2009. szeptember 16., szerda

Bodies

Emlékszem rá, hogy már a kiállítást megelőző évben is televolt minden vele, hogy melyik országban milyen botrányt kavart. Tudniillik a Bodies kiállítás lényege, hogy ismerd meg saját tested, illetve láss szétbagózott tüdőt, hogy ne dohányozz többé. És mindezt egyszer élő kínai emberek testéből, vmi speciális technikával tartósított formában láthatod. Mire ideért kis hazánkba, szinte mindenki várta, de az etikai botrányt még inkább. Ám nem történt semmi ilyen.

Akárcsak a Titanic kiállítás idején, most is az utolsó hetekben látogattam el a Vam Design Centerbe. Meg kell mondanom, hogy annak ellenére, hogy a pesti belváros egyik eldugott szegletében kapott helyet a Bodies, rendkívül nagy volt az érdeklődés még így a végefelé, sőt este is.

A belépőt nagy drágálltam, hiszen diákkedvezménnyel is 2500 Ft-omba került. Maga a kiállítás igen levegőtlen helyen volt, bár elöljáróban (amikor minden cuccot leadattak a ruhatárba) elmondták, hogy speciális klíma kell ehhez a speciális kiállításhoz. Rengetegen voltak, annak ellenére, hogy idősávok szerint lehetett csak jegyet váltani. Ráadásul este voltam, zárás előtti utolsó órában, amikor elméletileg pangásnak kellene lennie…




Maga a kiállítás engem annyira nem rázott meg, mintahogy a sajtót telekürtölték vele. Sok nyúzott ember, különböző pózokban, mindenféle csontok meg szervek. Így leírva sokkal szörnyebben fest, mint ott látni. Volt egy szoba, ami előtt kiírták, hogy megtekintése csak saját felelősségre lehet. Én természetesen bementem. Halott embriók voltak mindenféle üvegcsében. Kérdés: miért megrázóbb egy halott kisbaba-kezdeményt látni, mint egy megnyúzott embert? De most komolyan, én nem érzem a különbséget…

Valahol ennek a teremnek a környékén volt a mosdó, amit nem bírok szó nélkül hagyni. Ugye van ez a sok ember és az egész kiállítás területén egyetlen mosdó. A női részlegben minden úgy festett, hogy olyan átlátszó ajtókkal szerelték fel a WC-t ahol az emberek alakja kívül-belül simán látszott, illetve maga az ajtó nem illeszkedett tökéletesen a kerethez és egy 1 centis csíkban tökéletes belátás nyílott az egészségügyi dolgát végző emberre. Kérdés: ennyire hanyag a kivitelezés vagy ez is hozzátartozik a kiállításhoz, hogy ismerjük meg az emberi testet? Komolyan nem tudom.





Aztán amire az elején is utaltam, volt a kiállításnak olyan része, ahol beteg szervek mutattak be egy egészségeshez viszonyítva. Igazából én nem találtam ezt annyira meggyőzőnek, hogy bármilyen rossz szokásomhoz változtassak, bár hozzátenném, hogy nem is dohányzom…

A kiállítás utolsó terme pedig arról szól, hogy vásárolj. Nos, mivel a táskádat leadatták veled és lelkedre kötötték, hogy mobilt se vigyél be, logikus, hogy pénz sincs nálad. Vagy legalábbis nekem az volt. És a ruhatártól már nincs visszaút. Pedig szívesen vettem volna egy prospektust és ráérő időmben talán elővettem volna olvasgatni.

Összességében nem volt ennyire borzalmas, mivel elég negatív hangvételűre sikeredett az irományom. Talán annyi, hogy túl nagy elvárásokkal mentem meg ez a rengeteg ember és mindenhez sorba állni teljesen kiszívta az erőmet. És nem volt rám akkora hatással vagy újdonsággal, hogy megrázzon. De azt is elhiszem, hogy mások másképp látják ezt, hiszen a saját szememmel láttam, hogy voltak elsápadt emberek, akik kénytelenek voltak egy kicsit leülni. Mindenesetre nem bántam meg ,hogy megnéztem…



0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates