Világ és egyéb katasztrófák

Kevés embernek adatik meg beszédhiba nélkül élni. Néhányan nem törődnek vele, mások saját akaratukból próbálják legyőzni. Mi a helyzet, ha a király dadog, akinek kötelessége nyilvánosság elé állni? A 12 Oscar-díjra nominált A király beszéde VI. György brit uralkodó, II. Erzsébet édesapja történetét meséli el.

A király beszédének mindig tökéletesnek kell lennie – a másodlagos szóbeliség korában, amikor az uralkodó hangja nemcsak egy terem vagy tér embereihez jut el, hanem kihangosítva akár több ezer kilométer távolságba, akkor a legkisebb szótévesztés is alááshatja a beszélő tekintélyét. A király beszéde című történelmi filmdráma középpontjában egy olyan brit uralkodó áll, aki kisgyermek kora óta dadog. Ezúttal egy olyan filmmel van dolgunk, amely nem a történelmi események ábrázolására helyezi első sorban a hangsúlyt, hanem egy királyi portrét alkotva a jellemfejlődésre és beszédhibájának legyőzésére – amiben szerepet játszanak a közben zajló események is.

A film elején V. György király másodszülött fiát, Bertie-t ismerhetjük meg, aki megdermed a nagy közönség elé állva. Felesége hirdetés útján eljut egy kispolgári logopédushoz, kinek módszerei ígéretesebbnek tűnnek minden korábbi arisztokrata doktorénál. Bertie rendkívüli bizalmatlansággal vág bele a sokadik orvos sokadik csodájának tűnő kezelésbe. Az enyhülés nem egyik pillanatról a másikra jön el, hanem folyamatosan alakul ki és odáig jut, hogy jó barátokká válnak. Az ausztrál logopédus rájön, hogy a dadogás lelki eredetű problémára vezethető vissza, segít Bertie-nek bátorságát és hangját visszaszerezni. A film cselekményének két éve alatt több fontos történelmi esemény is befolyásolja Bertie életét: édesapja meghal, bátyja lesz a király – ám ő egy éven belül lemond a trónról egy szerelmi ügy miatt. Így Bertie-ből VI. György király válik és uralkodása kezdetén lép be a második világháborúba Nagy-Britannia.

A király beszéde tipikus angol film: egyrészt teljesen visszaadja a brit uralkodókról szóló filmek magasztos légkörét, másrészt nagyszerű színészi alakításokat láthatunk. Továbbá a történet egyáltalán nem unalmas, annak ellenére, hogy lassan csordogál. Nem nevezhető felszínesnek, hanem tartalmas és elgondolkodtató – viszont mégsem az a kőkemény dráma, művészi módon csempésződött bele humor és némi könnyedség. Teljesen érthető a sok jelölés, hiszen egy kiemelkedően színvonalas alkotásról van szó. Az Oscar-gálán a következő kategóriákban esélyes: legjobb film, rendező (Tom Hooper), férfi alakítás (Colin Firth), férfi mellékszereplő (Geoffrey Rush), női mellékszereplő (Helena Bonham Carter), operatőr (Danny Cohen), forgatókönyv (David Seidler), vágás, látvány- és jelmeztervezés, hangkeverés illetve filmzene.

Az iménti listából kitűnik, hogy szinte minden fontos kategóriában jelölték a filmet. Ritka eset, amikor egy filmből ennyi színészt nominálnak. Colin Firth már bezsebelte alakításával a Golden Globe-ot, így őt várják február végén is a befutónak a tippelgetők. Másrészt arról is suttognak, hogy a tavalyi gálán is kijárt volna neki a díj az A Single Man főszerepéért – tehát kárpótlás szempontjából is jó esélyei vannak. A legfontosabb viszont az, hogy A király beszédét megtekintve senkiben sem támadhat kétség, hogy színészi kvalitásai alapján is kijár neki az aranyszobrocska. Geoffrey Rush-sal lenyűgöző párost alkottak és úgy tették mindezt, hogy a rivalizálásnak vagy egymás lejátszásának még a szikrája sem fedezhető fel. Helena Bonham Carter mellékszerepe pedig csak szépítette mindezt, vérbeli angol színésznőhöz méltóan – ahogy ezt tőle megszokhattuk. Összegezve elmondható, hogy A király beszéde egyértelműen 10/10-es alkotás, megtekintése mindenkinek ajánlott.

A király beszéde (The King’s Speech)

angol filmdráma, 118 perc

főszereplők: Colin Firth, Helena Bonham Carter, Geoffrey Rush, Guy Pearce

forgalmazó: Budapest Film

Forrás