2010. július 13., kedd
Amikor megláttam e filmnek címét elsőre az jutott eszembe: "már megint egy újabb gagyi családi kutyás film". Aztán amikor Richard Gere nevét olvastam a stáblistán, egyből gondolkodóba estem: ő az, aki semmiképpen sem adja színvonal alatti művekhez nevét - sose volt a legkedvencebb színészeim között, de minden filmet szeretek, amiben játszik. Így gondoltam, teszek egy próbát, és megnézem Hacsi - A leghűségesebb barát című filmjét, hiszen számomra Richard Gere neve garancia a tartalmas szórakozáshoz, másrészt kutyabarát révén szeretem az ilyenféle filmeket. További nyomos érvnek bizonyult, hogy: az IMDb 8826 voksolója 10-ből 8,1 pontra értékelte, ugyanez a Port.hu-n 9,8!!! (Ilyen magas pontokat még sose láttam a Port.hu-n). Azt hiszem, az utóbbi idők legbölcsebb döntésének bizonyult, hogy nem dőltem be a bugyuta magyar címnek.
A történet eleve szimpatikusan indult: egy kedves kisvárosi amerikai családfő a vasúti pályaudvaron egy árválkodó kutyusba botlik - hazaviszi. Próbálja megkeresni az eredeti gazdáját, ám minden hiába: örökre szóló barátság kezdődött, a férfi Hacsit a szívébe zárta és fordítva. Hacsi egy japán akita kutya és nevét a nyakörvén található írásjel után kapja: ami magyarra fordítva 8-at jelent (valószínűleg az alom 8. tagja lehetett) illetve jószerencsét is. Az akita kutyák sajátossága a rendkívüli hűség, gazdáját minden nap elkísérte Hacsi a vasútállomásra és ott várta, mikor az visszaérkezett. Ám egy váratlan tragédia miatt egy napon a férfi nem jött haza az ötórai vonattal... Hacsi viszont örökké várta, minden nap ott ült a vasútállomáson és figyelte a befutó vonatokat - egészen addig, amíg őt is elszólította az örökkévalóság. A film megtörtént esetet dolgoz fel, az eredeti Hacsi szobrát ma is meg lehet nézni Japánban: pontosan ott áll, ahol minden nap várta gazdáját éveken keresztül.
Aki itt nem adta fel a bejegyzés olvasását, hogy mi ez a hatásvadász csöpögés - nos, azt hiszem az járt jól. Mi sem jobb bizonyíték erre, hogy ha csak a néző megríkatására szolgált volna a film, akkor valószínűleg a legelején nyilvánvalóvá teszik, hogy Hacsi megtörtént eseményt dolgoz fel - ám mindez a legutolsó képkockáknál derül csak ki. Ez a történet a barátságról, hűségről, ragaszkodásról, kitartásról és reményről szól - továbbá arról, hogy a kutyák milyen csodálatos teremtmények. Személy szerint régen láttam ennyire megható filmet: olvastam a Port.hu-s hozzászólásokat és ott kérdezte valaki, hogy volt-e olyan, aki egyáltalán kibírta sírás nélkül. Én nem... Az utolsó fél órában végig könnyes volt a szemem, de többször megesett, hogy hangosan zokogtam! Túlzás nélkül állíthatom, hogy ennyire még egy film sem hatott meg - pedig túl vagyok már egy s máson. Ezt a hatást eddig legfeljebb a valós élet eseményei váltották ki belőlem - de hozzá kell tennem, hogy nem mostanában volt, mikor legutóbb ennyit sírtam. És igazság szerint e sorok megfogalmazásakor is könnybe lábad a szemem - bár sose gondoltam volna magam szentimentálisnak, ezt most annak tudom be, hogy még nincs 24 órája, hogy láttam a filmet.
Richard Gere-ről is illene mondanom pár szót. Minden szerepében bennevan az a tipikus Richard Gere-es elegancia és profizmus, amiért megérdemelten tekinthető napjaink egyik legnagyobb világszínvonalú színészének. Szerepeit pedig rendkívüli érzékkel választja: ha akarnék, se tudnék olyat mondani, amivel mellényúlt (pedig jó sok mindent láttam tőle, kedvenceim között van pl. Chicago, Ősz New York-ban, Megszólít az éjszaka, Micsoda nő, Éjjel a parton vagy A hűtlen). És mostantól a Hacsi is erősíti ezt a listát: igazi profi módjára fogta meg azt a karaktert, akit sztem mindenki ismer az életében - egy szimpatikus, értelmiségi tanár ember, akire felnézünk tudása, gondolatvilága és példamutató életmódja miatt. Olyan érzésem volt, mintha tényleg ismerném már ezt az embert. A kutya pedig csak hab a tortán - legalább annyira szimpatikussá tesz egy férfit, ha kutyával foglalkozik, mintha gyerekkel lenne - itt pedig mindkettő megvolt, ráadásul a felszínesnél sokkal mélyebbről jövően bemutatva.
Sokan hasonlítgatják és témáját tekintve nekem is eszembe jutott róla a Marley & én. Az alapvetően a vígjátékok jegyeit hordozza magán és néha kerülnek csak felszínre azok a dolgok, amik miatt igazán komolyan lehetne venni. Marley története is meghatott, őt is megkönnyeztem, de így Hacsi után azt kell mondanom, hogy a nyomába se ér, mert mindent összevéve elég hollywoodira sikerült. Hacsi története viszont végig komoly, végig reális, akár környezetünkben, mi több: velünk is megtörténhetne mindaz, amit látunk - annyira emberközeli és megfogható. Azt hiszem, ezért szerettem annyira. Mindenkinek csak ajánlani tudom - azoknak is, akik sosem tartottak még háziállatot. Valójában a Hacsit a sok-sok szívszorító jelenet ellenére happy end-es alkotásnak könyveltem el: hiszen a film végén mégis eljön, akire annyira várt és a nyakába ugorhat - csak már egy másik világban.
Subscribe to:
Megjegyzések küldése (Atom)
50 megjegyzés:
csúcsfilm, csúcszenével
annyira szomorú film :(
a legmeghatóbb film, a második leghíresebb kutya lajka után
Én sírtam...
én az osztályommal néztem meg és ki kellett mennem a mosdóba hogy ne előttük sírjak
én is sírtam ,pedig én nem szoktam sírni,rettenetesen sajnáltam a kutyust,
jobb életet érdemelt volna,!
Végig sírtam az utolsó fél órát...ilyen megható, és felemelő filmet már régen láttam. Időről időre szükségünk van ilyen lelki töltetű filmekre, hogy általuk egy kicsit jobbá, érzékenyebbé váljunk.
szerintem a leghűségesebb élőlény
volt a földön .Szerintem ilyen vagy hasonló
élőlény soha nem lesz többet.nagyon megható
Történet.
Ez ehy NAGYON NAGYON szép film nekem nagyon tetszik nagyon szeretem a kutyákat én is vágyok egy ijen kutyára mint HACSI nagyon hűséges kutya és 9 teljes évet várt a gazdájára hát eszt nem minden kutya teszi meg... Szeretlek HACSI
Én nagyon szeretem ezt a filmet, és akárhányszor látom mindig sírok rajta.
Nagyon megható film...én végigbőgtem!
nem rég vesztettem el a kutyusomat így sajnos duplán sírtam a filmen:(
Nagyon nagyon szomorú film. a végén kipotyogtak a könnyeim, hiába próbáltam visszatartani. Rég láttam ilyen megható filmet.
Most néztem meg. Nem hittem volna, hogy ennyire megható. Nagyon szép film, természetesen megkönnyeztem.
Ez a film... egyszerűen hihetetlen... Leültünk a családdal és megnéztük ezt a filmet. Mindenki bömbölt mint egy kisgyerek.. nagyon megrázó, és egyben nagyszerű film. Ez a film bebizonyította hogy mit is jelent valójában a hűség
A legszebb film, amit láttam!Nagyon sirós!
Tisztelt idetévedő olvasó, ha még nem láttad, látta a filmet akkor tudom ajánlani. Nem fogod, fogja megbánni, én nagyon kritikus vagyok a filmekkel kapcsolatban, de ez igazán jó film.
Csodaszep film, nagyon meghato...az utolso fel orat vegigsirtuk a parommal...Imadjuk a kutyakat es ez a film mindent elmond baratsagrol, remenyrol, husegrol es a szeretetrol. Gyonyoru es egyben nagyon szomoru!
én majdnem végigsírtam... ha van szomorú fim a világon akkor ez az :( és az a durva sz egésben h én nem szoktam filmeken sírni!!!
Én is sírtam rajta.
Ezt a filmet nem lehet sírás nélkül végig nézni.Gyönyörű megható és tényleg jó példája annak hogy milyen kapcsolat lehet állat ember között ha mindkét részről megvan a tisztelet,szeretet,bizalom.
Sajnálom hogy végig sírtam az utolsó fél órát.Mert nem győztem törölgetni a szemem mert már alig láttam.
jah és igen az előző vagyok xxxxx ennyire jó film volt.
Én is végigsírtam majdnem az egész filmet.
Ma egész nap a kitartáson és a türelmen gondolkodtam, -a hűségen önmagunkhoz és az álmainkhoz. Kedves filmkritikus, nagyon szép az ahogy a filmről beszéltél! Elmondtál helyettem mindent!!!Köszönöm <3
egyszeruen fantasztikus ez a film...szinte vegig sirtunk a ferjemmel...napok ota a hatasa alatt vagyok...ez a film nekem mindenrol szolt...
én is sirtam rajta de nagyon, föleg utolso fél óra ááá nem birom annyira jó film nagyon
a leghűségesebb barát...
Tegnap este néztem meg, nagyon megható film. Én már akkor sírtam, amikor a professzor meghalt. Most is sírok! :'(
Én is sírtam,amikor a suliban néztem egy programon, már a közepétől!Még a gépen is néztem egy videót a végén az utolsó pár percekről,már akkor is sírtam!Nagyon szép és sirató film!Könyvben megvan a film?
Én nagyon sírtam amikor megnéztem!Megható történet,és én elhatároztam ,hogy megnézem valamikor a szobrát!Soha nem felejtem el ezt a történetet,és még most is nagyon rossz!!!! (L)(L)
Én az előző lány vagyok de ez a film mindent elárul ,pl.: Hogy milyen 1 hűséges barát... és énis ennyire hűséges kutyust szeretnék aki engem is így fog várni amikor jövök a munkahelyemről...!!! és 9 éven át!!!!
Én csak két részletben tudtam megnézni :( gyönyörű!!!
elképesztő film... a kutyusommal néztem és közbe öleltem... és bőgtem. szenzációs film... egy állat mennyire hűséges marad... 9éven keresztül... mindennap pedig semmi reményt nem kap de ő mégsem adja fel.... hihetetlen de igaz.. :')
Sikerült kibirni...sirás nélkül...az utolsó húsz percig...kötelező darab.....
nagyon megható film az utolsó 30 percet végig sirtam :'// és ráadásul hogy igaz film nagyon megható
szép.ennyi...
25 éves vagyok, tökös srác, nem sok film van ami meghat, de ezt én is megkönnyeztem, eszméletlen megható film!
Tudtok jó oldalt ahol megnézhetem?
Vannak emberek akiknél bármelyik eb többet ér!
Én is az osztályommal néztem meg.Én szerencse,hogy furulyára mentem mert különben én is sírok.Láttam,hogy a film alatt egy csomóan kimentek a mosdóba.A film után mindenki 1000 zsebkendővel ment ki a folyosóra.Én még vagy 2 óráig a film hatása alatt voltam.Még azon is sírtam,hogy kitört a ceruzám hegye. :)
Szerintem ő az a kutya aki példát mutat a hűségrűl ,bár tudom hogy az Akita egy gazdás nekem nagyon tetszet ez a film és megmutata nekem is mert ,én nagyon szeretem az Akitát hogy milyen hűséges várt teljes 9 évig várta a peronon a gazdáját ez nagyon ritka az ilyen kutya és meg érdemelte a szobrot is
gyönyörű
"Véletlenül" emeltem le ezt a filmet a polcról, de életem egyik legcsodálatosabb filmje lett... A főszereplőből és a kutyából kiindulva gondoltam, hogy nem lehet rossz film, hát, nem csalódtam. Olyan hatással volt rám, amit el nem tudok mondani, így már rég zokogtam, mint a film utolsó fél órájában és utána. Így karácsony előtt személyes emlékeket is felkavart bennem, 3 éve így vesztettem el 15 év után szívinfarktusban a páromat egy perc alatt és maradt egy ír szetter utána, aki állítom, hogy a mai napig várja vissza... Szóval, csak ajánlani tudom MINDENKINEK és köszönet érte az alkotóknak!!!
Mi macskás család vagyunk, de én még életemben ilyen helyes kutyát nem láttam. Nálunk is együtt zokogott az egész család, papa-mama és a két gyerek. A végén mind a macska bundájába töröltük a könnyeinket, aki a maga módján épp úgy ragaszkodik a gazdájához, mint a kutyák, csak mindig érezteti közben, hogy ő azért független.
Ha engem ilyen személyes tragédia is összekötött volna a filmmel, mint az előttem szólót, nem is bírtam volna végig nézni. De én is hiszem, hogy a földi életünk csak egy átmeneti állomás, és a szeretet a léten túl is összeköt minket egymással, az állatainkkal is.
Csodálatos film, nem lehet kibírni sírás nélkül. A kutyusomat én is a vonatállomáson találtam, és mondhatom, hogy nagyon mély kapcsolat alakult ki köztünk, 13 éves, és nem is tudom mi lesz velem nélküle. :(
A film valóban kötelező darab.
Tanulhatnának a filmböl az állatkinzók
Én untam.
Az egyik legszebb film amit valaha láttam. Nem rég halt meg a kutyám úgyhogy ez a film megint szíven ütött, mint annak idején amikor elsőnek láttam.
Azt viszont nem tudom eldönteni, hogy Richard Gere vagy Hachiko a főszereplő.
itt meg lehet nézni:
http://bestlapok.blog.hu/2014/07/11/ezt_a_filmet_nem_tudod_vegignezni_siras_nelkul
én nem bírtam sírás nélkül...
Én újra és újra meg nézem, nem tudom miért? De azt tudom, hogy kenterbe veri az összes kutyás filmet!!!! Szavak ide nem kellenek, csak nézd meg és örökre a hatása alá kerülsz!!!
Megjegyzés küldése