Világ és egyéb katasztrófák

Napjainkban Alice Csodaországban-lázban ég a világ (meg a blog is több bejegyzésében:)). Nem csoda, hiszen Tim Burton legújabb filmje e témát dolgozza fel és látványvilágával az Avatar által elkezdett útra lépett: mitöbb, nekem jobban tetszett mint elődje, méghozzá azért, mert a lenyűgöző tájak mellett a történet sem sikkadt el, mentes volt mindenféle hollywoodi sablontól. Viszont e bejegyzést nem is ennek elemzésére készül, hanem egy 1951-es Walt Disney produkciónak, amely az Alice Csodaországban címet viseli.

Már a filmkritikás bejegyzésben is gondolkodtam, hogy belemennék a cím elemzésébe, de azt hiszem, ennek inkább itt van helye. Szóval, a mese megálmodója egy angol matematikus, Lewis Carroll, akibe némi írói véna is szorult és e két szenvedélyét összegyúrva született meg az életműve bástyáját adó Alice Csodaországban 1865-ben, majd hat évvel később a folytatás, amely az Alice Tükörországban címet viseli. E művekről bővebben is lesz szó a szomszédos bejegyzésben, viszont annyit elárulnék: a Walt Disney a két mesét összegyúrta, belőle egy történetet hozott létre. Így nem a könyv adaptálásáról van szó, hanem inkább összemosásról és ezért érzem az Alice Csodaországban címet olcsó reklámfogásnak - inkább Alice kalandjai vagy simán Csodaország névvel láttam volna el a rajzfilmet, mivel Lewis Carroll művét nem adja vissza, hanem összezagyválja.

Annyira sanyarú gyermekkorom volt, hogy ez a mese minden formájában kimaradt belőle. De a címét ismertem, sőt az órás nyúl motívummal is tisztában volt, meg a hirtelen megnövő és összetöpörödő Alice-ről tudtam, illetve vmi káryta figurák is rémlettek. Így Tim Burton mozija előtt elolvastam Lewis Carroll műveit, aztán megnéztem a Walt Disney rajzfilmet is. A mesét olvasva volt egy-két eseménysor, amit nem egy könnyen értettem meg és reménykedtem, hogy a rajzfilmben minden tiszta lesz: nos ebben nem csalódtam, hiszen elsősorban kisgyerekeknek szánta Walt Disney a művét.

Vagyis inkább úgy lehetne mondani, hogy a kicsit bonyolultabb részek kimaradtak és a csodaországi kalandba átemelték Tükörország érdekesebb momentumait - így a beszélő virágokat vagy a vitatkozó ikreket. Viszont van egy olyan érzésem, hogy ez Lewis Carrollnak nem tetszene: ő matematikai pontossággal szerkesztette meg Csoda- és Tükörországot, valószínűleg minden jelenetnek külön jelentősége van így az sem mindegy, hogy melyik országban történik az adott esemény. Szerintem Lewis Carroll annyiban rokonlélek Tim Burton-nel, hogy kifejezetten tehetsége van olyan történetek létrehozására, amelyben gyermekek és felnőttek egyaránt megtalálják számukra a tanulságot - viszont Walt Disney-nek ez csak hellyel-közzel sikerül.

Szóval, megnéztem ezt az 1951-es rajzfilmet és nem hagyott bennem különösebb nyomot. Alice figuráját nem találtam annyira cserfesnek, mint ahogy a mesében olvastam - bár a körömrágós, riadt gesztusai nagyon tetszettek. Alice itt egy butácska, elkényeztetett kislánynak tűnt, akiből éppen a könyvekben a báját adó pontos érvelés, kedves kötözködés hiányzott. A rajzfilm többi figurája pedig túlzottan ijesztőre sikeredett és Csodaország színei sem harmonizáltak. A kedves szereplők sem tűntek kedvesnek, a gonoszak pedig inkább viccesre és szánandóra hasonlítanak leginkább. Csodaország meg annyira színes lett, hogy ez a kavalkád erőltetettnek és inkább riasztóbbnak hat, mintsem egy olyan helynek, ahová a gyermekek álmaikban vágynak.