2010. március 31., szerda
121 éve ezen a napon fejezték be a Párizs jelképének számító Eiffel-torony építését. Az 1889-es világkiállításra készült épületet eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna.
A torony megálmodójáról, Gustave Eiffel mérnökről kapta nevét, aki a budapesti Nyugati Pályaudvar elkészítője, dolgozott a New York-i a Szabadságszobor tartószerkezetén, a Panama-csatornán, de a Margit-híd tervezésében is részt vett. Az Eiffel-torony tervezete már 1884-re elkészült és több országnak is (például az Egyesült Államoknak, Spanyolországnak és hazánknak is) felajánlotta a mérnök, de senki sem tartott igényt rá.
A torony megálmodójáról, Gustave Eiffel mérnökről kapta nevét, aki a budapesti Nyugati Pályaudvar elkészítője, dolgozott a New York-i a Szabadságszobor tartószerkezetén, a Panama-csatornán, de a Margit-híd tervezésében is részt vett. Az Eiffel-torony tervezete már 1884-re elkészült és több országnak is (például az Egyesült Államoknak, Spanyolországnak és hazánknak is) felajánlotta a mérnök, de senki sem tartott igényt rá.
Az 1789-es francia forradalom századik évfordulójára a francia kormány egy nagyszabású, dicsőítő emlékművet képzelt el és a világkiállítás megszervezésekor pályázatot írtak ki. Több mint hétszáz terv közül fogadta el a zsűri Eiffel ötletét 1886-ban, kevesebb mint három évvel az átadás dátuma előtt.
Az építkezés ténylegesen 1887. január 28-án kezdődött el és az első csákányvágásnál heves ellenkezést váltott ki, a tiltakozást Alexandre Dumas és Guy de Maupassant is aláírta. „Nem bízunk a nagy emberekben”- reagált erre Eiffel. Egy akkori kritika a következőképpen fogalmazott: „Képzelje el, ahogyan majd ez a nevetséges torony, ami a maga barbár megjelenésével olyan, mint egy ipartelep gyárkéménye, megszégyeníti az összes emlékművünket.” Többen „tragikus sorsú utcalámpának” is nevezték Párizs leendő szégyenét. Tulajdonképpen a mai napig megosztja az embereket: a párizsiak állítólag csak a „Csúfság” néven emlegetik, ezzel szemben a turisták „Öreg Hölgyként” zárják szívükbe a híres épületet.
Az építkezés ténylegesen 1887. január 28-án kezdődött el és az első csákányvágásnál heves ellenkezést váltott ki, a tiltakozást Alexandre Dumas és Guy de Maupassant is aláírta. „Nem bízunk a nagy emberekben”- reagált erre Eiffel. Egy akkori kritika a következőképpen fogalmazott: „Képzelje el, ahogyan majd ez a nevetséges torony, ami a maga barbár megjelenésével olyan, mint egy ipartelep gyárkéménye, megszégyeníti az összes emlékművünket.” Többen „tragikus sorsú utcalámpának” is nevezték Párizs leendő szégyenét. Tulajdonképpen a mai napig megosztja az embereket: a párizsiak állítólag csak a „Csúfság” néven emlegetik, ezzel szemben a turisták „Öreg Hölgyként” zárják szívükbe a híres épületet.
Az Eiffel-torony hihetetlen sebességgel épült: havonta tizenkét méterrel lett magasabb. A torony huszonhat hónap alatt, 1889. március 31-ére készült el. Tehát sikerült határidőre befejezni, amiért Eiffel a Becsületrend lovagja címet megkapta. 1889. május 5-én, a világkiállítás megnyitóján Eiffel néhány francia híresség társaságában felgyalogolt a torony csúcsára 1665 lépcsőfokon és kitűzte a trikolor zászlót. A háromszáz méter magas torony 1930-ig a világ legmagasabb épülete volt (amíg a New York-i Chrysler Building nem nőtt fölébe.)
Az Eiffel-torony hét millió frankba került, de igen hamar megtérült ára, mivel csak a világkiállítás hat hónapja alatt kétmillió látogatót fogadott. 2008-ban minden eddigi rekordot megdöntve hétmillió turista kereste fel Párizs szimbólumát. Az Eiffel-torony jelenleg 320,75 méter magas a tetejére épített tévéantenna miatt. Az épület mindhárom szintje nyitva áll a nyilvánosság előtt. Található rajta étterem, posta, butik, kiállítóterem és a Figaro újság szerkesztősége is itt működik. Természetesen akkor sem okozna csalódást a torony, ha csak a francia főváros látképe végett lehetne felmenni rá.
Az Eiffel-torony hét millió frankba került, de igen hamar megtérült ára, mivel csak a világkiállítás hat hónapja alatt kétmillió látogatót fogadott. 2008-ban minden eddigi rekordot megdöntve hétmillió turista kereste fel Párizs szimbólumát. Az Eiffel-torony jelenleg 320,75 méter magas a tetejére épített tévéantenna miatt. Az épület mindhárom szintje nyitva áll a nyilvánosság előtt. Található rajta étterem, posta, butik, kiállítóterem és a Figaro újság szerkesztősége is itt működik. Természetesen akkor sem okozna csalódást a torony, ha csak a francia főváros látképe végett lehetne felmenni rá.
Akit aggasztana az „Öreg Hölgy” az életkora, megnyugodhat, mert rendesen karbantartják. Hétévente átfestik, hogy megakadályozzák a rongálódását. Ehhez nagyjából huszonöt hegymászóra, tizenöt hónapra és hatvan tonna festékre van szükség. A festőknek továbbá le kell küzdenie egy optikai csalódást: ha azonos színnel festenék le, akkor az alsó rész világosabbnak, a felső sötétebbnek hatna. Így három árnyalattal mázolják. Az éjszakai megvilágítást háromszáz speciális égő szolgálja, amelyek a festékkel kölcsönhatásban aranyra színezik az Eiffel-tornyot.
Az Eiffel-torony eddigi százhúsz éve alatt sok megpróbáltatáson keresztülment. 1909-ben le akarták bontani, de a tetejére épített rádióállomás mentette meg. Az első világháborúban a francia csapatok innen hallgatták le a németek üzeneteit. 1925-ben Victor Lustig kétszer is eladta a tornyot ócskavas gyanánt, amiért életfogytiglan bebörtönözték. A második világháborúban a németek fegyvert akartak önteni belőle, de Hitler szíve szerint felrobbantotta volna, amire szerencsére nem került sor. Ezután műemlékké nyilvánították a franciák, így biztonságba került. 2007-ben nagy eséllyel indult a Világ Hét Csodája megválasztásánál, mivel ma is a világ egyik leghíresebb épülete és Párizs jelképe is, ha tetszik nekik, ha nem.
Címkék: Eiffel-torony, francia, ismeretterjesztő, Párizs
Subscribe to:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése