2009. december 26., szombat

Zene és szöveg

video

Hát így kezdődik a Zene és szöveg című 2007-es romantikus vígjáték. Már nem emlékszem, mikor láttam először, mindenesetre annyi bizonyos, hogy a stáblista alapján esett rá a választásom. Ez esetben kivételesen én szoktam mindenkinek ajánlani a filmet, nem mások nekem. :) Szóval, igen, a fenti videóban az az ismerősnek tűnő, szocreál hajú fiatalember, akit újra kellett éleszteni, nem más, mint a nagyszerű Hugh Grant! Szerény véleményem szerint, ami ugye egy a hatmilliárdhoz, a Zene és szöveg az utóbbi pár év legjobban sikerült romantikus vígjátéka.

Igazából magam sem értem, miben rejlik sikerének titka, hiszen teljesen sablonos történet, előre lehet tudni a végét. Adott a 80-as évek legnépszerűbb popduójának gyengébbik láncszeme, aki 20 évvel később szinte megélhetési problémákkal küzd. Ám megcsillan egy reménysugár a népszerű tinisztár személyében, akik "The way back into love" címmel egy slágert kér tőle kettejük számára pár napos határidővel. Főhősünknek a szövegíró megtalálása jelenti a legnagyobb problémát, akire teljesen véletlenül, a növényeit locsoló hölgy helyettesének személyében rátalál. Az ezután történő fordulatok szerintem már mindenki sejti: vajon sikerül-e nagy slágert írniuk, illetve a két szingli párra talál-e. Hmmm. Talán ennyit jelentene a színészek nagyszerű játéka és a számomra teljesen topon lévő poénok? Valószínűleg, mert jobb magyarázatot nem tudok, miért imádom ezt a filmet.

A kivénhedt popsztár szerepét Hugh Grantre bízta nagyon bölcsen a rendező. Szerintem ő tipikus példája, hogy amint az idő megérleli a jó bort, ugyanúgy a jó színészt is. Ugye nem kell Hugh Grantet senkinek bemutatni, hiszen nagyjából húsz éve pályán van romantikus filmek tömkelegében tesze-tosza figurákat megformálva. Nos, a karaktere ezúttal sem változott, viszont játéka annál kifinomultabb lett. Korábbi filmjeiben szimplán szánalmat keltett bennem a bénázása, de a Bridget Jones naplója és az Igazából szerelem óta egyszerűen megnevettet. És úgy érzem, ennek az új irányvonalnak a kiteljesedése a Zene és szövegben látható. Egyszerűen nem lehet nem szeretni ebben a filmben. És ahogy énekel, na meg ahogy a csípőjét rázza, azt senki se tudná utánozni.

Lehet, hogy nekem Hugh Grant vicces játéka is elég lett volna, hogy a legkedvencebb filmjeim közé emelkedjen a Zene és szöveg, ám ráadásként megkaptam Drew Barrymore-t is, akinek ugye a vérében van a komédia. Ha egy idegesítő plázacica ripacskodott volna, nyilván rontott volna a film színvonalán. Hiszen ez nagyon is olyan karakter, amelyben könnyű lehet átesni a ló túloldalára. Ám Drew Barrymore rutinjának köszönhetően erről szó sincs, nagyon szeretnivalóan formálta meg ezt a hebehurgya hölgyeményt. Sőt, odáig jutottam, hogy ez a kedvenc szerepem tőle.

Zene és szöveg - ez a film címe. Így nem hagyhatjuk szó nélkül a zeneiséget, ha már a színészek szövegeléséről beszéltem. Tulajdonképpen ez az egész film egy nagy vicc és e feltevésemet alátámasztja, hogy azt a Hugh Grantet és Drew Barrymore-t szerződtették a főszerepre, akik nem sokat konyítanak az éneklés tudmányához. Egyszerűen a hasamat fogtam a nevetéstől mikor Hugh dalra fakadt azzal a bájvigyorral az arcán, a tánctudásáról nem is beszélve. De Drew se különb semmivel sem. Szóval megemelem kalapom mindkettejük előtt, hogy egyrészt bevállalták, hogy kicsit beégnek, másrészt, hogy ennyire nagyszerű színészi képességgel rendelkeznek és humoruk teljesen feledteti éneklésbeli hiányosságaikat. Nem vita tárgya, a Zene és szövegek egyértelműen annak a példája, amikor két színész nagyszerű játéka feldobja az amúgy elég silány forgatókönyvet. Na és a filmzene is igen jól sikerült, sokat szoktam hallgatni, mivel mindig feldob. Szeretem a Pop!-zenét :D

Azt hiszem mindent leírtam, amivel csak kedvet lehet csinálni e film megtekintéséhez. Ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy kellemes, vicces filmet nézni sziporkázó színész alakításokkal megspékelve. Tegnap este láttam a tévében szinkronizálva, de nekem sokkal nagyobb élmény volt feliratosan látni, végig az eredeti hangokat hallgatni. Tudom, vannak, akik nem szeretik a feliratos filmeket, de erre szoktam epésen megjegyezni, hogy "pedig te is tudsz olvasni". Továbbá még egy ilyen kedves gondolatom is támadt a filmmel kapcsolatban: aki egyszer sem mosolyodik el a filmen, annak egyszerűen nincs humorérzéke...

1 megjegyzés:

KisAnna írta...

Jajj ezt a filmet én is imádom :D

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates