Világ és egyéb katasztrófák

"A hírhedt 16. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A legenda szerint többnyire nők estek áldozatul a grófnő kegyetlenségének: megkínozta és megalázta őket, kiontott vérükben fürdött, fogaival tépte szét az áldozatok eleven húsát, majd végzett velük. De valóban ez történt a grófnő várában? Az eltelt négy évszázad alatt semmilyen történelmi dokumentum nem került elő, ami mindezt egyértelműen igazolná. A film a hagyományos elképzelésektől eltérő módon ábrázolja a grófnő alakját. A történet egy védtelen özvegyről szól, aki gazdagabb és sokkal nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint maga a király. Báthory Erzsébet modern gondolkodású, reneszánsz asszonyként szerepel a filmben, aki egy összeesküvés áldozatává válik." - Figyelemfelkeltés és tökéletes összefoglalás gyanánt a Port.hu-n olvasható Báthory - A legenda másik arca filmismertetésnél momentán én sem tudtam jobbat prezentálni. Véleményem viszont már annál inkább van. :)

Amikor történelmi, kosztümös filmeket néz az ember gyakorta elérik azt a hatást, hogy a közönség ráeszmél: de jó is lenne ebben a korban élni! Nos, a Báthory-film semmi ilyenféle trükkel nem él: a néző kifejezetten megnyugszik, hogy ezen a sötét időszakon már túl van és pár évszázaddal később született. Hiányzik mindenféle idealizált megjelenítés és a 21. század felfogásához való idomulás, mivel a Báthory-film nagyon is ragaszkodik a hiteles korrajzhoz és az akkori társadalmi állapotok rekonstruálásához. Kellően sötét 16. századot láthatunk, amely igen fondorlatos cselszövésekkel tarkított időszak és a film készítői nem adták meg azt a luxust a néző számára, hogy bizonyos eseményeket kihagynak vagy leegyszerűsítenek a jobban érthetőség jegyében. Emellett a kosztümök, a frizurák és a sminkek is rendkívül jól sikerültek - Báthory Erzsébet hajkölteményei nagyon dizájnosak és például az alábbi képen látható gyapjas hatást kölcsönző frizurán magam is elgondolkodtam, milyen praktikával készülhetett.

Báthory Erzsébetet e filmben úgy láthatjuk, ahogy ezelőtt sosem: szenvedő asszonyként, kinek életét tragédiák sora övezi és a hőn áhított boldogság elérése csak pillanatokra adatott meg neki. E nő egy olyan korba született, amelyet abszolút a férfiak uralnak - a fiatalnőket egy kis túlzással nap mint nap megerőszakolják, a házas asszonyt pedig leginkább az utód kihordására használják, sőt Báthory Erzsébet még részeges férje durvaságának is ki van téve. A film elején a terhes Báthory Erzsébetet megerőszakolta a férje, evégett elvesztette gyermeküket. A nő ezután undorodott meg férjétől, mi több az egész akkori férfitársadalomtól. Szívét egyedül a korát jóval meghaladó, reneszánsz szabadságot hirdető festő, Caravaggio tudta megdobogtatni, de Erzsébetet kötelessége és felelőssége túlzottan visszahúzta a sötétségbe, mintsem, hogy továbblépjen és életfelfogásának megfelelő életet éljen. Ez volt személyes tragédiája, ezért nem tudott sosem boldog lenni.

Egy ilyen korban nem valami jó életbiztosítás özvegynek maradni, főként, ha az ország leggazdagabb családjáról van szó. Báthory Erzsébettel viszont éppen ez történt, férje halála után rászakadt minden irányítása, az otthon védelme. A film szerint Erzsébet alkut kötött, melynek betartásával életben marad (egy mérgezés után) és az örök fiatalság is megadatik neki. Mindenféle gyógyfűvel megszórta fürdővizét, néha pirossal is - a film ezzel magyarázza a vérfürdőt. Erzsébet viszont rengeteget szenvedett, víziók gyötörték (amelyeket varázsgombák hatásának tulajdonítanak) és ilyenkor megesett, hogy eljárt a keze. Továbbá ez a nő megedződött ebben a kemény társadalomban - kőből volt a szíve, tanult harcolni és ellenségeivel kegyetlen volt. Ám a film tanulsága szerint csak úgy viselkedett mint korának férfiai, rajtuk nem tett túl, nem volt náluk rosszabb. Mindössze annyiban volt furcsa, hogy nem az az otthonülő, semmittevő, gyereknevelő nő volt, hanem kezébe vette az irányítást, így jóval meghaladta korát.

Anna Friel alakítja lenyűgöző energiával és apait-anyait beleadva Báthory Erzsébetet. Mindig nagy felelősség a castingosok részéről egy ilyen kultikus figurához megfelelő színészt találni, azt hiszem, ezúttal jól döntöttek. Azért is bizonyult jó választásnak mert ránézve elgondolkodik az ember, hogy vajon hány éves ez a nő - akárcsak Báthory Erzsébet esetében is. Nos, utánanéztem és az angol származású színésznő idén lesz 34 éves. De a külsőségeken kívül mással sem volt probléma, korrekt alakítást kapunk tőle. A Báthory - A legenda másik arca szlovák-cseh-angol-magyar-amerikai produkció, ám úgy látszik semmilyen magyar vonatkozású történelmi filmből nem lehet kihagyni Franco Nerot, aki ezúttal II. Mátyás királyt formálta meg. Na jó, elismerem, a Sorstalanságban nem szerepelt...

Mindennek ellenére őszintén meg kell vallanom: nem tetszett a film. Mi lehetett a probléma? Egyrészt túl hosszú volt, csaknem két és fél óra ármány, cselszövés, intrika és szenvedés az én idegeimet is megtépázta. Igaz, hogy pörögtek az események, és nem volt sok üresjárat, viszont túl sok történelmi személyt és eseményt vonultattak fel, ami nekem - mint nem történész vagy a korszakban nem túlságosan jártas személy - kicsit sok volt, összezavart. Másrészt így végiggondolva az egész filmet, nem tudom, mennyire szerencsés egy legendát lerombolni. Eszembe jutott az Iliász és Akhilleusz döntése: ha elmegy Trójába, meghal, de örökké emlékezni fognak rá, ha pedig otthon marad, megöregszik, de emlékezete gyorsan elhalványul. Nem tudom, Báthory Erzsébet melyiket választotta volna, de a sors intézkedett helyette. Szerintem ha tényleg ez a valóság, amit a filmben láttunk, akkor mára a kutya se emlékezne erre a rendkívüli asszonyra. Viszont az állítólagos vérengzése miatt világhírre tett szert, szerintem sokkal többen ismerik a nevét a nagyvilágban, mint a legjelentősebb magyar királyainknak. Úgy gondolom, akit annyira érdekel Báthory Erzsébet valós élete, az utánaolvashatott eddig is a lexikonokban vagy a neten, bújhatta a könyvtárakat az igazságot kutatva. Aki viszont a véres oldaláról ismerte meg és egy izgalmas, ijesztő, horrorisztikus legendavilágba illesztette képzeletében Báthory Erzsébetet, annak abszolút kiábrándító e film. Szerintem A legenda másik arcának filmre vitelére abszolút nem volt szükség, inkább egy vaskos könyvet lehetett volna írni belőle.