Világ és egyéb katasztrófák

„A magyar törvényhozás 1848 március tizenötödikének a százados évforduló alkalmából való méltó megörökítése céljából a magyar alkotó munka jutalmazására „Kossuth-díj”-at alapít” – olvasható az 1948. évi XVIII. törvényben.

A Kossuth-díjjal eredendően a tudomány, a művészet, az irodalom valamint a szocialista termelőmunkában kiemelkedő teljesítményt elért testi és szellemi dolgozókat; munkásokat, üzemi mérnököket, gazdákat, nevelőket, orvosokat, továbbá a katonai tudományokban, valamint az alapvető szervezési munkában legjelentősebb eredményeket, felmutató személyeket, csoportokat jutalmazták. 1963 óta adják csak a kulturális és művészeti alkotó tevékenységért.

Alapításakor két fokozata létezett, majd 1951-től három, 1953-tól négy és 1977 óta újra kettő. 1990-ben az eredeti törvényt módosították, amely napjainkig érvényben van. Eszerint minden év március 15-én a köztársasági elnök adományozza általában a miniszterelnök előterjesztése alapján. A díjnak két fokozata van: a díj és a nagydíj. A Kossuth-díj jelvénye 22 mm átmérőjű, felül nyitott koszorúba hajló két arany babérág, amelynek szárát alul piros, fehér, zöld színű zománcozott szalag fogja össze. A nagydíj anyaga arany, a díjé nagy finomságú ezüst. A jelvény mellé oklevél és pénzjutalom is jár.

A díj összegét a Központi Statisztikai Hivatal által számított előző évi nettó átlagkereset ötszöröse (ötvenezer vagy százezer forintra való felkerekítéssel) adja. A nagydíjjal járó jutalom összege a díj kétszerese. A díjjal 1992-ben 750 ezer, 1994-ben 1,1 millió, 1996-ban 1,6 millió, 1997-ben 1,8 millió, 1998-ban 2,28 millió forint került kifizetésre. A jutalomösszeg a kezdetektől adó- és illetékmentes.

A Kossuth-díjat egy személy többször is megkaphatja. Eddig Illyés Gyulának sikerült begyűjteni a legtöbbet belőle, szám szerint hármat. 1990 óta határon túli alkotók is átvehetik, például Sütő András és Kányádi Sándor is részesült Kossuth-díjban.

Továbbá az 1990-es törvény azt is kimondja, hogy ezt a kitüntető címet a köztársasági elnök megvonhatja attól, aki erre érdemtelenné vált. A gyakorlatban ezt a miniszterelnök is megteheti, mivel 2008-ban Gyurcsány Ferenc tiltakozása végett nem kapta meg a díjat Sas József humorista, mert ellene bírósági eljárás irányult akkortájt. 2008-ban más botrány is volt a díj átadása körül, mivel Blaskó Péter, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze a miniszterelnök elleni tiltakozásul nem fogadta el a Kossuth-díjat.

1948 óta több száz személy nyerte el a Kossuth-díjat. A teljesség igénye nélkül olvashatunk az alábbiakban pár nevet a rég- és közelmúlt díjazottai közül: Bacsó Péter, Bajor Gizi, Bánsági Ildikó, Bangó Margit, Bessenyei Ferenc, Bodrogi Gyula, Csákányi Eszter, Cserhalmi György, Csoóri Sándor, Csukás István, Darvas Iván, Eperjes Károly, Esterházy Péter, Eszenyi Enikő, Faludy György, Fábri Zoltán, Garas Dezső, Gobbi Hilda, Gyurkovics Tibor, Halász Judit, Haumann Péter, Hofi Géza, Honthy Hanna, Jancsó Miklós, Jankovics Marcell, Jókai Anna, Kállai Ferenc, Kern András, Kertész Imre, Kulka János, Latabár Kálmán, Latinovits Zoltán, Lehoczky Zsuzsa, Makk Károly, Márai Sándor, Moldova György, Molnár Piroska, Nádas Péter, Pécsi Ildikó, Pilinszky János, Pogány Judit, Psota Irén, Raksányi Gellért, Rubik Ernő, Sinkovits Imre, Spiró György, Szabó István, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Tamási Áron, Tarr Béla, Tolnay Klári, Tordy Géza, Töröcsik Mari, Udvaros Dorottya, Weöres Sándor, Zenthe Ferenc.