggyant?! Persze ez a showbiznisz, általában a nagyon mélyről jövő emberekkel ezt teszi. Volt már rá más példa is, sajnos.
Azt hiszem, nincs egyéb érzésem ezzel a filmmel kapcsolatban. Számomra egy teljesen korrekt életrajzi film, a forgatókönyvet illetően. Marion Cotillardban találom a film egyetlen gyenge pontját, szerintem túljátszotta. Lehet, hogy ezt kérték tőle, és akkor a rendezővel volt baj. Nos, én sok mindent elhiszek, de amit az életrajzi könyvében olvastam, az alapján egyértelműen nem egy idegbeteg, gyengeelméjű, akartos cafka jelenik meg előttem. Szóval nekem ezért nem tartozik a Piaf a kedvenceim közé. De tényleg jobb élmény volt másodjára nézve...
Címkék: Edith Piaf, film, francia
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése