2010. április 4., vasárnap
Először jöjjön néhány ismeretterjesztő érdekesség mával meg holnappal kapcsolatban.
A kereszténység második legnagyobb ünnepe úgynevezett mozgó ünnep, azaz a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapon ünnepeljük.
Húsvétkor ér véget az egykor olyan szigorúan betartott negyvennapos nagyböjt, ekkor emlékezünk meg Jézus Krisztus kínhaláláról, és ünnepeljük a természet tavaszi újjáéledését.Jézus feltámadását mindenhol megünneplik a keresztények, a történet szerint nagypénteken keresztre feszítették a Megváltót, családja zsidó szokás szerint eltemette egy barlangban, amelyet az Olajfák hegyén a domboldalba ástak. A sír bejáratát a hagyomány szerint nehéz kővel zárták le. Lévén másnap szombat volt, a tízparancsolat szerint a pihenés napja következett. Jézus családja és tanítványai vasárnap tértek vissza a sírhoz, és meglepődve látták: üres a sír. Egy angyal állt ott, és ő mondta: Jézus feltámadt.
A Biblia szerint Jézust a zsidó pészah első napján tartóztatták le. Az utolsó vacsorán Jézus és a tanítványai a pészah előestéjén szokásos széderestet ünnepelték, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt), és megitták az előírt több pohár bort. Sok nyelven ma is így nevezik a húsvétot: Paste (román), Påske (norvég), Paszcha (görög, orosz), Páscoa (portugál), Pascua (spanyol), Pasqua (olasz), Paque (francia), Påsk (svéd).Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének nevéből ered a húsvét elnevezése: Oster (német), Easter (angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években, és onnan terjedt el a világon.
A húsvét legismertebb szimbóluma a tojás, a termékenységet, az új életet jelenti. Általában színesen kerül az ünnepi asztalra, piros vagy hímes tojást már az ősi Babilonban is készítettek. Magyarországon a húsvéti asztal elképzelhetetlen húsvéti sonka nélkül. A tojások mellett a főtt sonka tormával, friss tavaszi zöldségekkel, frissen sült sós kaláccsal mennyei eledel, különösen azoknak, akik szigorúan tartották az ünnepet megelőző negyvennapos böjtöt. A húsvéti sonka úgy a legfinomabb, ha a főzés előtti este hideg vízbe áztatjuk, másnap pedig finom puhára főzzük.
Újabban a kicsik már az óvodában megtanulják a híres nyuszi történetét. Jó, legyen! Karácsonykor jön az angyal, aki a fa alá helyezi az ajándékokat, de Húsvétkor mit tegyünk? Hova helyezzük a nyuszi ajándékait?
Az angolszász "Húsvét" (Easter) szó eredete a kereszténység előtti Eostre Holdistennő nevére vezethető vissza, legalábbis Bede Venerabilis angol középkori történetíró szerint. A magyar húsvét szavunk a hús ekkori elfogyasztását jelöli. Mivel számos kultúrában a nyuszik szoros kapcsolatban állnak a Holddal, Eostre istennőt nyuszik képében ábrázolták.
A húsvéti tojásokat hozó nyuszi története eredetileg Németországból származik. A hagyomány szerint, a jó gyerekeket a Mágikus Nyuszi, az Oschter Haws egy csokoládétojásokkal teli kosárral ajándékozza meg.Egy régebbi történet szerint pedig, egy asszony, aki nagyon szerette a gyerekeket, színes tojásokkal teli kosarakat rejtett el oly módon, hogy azt a gyerekek hamar megtalálják.A Húsvét szimbólumai, ahogyan mindannyian tudjuk a nyuszi és a piros tojás, amelyeket még a kereszténység előtti korszakból vettük át. Valójában ezek a szimbólumok nem állnak szoros összefüggésben Jézus halálával és feltámadásával;ők csak a tavasz jövetelét, valamint a növényzet és a termékenység megjelenését hirdetik.
Az angolszász "Húsvét" (Easter) szó eredete a kereszténység előtti Eostre Holdistennő nevére vezethető vissza, legalábbis Bede Venerabilis angol középkori történetíró szerint. A magyar húsvét szavunk a hús ekkori elfogyasztását jelöli. Mivel számos kultúrában a nyuszik szoros kapcsolatban állnak a Holddal, Eostre istennőt nyuszik képében ábrázolták.
A húsvéti tojásokat hozó nyuszi története eredetileg Németországból származik. A hagyomány szerint, a jó gyerekeket a Mágikus Nyuszi, az Oschter Haws egy csokoládétojásokkal teli kosárral ajándékozza meg.Egy régebbi történet szerint pedig, egy asszony, aki nagyon szerette a gyerekeket, színes tojásokkal teli kosarakat rejtett el oly módon, hogy azt a gyerekek hamar megtalálják.A Húsvét szimbólumai, ahogyan mindannyian tudjuk a nyuszi és a piros tojás, amelyeket még a kereszténység előtti korszakból vettük át. Valójában ezek a szimbólumok nem állnak szoros összefüggésben Jézus halálával és feltámadásával;ők csak a tavasz jövetelét, valamint a növényzet és a termékenység megjelenését hirdetik.
Egy régi legenda szerint Eostre istennő a téli időszakban egy sebzett madarat talált egy mezőn. Hogy megmentse a haláltól, átváltoztatta nyuszivá, ám ez megőrizte tojásrakó képességét. Köszönetképpen a nyuszi kidíszítette a tojásokat, és az istennőnek ajándékozta. Más hagyományok: habár nem egy különleges állat, a nyuszi számos kultúrában az istenség szent üzenetközvetítője. A kínai kultúrában, a nyuszi egy olyan teremtmény, amely a Holdon él, és az élet lényegével, a rizs őrlésével foglalkozik.A buddhisták számára a nyuszi ugyancsak egy különleges állat. A legenda szerint mivel nem volt mit felajánljanak Indra istennőnek, a nyúl saját magát készítette el a szent tűzben, és jutalomképpen a Holdra helyezték. Az amerikaiak számára is a nagyfülű állat egy legendás szereplő. Egyes törzsekben mai napig él az a legenda, miszerint a nyuszi hozta az emberiségnek a tüzet.Az ókori Egyiptomban a nyuszi egy különleges helyet foglalt el, mint a termékenység szimbóluma, miközben a német hagyományok szerint ő az, aki minden tavasszal új életet teremt a Földön.
Húsvét alkalmából minden kedves Látogatónknak kellemes ünnepet kívánok, a hölgyeknek ráadásként sok locsolót is! :)
A locsoláshoz kapcsolódóan pedig jöjjön néhány gyöngyszem, amelynek nem biztos, hogy osztatlan sikere lenne, ha holnap megpróbálná bevetni valaki. :) Vigyázat, itt-ott előfordulnak trágár kifejezések is a most következő rigmusokban!
Sivatagban él a teve,
Locsolkodni jöttem, hehe!
Kell a francnak piros tojás,
Ide a pénzt, gyerünk, futás!
Árok partján döglött ló,
Én vagyok a locsoló!
Texasban jártam
betörőt láttam
Jockey volt a tettes
Ide az ötezrest!
Zöld erdőben jártam
Részeg voltam s hánytam
El akartam dőlni
Nesze baszd meg kölni!
Húsvét van, odakinn mosolyog az ég is,
Adjanak egy ezrest, mosolygok majd én is!
Sivatagban puputeve,
meglocsollak, ide gyere.
Ződ erdőbe vótam
Adj egy sört, oszt jó van.
Falu végén tó van,
adjál pénzt oszt jóvan!
Ferrarival érkeztem,
hú de nagyot fékeztem!
Okos vagyok, szép és laza,
locsoljak, vagy húzzak haza?
Erdőszélén jártam,
ganédombot láttam,
Leszűrtem a levét,
Rád öntsem a felét?
Hosszú hajad, rövid eszed.
Meglocsollak. Észreveszed?
Ajtófélfán szaros gatya,
meglocsollak büdös banya!
Anyám tyúkja baszik tójni
Azért jöttem locsolkodni.
Nem kell nekem túl sok holmi
Elég lesz a tojást hozni.
Trágya dombon döng a bögöly,
Meglocsollak meg ne dögölj!
Zöld erdõben jártam,
Unicumot láttam,
Ha nem kapok belőle,
Nem locsolok jövőre!
Ajtó mellett állok
Piros tojást várok
Ha nem adtok piros tojást,
Oda is pisálok
Zöld erdőben jártam,
Elszállott egy sirály,
Locsolkodni jöttem,
Hö, király!
Nyírfaágról lóg a takony,
Azzal öntlek én majd nyakon.
Árok partján döglött csiga,
meglocsollak hülye picsa.
Künn a réten zeng a kasza,
Locsoljon meg apád fasza!
Jó reggelt, jó reggelt,
Gyönyörű tavasz van,
De nem ezért vigyorgok,
Hanem, mert bebasztam!
Piros golyó, zöld golyó,
Meglocsollak, vén tojó!
Címkék: Húsvét, ismeretterjesztő, poénok
Subscribe to:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
ezek nagyon jók
vicces
Húsvét napján azt kívánom,
legyen rúzsos a tojásom !
Trágyadombon él a bögöly
meglocsollak meg ne dögölj.
szeretnék baszni
Megjegyzés küldése