Világ és egyéb katasztrófák

Igaz, nem új ez a musical, csak nálam került éppen most sorra. Az Oh What a Beautiful Morningot már korábban ismertem, méghozzá egy gálaműsoros felvételről. Így az eredeti musicales verzió is úgymond újdonság volt. Maga a sztori annyira nem ragadott meg, illetve a zenétől sem haltam el. Viszont Hugh Jackman játéka miatt szívesen újranézném. Ugye nem titok, hogy nagy rajongója vagyok, több bejegyzésben is méltattam már itt a blogban és ott van a top 3 kedvenc színészem között. Eddig is tudtam, hogy a megnyerő külső mellett nagyszerű színész és csodásan énekel. Viszont ebben a feldolgozásban számomra abszolút újszerű arcát mutatta meg. A nyomorultakban a drámai musicalénekest ismerhettem meg, ezúttal pedig a könnyed oldalát mutatta. Emlékszem, hogy az idei Oscar-gála környékén nyilatkozta, hogy legközelebb szívesebben játszana egy vidámabb musicalben és teljes mértékben érthető, hogy miért. Az alábbi két felvétel is tanúsítja, hogy mennyire élvezi, amit csinál, egyszerűen jó nézni. A játéka annyira kifinomult, hogy erre nem is találok szavakat. Tökéletesen eltalálja, hogy az adott pillanatban éppen mit kell csinálnia, sosem esik túlzásba vagy véletlenül sem válik unalmassá. Szóval abszolút nem erőltetett, teljesen természetesen mozog a színpadon - még annak ellenére, hogy egy úgymond vígjátékról van szó, sok helyzetkomikummal, ami csak úgy vonzaná a ripacsságot. De ő véletlenül sem az. Talán ezért is szeretem annyira. :)