2013. december 9., hétfő

Elgondolkodtató dalok az X-Faktorban

Az idei X-Faktor mindenképpen más, mint a korábbiak. Az újítás nemcsak a zsűritagokon látszik, hanem a dalokon is. Néha belekerül 1-2 annyira elgondolkodtató szövegű, nem mainstream előadás, hogy magam is meglepődtem - mi több, ezeket korábbról sem ismertem. Most két ilyet emelnék ki: az egyik Presser Gábor szerzeménye (amit Rúzsa Magdinak írt), Egyszer a címe. Nálam nagyon betalált, az utolsó sora pedig letaglózott... Sajnos tudom, milyen ez az érzés, amiről szól a dal. Csontig hatolt, de tényleg. Bolondos, bohókás a szövege, a végére viszont kiderül mennyire keserédes. Szerintem sokunknak ismerős a helyzet.

A másik pedig a Belmondo együttes Mikor című száma. Hasonlóan az előzőhöz, ez is teljesen nekem szólt - avagy rólam. Ez a sok 'mikor'-ral kezdődő kérdés bennem is ott van, volt bizonyos helyzetben, emlékeimben és mindig megkönnyebbülök úgy nagy általánosságban véve, ha tudomást szerzek róla, hogy nem velem van a baj, normális ha más gondolataiban is felmerül mindez - értve ezt most a konkrét szituációra is, amiről szól a dal. Persze az igazi megkönnyebbülés az lenne, ha az összes kérdésre választ kapnék, akármilyent, csak valamit. Köszönöm ezt a dalt, de tényleg. A klip is beszédes, érdemes megnézni.

Mindkét dalszöveget is bemásoltam, videókkal együtt, nézzétek, hallgassátok őket! :)



Rúzsa Magdolna & Presser Gábor: Egyszer

Egyszer arra járhatnál, egyszer rám találhatnál,
s akkor belém eshetnél, s rögtön el is vihetnél,
vagy inkább ott maradhatnál, nálam bekuckózhatnál,
simán átölelhetnél, s csak hallgatnál és kérdenél.

Egyszer megszoríthatnál, aztán megsimíthatnál,
egyszer összehajthatnál, aztán szétbogozhatnál.
Egyszer megpörgethetnél, aztán le is fékeznél,
egyszer be is zárhatnál, egyszer kiengedhetnél.

Egyszer rám hajolhatnál, s akkor nagyon kívánnál,
s én meg ott feküdhetnék, kicsit nagyon remegnék.
Egyszer elkergethetnél, aztán sírva kérhetnél,
aztán átölelhetnél, s hagynám, kiengesztelnél.

Egyszer megröpíthetnél, széllel szembe engednél,
aztán szépen leszednél, magad mellé fektetnél,
aztán megdicsérhetnél, büszkén körbenézhetnél,
a végén összeszedhetnél, és egy bambit fizetnél.

Egyszer megviccelhetnél, mintha nem is szeretnél,
aztán átölelhetnél – ronda vicc volt – röhögjél.
Egyszer szét is kaphatnál, aztán összerakhatnál,
egyszer zsebre vághatnál, aztán kigombolhatnál.

Egyszer zongorázhatnál, s hozzá áriázhatnál,
egy-két dalt komponálnál, rólam áradozhatnál,
aztán elnémulhatnál, s kérdőn rám pillanthatnál,
egy kis tapsra várhatnál, várhatnál, várhatnál…

Egyszer megfürdethetnél, aztán megtörölhetnél,
aztán megfésülhetnél, aztán ki is festhetnél.
Egyszer megrajzolhatnál, aztán kiszínezhetnél,
aztán megszépítgetnél, akkor nagyon szeretnél.

Egyszer úgy kopoghatnál, mintha nem is te volnál,
aztán nagyot nevetnél, mintha mégis te lennél.
Egyszer eljegyezhetnél, gyémántgyűrűt vehetnél,
s akkor úgy is tehetnél, mintha tényleg léteznél…





Belmondo - Mikor

Most is szeretni vágyott
ez a szív, csak megrepedt.
Mert mindig arra várt, 
hogy a másik lépje meg.

MIKOR
Érhetek hozzád?
MIKOR
Térsz be úgy hozzám,
MIKOR
van, hogy nem félsz már?
MIKOR
Úgy várlak!
MIKOR
Nézhetek majd Rád?
MIKOR
Képzeled tovább?
MIKOR
Jössz, hogy eggyé válj?

Egy életet kibírtam,
pár hét már mit nekem.
Mert visszatért az álom,
mit sosem hittem el.

MIKOR…

Minden nap úgy kelek fel,
hogy most a vége jön.
Épp cserélném a lelkem,
de újra rám köszön.

MIKOR…

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates